A Republikon Intézet „Pártok félidőben” című sorozatában számba vesszük a parlamenti frakcióval, továbbá európai parlamenti mandátummal rendelkező pártokat, azok népszerűségi sorrendje szerint. Az elemzés apropóját a 2018-2022-es parlamenti ciklus félideje adja, így kitérünk legfrissebb választási eredményeikre, népszerűségi mutatóikra, fő üzeneteikre, konfliktusaikra, valamint értékeljük kilátásaikat a 2022-es választásokig. Sorozatunk a koronavírus-járvány idején jelenik meg. Mivel egy folyamatosan változó helyzetről van szó, annak következményeivel későbbi elemzéseinkben kívánunk foglalkozni.
M a g y a r S z o c i a l i s t a P á r t
A magyar politikai rendszer átrendeződése 2010 után egybeesik az MSZP táborképző szerepének elvesztésével, az 1998 óta stabil jobb- és baloldali politikai táborok felbomlásával. Az MSZP 2010 után új helyzetben találta magát, ahol a Fidesznek kisebb megszakítással kétharmados többsége van, a széttöredezett ellenzék pedig az egységre való törekvés és a dominanciaharc között oszcillál. Az MSZP a 2014-es, valamint a 2018-as választások során is a meghatározó baloldali párt pozíciójára törekedett. Míg 2014-ben képes volt közös lista állítására, majd szűkebb körben 2018-ban, nem tudott szorosabb integrációt létrehozni a listák pártjai között, nem jött létre vezetésével a liberális és baloldal pártjait összefogó magyar Olajfa-koalíció. A félsiker oka az is, hogy az integrátor szerepében való fellépés mellett több hullámban kiléptek a pártból ismert politikusai, ahogy az történt a DK megalakulásakor, majd a 2019-es önkormányzati választás után.
Mindezek ellenére a 2018-as választásokat követően, amikor a Párbeszéddel közös listán indult, a Jobbik után a második legerősebb ellenzéki pártként került az új Országgyűlésbe. Az azóta eltelt két év az európai parlamenti választásokon való gyenge szereplésről, a külső szövetségesekkel való egyezkedésről, valamint az MSZP számára sikeresnek mondható önkormányzati választásról szólt. Az EP választást követően – a közvélemény-kutatások szerint – a Jobbik mellett a DK és a Momentum is legalább annyira erős, mint az MSZP. A következő időszak a párt számára így a középpárti státusz megőrzéséről, valamint arról fog szólni, hogy a 2022-es ellenzéki közös indulás során képesek lesznek-e kulcsszerepet játszani, amely az önkormányzati választásokhoz hasonlóan erősíteni tudja pozíciójukat.
A Republikon működését 2018-20 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.