Az elmúlt nyár politikai értelemben eseménydúsabb volt a megszokottnál. Az első magyar duplaválasztás megrázta a politikai status quo-t, a Tisza Párt azzal volt elfoglalva, hogy politikai fajsúlyának megfelelő háttérszervezetet építsen, közben kezdetét vette Magyarország soros EU-elnöksége, amellyel párhuzamosan a magyar kormány kül- és gazdaságpolitikai kamikaze akciók sorát hajtotta végre. A nemzetközi politikát továbbra is két párhuzamosan pusztító háború határozza meg, és az egész világ kíváncsian figyeli az Egyesült Államok elnökválasztását, amelytől egyesek jóformán a megváltást, mások a nemzetközi instabilitás súlyosbodását várják.
Az őszi politikai szezon legalább ennyire izgalmas, az új önkormányzati vezetők munkába álltak, a Fővárosi Közgyűlést megkülönböztetett figyelem övezi, miután az országos ambícióval rendelkező pártok csataterévé vált. Miközben a Tisza próbálja megszervezni önmagát, az ellenzék többi pártja változatos eszközökkel igyekszik felszínen maradni, a Fidesz pedig mintha pánikmódba kapcsolt volna, új üzenetekkel és szakpolitikai elképzelésekkel rukkolt elő és egyértelműen elkezdett kampányolni 2026-ra. Felújított kommunikációs paneljükben Brüsszel, hidegháború, Magyar-féle bábkormány, szuverén gazdaságpolitika és komoly pénzosztogatás ígérete is felsejlik, és mindezt egy nemzeti konzultációval alapozzák meg.
Ebben a hangulatban tér vissza a Republikon havi közvélemény-kutatása, mely október 23. után egy héttel készült, és többek között Orbán Balázs emlékezetes megnyilvánulásának fényében, valamint az emléknaphoz kapcsolódó élénk politikai diskurzusnak köszönhetően különösen érdekes lehet. A kutatás eredményeit az alábbiakban közöljük.
A kutatás az alábbi linken keresztül érhető el. A kutatás főbb megállapításai:
• Októberben a Tisza felzárkózott a kormánypártokhoz, hibahatáron belül vezet a Fidesz-KNDP. A teljes népességben 24-26 százalékpont az állás, a pártválasztók körében szintén 2 százalékpont a különbség a kormánypárt javára, a Tisza 34, a Fidesz-KDNP 36 százalékon áll. Választási részvételi hajlandóságot is figyelembe véve, azaz a biztos szavazó pártválasztók körében a különbség mindössze 1 százalékpont, 36-37 a Fidesz-KDNP javára. A választás óta egyértelműen lefaragott hátrányából Magyar Péter pártja, a Fidesz pedig veszített támogatottságából a legtöbb közvélemény-kutatás alapján. Természetesen a kormánypárt mindig két választás között a leggyengébb, de nem engedheti meg magának, hogy megszokásból hátra dől, hiszen alig 10 százalékponttal nyerte meg a júniusi duplaválasztást egy gyerekcipőben járó, de igen népszerű párttal szemben.
• Az ellenzék többi pártját a Tisza Párt „áradásának” ellenére nem írhatjuk le, több formáció is eléri a parlamenti küszöböt októberben. A Mi Hazánk az ellenzék második legerősebb pártja, a teljes népességben 5, a pártválasztók körében 7, a biztos szavazó pártválasztók között 8 százalékon áll a támogatottsága. Ezzel bekerülne a parlamentbe, és ha a Fidesz-KDNP jelenlegi pozíciója meginogna, potenciális koalíciós partner is lehetne a mostani kormánypártok számára. Erre egyelőre nincs egyértelmű törekvés, de a két párt közti együttműködés ügyek mentén egyre gyakoribb.
• A DK gyakorlatilag a Mi Hazánkkal fej-fej mellett áll, tőle minimálisan elmarad, a teljes népességben 5, a pártválasztók és biztos szavazó pártválasztók körében 7-7 százalék a támogatottsága. Bár a párt nyert önkormányzati helyeket, országos támogatottságát és EP-választási szereplését tekintve az egyik legnagyobb vesztese 2024-nek, hiszen év elején a legerősebb ellenzéki párt volt. Mindezzel együtt jelenleg elérné a parlamenti küszöböt, így 2026-os ambíciói is lehetnek.
• A Momentum a teljes népességben 3, a pártválasztók körében 4, a biztos szavazóknál 5 százalékos támogatottsággal bír. Ezzel a parlamenti küszöböt kísérti, de szintén nagyon megtépázta szavazóbázisát a Tisza, és 2026-ban a fennmaradásért száll harcba. Egyedüli liberális pártként lehet olyan üzenete, olyan szavazói rétege, amit ki tud sajátítani, és ez elég lehet a parlamenti küszöb megugrására.
• A Kutyapárt helyzete kényes. A teljes népességben és a pártválasztók körében 1-1 százalékponttal megelőzi a Momentumot, 4, illetve 5 százalékon áll. A biztos szavazó pártválasztókat nézve azonban újra a szavazói aktivitás problémájába ütközik: mindössze 3 százaléknyi biztos szavazója van. Az MKKP szempontjából újra és újra alulmúlja a választási részvétel az előzetes kutatásokat, így, ha a pártválasztókat nézzük, a Kutyák bent vannak a parlamentben, azonban a részvételi hajlandóságot is figyelembe véve elmaradnak a küszöbtől.
• Az MSZP és Párbeszéd a 2024. júniusi választáson még a DK-val összefogva indult, azonban azóta mind eltávolodtak egymástól. Az MSZP a teljes népességben 2 százalékon áll, a pártválasztók és biztos szavazó pártválasztók körében 3-3 százalék a támogatottsága, azaz nem jutna be a parlamentbe. Ezzel együtt a biztos szavazókat tekintve a Kutyapártot közelíti. Mivel a Tisza Párt legfeljebb néppártos, de semmiképpen nem baloldali, így mind a DK, mind az MSZP próbálkozhat elkötelezett baloldali pártként olyan szavazókat bevonzani, akiknek erősebb baloldali identitása van. A Párbeszéd 1-1-1 százalékon áll a mérés szerint, így jelenleg nem tarthatná meg a parlamenti frakcióját 2026-ban. A fővárosban azonban főpolgármesterük és közgyűlési mandátumaik vannak, így legalább is az önkormányzati választáson elkönyvelhettek némi sikert.
• A Jobbik szintén 1-1-1 százalékos támogatottsággal bír, és bár jelenleg komoly parlamenti frakciója van, a júniusi választáson nem könyvelhetett el sikeres szereplést. Az utódpártok és a Tisza is elaprózta a szavazóbázisát. Az LMP a teljes népességben és pártválasztók körében 1 százalékon áll, a biztos szavazók körében azonban nem éri el az egy százalékos támogatottságot. A budapesti választáson jól szerepelt a párt, azonban országos szinten rossz a helyzete; Csárdi Antal kilépésével hamarosan megszűnik a párt parlamenti frakciója. Nem tett jót a támogatottságuknak a 2024-es választási stratégiájuk és a Fidesz-KDNP utolsó pillanatos hazárdjátéka Szentkirályi Alexandra visszaléptetésével Vitézy Dávid javára.
A bizonytalanok aránya 29 százalék, érthető módon alacsonyabb a választási részvételi hajlandóság, mint a választás előtt vagy közvetlenül után készített mérésekben.
Jelenleg a Fidesz-KDNP és Tisza párharca határozza meg a magyar közéletet, azonban kisebb ellenzéki pártok is jó eséllyel pályázhatnak 2026-ban parlamenti mandátumokra. Azzal, hogy az ellenzék legerősebb pártja gyűjtőpártként sokféle identitású választót bevonzott, felértékelődhetett az ideológiájában karakteresebb kis pártok jelentősége is. A baloldaliak a DK vagy akár MSZP pártok táborát is hozzásegíthetik egy frakcióhoz, a liberálisokra a Momentum számíthat, a szélsőjobboldaliaknak ott a Mi Hazánk, és a politika- és pártellenes voksok akár a Kutyapártnak is összehozhatják első parlamenti frakcióját. Októberi mérésünk elején a válaszadók ideológiai hovatartozását kérdeztük, amely szintén pozitívan hathatott a karakteresebb pártok támogatottságára. Az ideológiával kapcsolatos eredményeket külön elemzésben publikáljuk.
Módszertan: A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2024. október 24-29. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/- 3,2%.
Republikon is funded by the European Union. The views and opinions expressed at the event do not necessarily reflect those of the European Union. They are not the responsibility of the European Union or the organisation providing the funding.
