Pártok félidőben 2.

Pártok félidőben 2.

A Republikon Intézet „Pártok félidőben” című új sorozatában számba vesszük a parlamenti frakcióval, továbbá európai parlamenti mandátummal rendelkező pártokat, azok népszerűségi sorrendje szerint. Az elemzés apropóját a 2018-2022-es parlamenti ciklus félideje adja, így kitérünk legfrissebb választási eredményeikre, népszerűségi mutatóikra, fő üzeneteikre, konfliktusaikra, valamint értékeljük kilátásaikat a 2022-es választásokig. Sorozatunk a koronavírus-járvány idején jelenik meg. Mivel egy folyamatosan változó helyzetről van szó, annak következményeivel későbbi elemzéseinkben kívánunk foglalkozni.

D e m o k r a t i k u s   K o a l í c i ó

Ha a politikai verseny elemzését az ellenzéki oldalra szűkítjük, akkor a Demokratikus Koalíció (DK) a 2010 óta tartó időszak sikeres pártjának tekinthető. A Fidesz első kétharmados választási győzelme utáni ellenzéki alternatívák közös pontja a 2010 előtti kormányzás teljes vagy részleges elutasítása volt. A 2010-et megelőzően kormányzó MSZP esetében ez a korábbi hibákkal való szembenézést, azok kijavítását jelentette. Az említett időszakot és a kétharmad felé vezető kormányzást egy személyben Gyurcsány Ferenc testesítette meg. Az ellenzéki véleményvezérek által gyakran megfogalmazott elvárás, miszerint a volt miniszterelnök „vonuljon vissza a közéletből” azonban nem történt meg, ellenben 2011-ben többedmagával megalapította új pártját, a Demokratikus Koalíciót. A 2014-es választás előtt létrejövő összefogás listáján szerepeltek az addigra már 4-6 százalékos támogatottsággal rendelkező DK politikusai is. A választás után azonban létszámhiány miatt nem alakíthattak koalíciót, ez csak 2018-ban sikerült. A 2018-2022-es ciklus második felére pedig a DK már az MSZP-vel, a Momentummal és a Jobbikkal együtt meghatározó ellenzéki párt lett. 2010 óta tartó menetelésével a DK megcáfolta a magyar politika azon ökölszabályát is, hogy a pártokból kiváló szakadár politikai alakulatok nem sokáig életképesek.

Az elemzés letöltése