A pártválasztók több mint fele a Fideszre szavazna, ebben körben ráadásul tovább csökkent a Jobbik és az MSZP támogatottsága – ez derül ki a Republikon Intézet augusztusi közvélemény-kutatásából, amelyet az intézet médiapartnereként a 24.hu közölt elsőként.
A jelek szerint a nyári uborkaszezon sem ártott a Fidesz-KDNP népszerűségének, épp ellenkezőleg: a teljes népességen belül ugyan maradt 30 százalékon a kormánypárt, de a pártválasztók között júliushoz képest 1 százalékponttal, 52 százalékra emelkedett a támogatottsága a Republikon adatai szerint.
Érdemi növekedésről a Fidesz esetében nem beszélhetünk, de a Jobbik és az MSZP ennyinek is örülne, a két ellenzéki párt ugyanis folyamatosan veszít a támogatóiból.
A Jobbiknak a teljes népességben az egy hónappal ezelőtti 10 után most 9 százalékot mért az intézet. Nem jobb a helyzete a pártválasztók körében sem, ott 2 százalékpontos esést könyvelhetett el a Jobbik, így 16 százalékon áll. Igaz, ezzel is megelőzi a szocialistákat – mert bár a baloldali-liberális ellenzék összességében jóval erősebb, mint a Jobbik, megosztottabb, mint valaha, így egyedül egyik párt sem tud odaérni a második helyre.
Az MSZP támogatottsága 8 százalékon stagnál a teljes népesség körében, míg a pártválasztók között a júliusban mért 15-ről 14 százalékra süllyedt az elmúlt hónapban. A Demokratikus Koalíció és az LMP a Republikon méréseiben fej fej mellett halad: a teljes népességben 3-3 százalékon állnak, ám ha most lennének a választások, mindkét párt bejutna a parlamentbe, köszönhetően a pártválasztók között mért 5 százalékos eredménynek.
Nem úgy a Momentum, amely az összes megkérdezett között 2, a pártot választók között 3 százalékon áll. Az utóbbiak körében az Együtt 2, a Magyar Liberális Párt és a Párbeszéd 1-1 százalék szavazatára számíthat, a teljes népesség körében viszont a Párbeszéd támogatottsága mérhetetlenül alacsony, és az Együtt, illetve az MLP is mindössze 1-1 százalékon áll.
A pártok népszerűsége mellett a Republikon kutatása ezúttal arra is kitért, hogy az egyes pártok szavazói mennyire vallják magukat bal- vagy jobboldalinak. A bal–jobb-skálán 1-től 10-ig lehet elhelyezni, hogy ki melyik oldal felé húz (az 1 jelenti a „tisztán” baloldali, a 10 a jobboldali álláspontot, az 5-6 a politikai közepet). Mindenképpen érdekes, hogy míg a Jobbikot a közvélemény inkább szélsőjobboldali pártként, a Fideszt pedig konzervatívként kezeli, a két párt hívei közel ugyanolyan arányban tartják magukat jobboldalinak. Sőt, a Fidesz hívei még egy kicsit jobboldalibbak is, mint a jobbikosok: míg előbbieknél 7,73 lett az eredmény a tízes skálán, addig az utóbbiaknál 7,42. A számok alapján a legbalosabb párt a Párbeszéd 2,89 ponttal, egy kicsivel sikerült „megelőznie” az MSZP-t (2,96 pont).
Az Együtt, az LMP és a Momentum táborában csaknem azonos a jobb- és a baloldaliak aránya, bár mindháromnál kicsit magasabb a magukat balra sorolóké. Ezzel szemben a DK-, az MLP-s és a Párbeszéd-hívek között 0 százalék a magukat jobboldalinak vallók aránya, az eredményeknél persze figyelembe kell venni azt is, hogy kisebb pártok esetében az alacsonyabb elemszám, vagyis a kevesebb támogató miatt nagyobb a hibahatár egy ilyen felmérésnél.
A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült, nem, kor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára nézve.
Összefoglaló a kutatásról: ITT!