A Republikon Intézet „Pártok félidőben” című sorozatában számba vesszük a parlamenti frakcióval, továbbá európai parlamenti mandátummal rendelkező pártokat, azok népszerűségi sorrendje szerint. Az elemzés apropóját a 2018-2022-es parlamenti ciklus félideje adja, így kitérünk legfrissebb választási eredményeikre, népszerűségi mutatóikra, fő üzeneteikre, konfliktusaikra, valamint értékeljük kilátásaikat a 2022-es választásokig. Sorozatunk a koronavírus-járvány idején jelenik meg. Mivel egy folyamatosan változó helyzetről van szó, annak következményeivel későbbi elemzéseinkben kívánunk foglalkozni.
L M P – M a g y a r o r s z á g Z ö l d P á r t j a
Egy párt keletkezésének körülményei, az alapítók törekvései, az általuk érzékelt és felvállalt ügyek és konfliktusok alapvetően meghatározzák a szervezet későbbi kultúráját. A Lehet Más a Politika (LMP) – ahogyan azt neve is sugallja – a 2000-es évek zöld, alternatív mozgalmi és civil hálózatából jött létre, amely nem elsősorban az akkori jobboldali ellenzékkel, hanem a liberális, baloldali kormánnyal szemben kívánt alternatívát állítani. A kormányváltó hangulat, továbbá a baloldali, liberális tömb szétesése, lehetőséget adott a politikai alternatíva állítására. A 2010-ben parlamenti frakciót alakítani képes fiatal párt így a 2010 előtt kormányzók és a rezsimépítésbe kezdő Fidesz-KDNP közé szorult, amely olyan, elsősorban liberális konfliktusokat hozott felszínre, mint a jogállamiság és a sajtószabadság, amelyek nem tartoztak az LMP alapvető ügyei közé.
Az ellenzéki kínálattal elégedetlen kormányellenes választókat azonban a fenti témák foglalkoztatták, és vélhetően ezért sem álltak be tömegesen az ökopárt mögé. Noha az LMP a 2014-es választások során ennek ellenére újra bejutott az Országgyűlésbe, a 2010 előtti szereplők megmaradt választói támogatottsága miatt nem tudott baloldali váltópárttá alakulni. A baloldal többi pártjához való viszony, a választási együttműködés körüli konfliktus végül pártszakadáshoz, a Párbeszéd Magyarország kiválásához vezetett. Az LMP 2018-ban is önállóan indult, majd 7,06 százalékot ért el, listájára 404 429 szavazat érkezett, amely történetének legjobb eredménye volt. A 2018 áprilisi jó szereplés után a párt nem tudta megőrizni szavazóit, a 2019-es európai parlamenti választások során csupán 2,18 százalékot ért el.
A Republikon működését 2018-20 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.