A Republikon Intézet „Pártok félidőben” című sorozatában számba vesszük a parlamenti frakcióval, továbbá európai parlamenti mandátummal rendelkező pártokat, azok népszerűségi sorrendje szerint. Az elemzés apropóját a 2018-2022-es parlamenti ciklus félideje adja, így kitérünk legfrissebb választási eredményeikre, népszerűségi mutatóikra, fő üzeneteikre, konfliktusaikra, valamint értékeljük kilátásaikat a 2022-es választásokig. Sorozatunk a koronavírus-járvány idején jelenik meg. Mivel egy folyamatosan változó helyzetről van szó, annak következményeivel későbbi elemzéseinkben kívánunk foglalkozni.
J o b b i k M a g y a r o r s z á g é r t M o z g a l o m
A magyar pártok közül talán a Jobbik számára volt a legeseménydúsabb az elmúlt két év. A 2018-as országgyűlési választások során még a legerősebb ellenzéki pártként szerepelhetett a Jobbik, 2019 májusában az eredmények alapján azonban már csak egy képviselőt küldhettek Brüsszelbe. Támogatottságuk csökkenése mellett rengeteg belső konfliktussal is meg kellett küzdeniük, több politikusuk elhagyta a Jobbikot, néhányan közülük egy új pártot is megalapítottak. A személyi kérdések összefüggtek elvi kérdésekkel is, a párt jelenlegi vezetése elutasítja a pártra korábban jellemző szélsőséges nézeteket. A korábbi távolságtartás a Jobbik és a baloldali, liberális pártok között jelentősen enyhült, az önkormányzati választáson már együttműködtek a pártok. Az együttműködés, a közös jelöltek indítása bizonyított októberben, az eredmények láttán a 2022-es parlamenti választásra is együtt készülnek az ellenzéki erők, még ha jelenleg nem is tisztázott minden részlete a közös indulásnak. A Jobbik új vezetése számára is kihívás ugyanakkor, hogy a liberális és baloldali pártokkal való együttműködés mellett megőrizze saját identitását és ne erodálódjon tovább szavazótábora.
A Republikon működését 2018-20 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.