A 2022-es országgyűlési választások újdonsága az ellenzéki pártok széles összefogása volt. A korábban a 2010 előtti kormányzás megítélése, valamint ideológiai törésvonalak alapján is megosztott ellenzék közös egyéni jelöltekkel és közös listával indult. A teljes összefogás találkozott a kormánykritikus választók nagy többségének akaratával, valamint a választási szabályok változtatása a kormánypártok részéről is a közös listaállításnak kedvezett.
A választási vereség, és a vártnál is jelentősebb Fidesz előny a listás szavazatok számában azonban azt mutatta, hogy önmagában a pártok széles együttműködése nem volt elegendő a sikerhez. Az újabb kudarc után egy-két kivételtől eltekintve nem került sor közös akcióra az ellenzéki pártok részéről, ellenben felmerült adott pártok dominanciája az ellenzéki oldalon. Továbbra is kérdéses ugyanakkor, hogy a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokon közösen indulnak-e az ellenzéki pártok, valamint hogy a jelöltállítási folyamatban sor kerül-e előválasztásra.
A Republikon elemzése hiánypótló, amennyiben az ellenzéki választók véleményét vizsgálja az ellenzéki együttműködés kapcsán. Megvizsgáljuk a 2022-es országgyűlési választásokhoz kötődő szavazási motivációikat, valamint az ellenzéki együttműködésről (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) kialakított véleményeiket.
Főbb megállapítások
• Az ellenzéki választók alapvetően megosztottak abban, hogy pártjukat (29%), vagy magát az összefogást (27%) támogatták 2022-ben.
• Nem szakpolitikai ügyek, hanem a rezsimellenesség (45%) volt az ellenzéki összefogásra való szavazás elsődleges szempontja.
• Az Európai értékek, a Nyugathoz való tartozás és a demokrácia megóvása együttesen is csak a válaszadók 15 százalékának jelentett szavazási szempontot.
• Utólag sokat elárul az ellenzék mozgósítási teljesítményéről, hogy támogatóik mikor döntötték el, kire adják szavazatukat; 73 százalékuk visszatérő szavazó, vagy egy hónapnál is korábban döntötte el, hogy az ellenzékre szavaz.
• Az ellenzéki választók többsége továbbra is támogatja a közös indulást a 2024-es önkormányzati (60%) és európai parlamenti választásokon (62%).
• Kisebb arányban, azonban többségük nem támogatja előválasztás tartását a jelöltállítási folyamatban (53%), egyedül a Kutyapárt szavazói között vannak többségben az előválasztást támogatók (51%).
• Döntő többségük szerint túl sok párt van az ellenzéki oldalon, nagyjából egyenlő arányban helyeslik egyetlen erős párt létét (36%) és egyes pártok összeolvadását (35%).
• Az intézményi egyesülés azonban konfliktusokat hordoz magában, amely végső soron a 2024-es választási együttműködést is veszélyezteti.
• Amennyiben az ellenzéki pártok nem veszik figyelembe az egymással ellentétes választói elvárásokat, úgy 2024-ben nehezebben lesznek mozgósíthatóak az ellenzéki magszavazók is.
Az elemzés alapjául szolgáló kutatás 2000 fő személyes megkérdezésével készült, 2022. szeptember 15. és 30. között. A kérdezettek olyan magyar állampolgárok, akik a 2022. áprilisi országgyűlési választáson részt vettek, és az Egységben Magyarországért, vagy az MKKP listájára szavaztak. A kutatás nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív a magyar ellenzéki szavazókra. A kutatás hibahatára 2,2%, az adatfelvételt a Závecz Research készítette.
A teljes elemzés ITT olvasható!
A Republikon működését az Európai Unió támogatja.