Két és fél éve tartották a 2019-es önkormányzati választásokat, így a ciklus feléhez elérkezve 10 olyan várost, illetve hozzájuk kapcsolódó választókerület vizsgálunk meg az országgyűlési választások tükrében, ahol ellenzékivé vált az önkormányzat vezetése a legutóbbi helyhatósági választáson.
Az áprilisi eredményekből az látszik, hogy a 2019-es választásból adódó előnyüket nem sikerült megőrizniük az ellenzéki pártoknak, ami komoly problémát jelenthet számukra a következő önkormányzati választásra nézve. Az általunk vizsgált 10 város közül mindössze egyben sikerült megtartania vezető pozícióját az ellenzéknek, a többi település esetében sikeresen tudott fordítani a Fidesz-KDNP. Az ellenzéki pártok számára az is intő jel lehet, hogy még a legerősebb ellenzéki bázisnak számító városokban is csökkent az előnyük a kormánypártokhoz képest. Így nem csak a számukra gyengébb terepnek számító kistelepüléseken esetében feladat a pártok számára a megerősödés, hanem nagyobb városok esetében is.
Az alábbi elemzésünkben Baja (Bács-Kiskun 6), Dunaújváros (Fejér 4), Eger (Heves 1), Érd (Pest 1), Jászberény (Jász-Nagykun 2), Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén 1 és 2), Szentendre (Pest 3), Szombathely (Vas 1), Tatabánya (Komárom-Esztergom 1), illetve Vác (Pest 4) 2018-as, 2019-es, valamint 2022-es választási eredményeit hasonlítjuk össze. Megvizsgáljuk, hogy mennyiben változott a fenti városokban az ellenzéki pártok támogatottsága az elmúlt négy év során, valamint elemezzük azt, hogy a településekhez tartozó országos egyéni választókerületekkel összevetve milyen tendenciákat mutatnak az április 3-i eredmények.
A teljes elemzés ITT érhető el.
A Republikon működését 2018-24 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.