Az állampolgár elsősorban a közigazgatás, a közszolgáltatások révén kerül kapcsolatba az állammal. Az állami funkciók kiterjedése, az egyre részletesebb állami szabályozás következménye, hogy az állam nem csak szabályozóként, de szolgáltatóként is megjelenik. Az állampolgárok számára a szolgáltatások minősége ad képet az állam teljesítőképességéről az egyes szakpolitikai területeken. További szempont a közigazgatásba vetett bizalom is, ami végső soron hatással lehet a jogkövető magatartásra is.
A 2010-2014-es kormányzati ciklusban hajtott végre a második Orbán-kormány Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter felügyelete alatt egy széles körű közigazgatási reformot. A reform részeként bizonyos önkormányzati feladatok a megyei, ill. a járási közigazgatási hivatalokhoz kerültek. Az ún. egyablakos ügyintézés lényege a hatékonyabb, gyorsabb ügyvitel volt. Kritikusai szerint azonban a közigazgatási reform célja a kormányzati centralizáció volt az önkormányzatok kárára.
Az alábbi elemzésben[1] azt vizsgáltuk meg, hogy mennyire elégedettek az állampolgárok a közigazgatással, milyen fejlesztéseket látnának szívesen, és mely szakterületek átfogó reformját tartják szükségesnek. Bizonyos kérdések kapcsán megvizsgáltuk, hogyan vélekednek azokról a magyar válaszadók az Európai Unió többi tagállamának polgáraihoz képest.
[1] Az elemzést az Eurobarometer 2023. áprilisi adatfelvétele segítségével végeztük el. A minta nagysága országonként 1000 fő, amely reprezentatív minden, az adott országban élő 15 éves és annál idősebb személyre, függetlenül a megkérdezettek állampolgárságától. A mintában szereplők kiválasztása véletlenszerűen történt, a reprezentativitást a demográfiai és földrajzi súlyozás biztosította.
