Az oktatásügy a magyar közélet egyik legmeghatározóbb témája a rendszerváltás óta, sajnos gyakran negatív értelemben. Különösen igaz ez az elmúlt két évre, az eddigi leghosszabb oktatási tüntetéshullámmal, amelyet tanársztrájkok sora övezett. A megmozdulások oka nem pusztán a tanárok alacsony bére; az oktatási rendszer egésze kritikus állapotban van, és ez nem csak a tanárokat, de minden magyart – diákokat, szülőket, a gazdaságot, a társadalmat – érint, és majdnem mindenkinek van róla véleménye. A Republikon legújabb kutatásában felmértük, hogyan értékeli az oktatási rendszer állapotát a magyar társadalom, beleértve a különböző demográfiai csoportokat és a pártok szavazótáborait.
A kutatás főbb megállapításai:
Az elmúlt időben a magyar közélet egyik legmeghatározóbb témája az oktatásügy, ezért a Republikon Intézet legújabb kutatásában azt mértük fel, mit gondol az oktatási rendszerről a magyar társadalom.
Általánosságban lesújtó értékeléseket kapott a magyar oktatási rendszer. A teljes népesség 62 százaléka, közel kétharmada negatívan osztályozott, és mindössze a válaszadók 9 százaléka adott pozitív értékelést, azaz a magyar társadalom oktatási rendszerről alkotott képe túlnyomóan negatív.
A Fidesz-KDNP szavazói sem elégedettek a magyar oktatási rendszerrel; 43 százalékuk negatív véleménnyel van a magyar oktatási rendszerről, és mindössze 21 százalékuk adott pozitív értékelést.
Az ellenzékiek több mint háromnegyede negatív véleménnyel az oktatási rendszerről.
Minél több időt tölt valaki az oktatásban, annál rosszabb véleménnyel van róla. Míg a maximum 8 általános végzettséggel rendelkező válaszadók „csak” 55 százaléka van negatív véleménnyel, a diplomások körében ez az arány 68 százalék, több mint kétharmad.
Minél nagyobb településen lakik az adott válaszadó, annál rosszabb véleménnyel van az oktatásról. A fővárosban élők 64 százaléka, csaknem kétharmada negatív értékelést adott, míg a községek lakóinak 57 százaléka volt rossz véleménnyel a magyar oktatásról.
Kis mértékben befolyásolja az oktatásról alkotott véleményt, ha a kérdezettnek iskolás korú gyereke van, viszont érdekes, hogy ezek a szülők valamivel pozitívabb véleménnyel vannak az oktatási rendszerről, mint azok, akiknek nincs iskolás gyereke.
Összességében elmondható, hogy vannak egyértelmű trendek: a magasabb végzettségű, nagyvárosban élő, fiatalabb válaszadók kritikusabbak az oktatási rendszerrel kapcsolatban, azzal együtt is, hogy egyébként mindenki az. Fontos viszont látni, hogy ezek éppen azok a csoportok, amelyekben az ellenzéki szavazók felülreprezentáltak, így nem szimplán demográfiai, hanem politikai törésvonalak is befolyásolják az oktatásról alkotott véleményt.
Az elemzés EZEN A LINKEN tekinthető meg!
A Republikon működését az Európai Unió támogatja.