Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében

Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében

A pártpreferenciát, politikusi népszerűséget vizsgáló kutatásainkon kívül a Republikon Intézet rendszeresen készít elemzéseket szakpolitikai ügyekben. Intézetünk korábban hasonló kutatást végzett az ügynökakták, a közoktatás helyzetének megítélése, az alapjövedelem valamint a családi otthonteremtési kedvezmény kapcsán.

Összefoglaló

• A megkérdezettek döntő többsége szerint minden településen szükség van világi oktatásra.
• Egyetértés mutatkozik abban is, hogy ugyanannyi fejpénz jusson az állami és az egyházi iskolákban tanulókra.
• A többség szerint a diákokkal és a szülőkkel való egyeztetés nélkül ne adhasson az állam egyházi kezelésbe oktatási intézményt.
• Az eredmények azt mutatják, hogy a vallásos válaszadók közül is sokan támogatják a világi oktatást.

A kutatás háttere

A második Orbán-kormány fajsúlyos intézkedései közé tartozott a közoktatás központosítása. A szakmai vezetés, a munkáltatói jogok 2013-tól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerültek, míg az iskolák épületének fenntartása továbbra is az önkormányzatok felelőssége maradt. A forrásszegény önkormányzatok úgy próbáltak megszabadulni a fenntartói kötelezettségektől, hogy egyházi kézbe adták közoktatási intézményeiket. Elsősorban emiatt nőtt meg ugrásszerűen az egyházi közoktatási intézmények aránya. Az egyházi iskolákban tanulók száma 2010 és 2016 között 81 százalékkal nőtt. Míg 2010-ben 112 500 gyermek tanult egyházi intézményben, addig 2016-ban ez a szám meghaladja a 204 ezret.[1] Jelentősen, 69 százalékkal nőtt az egyházi köznevelési intézmények száma is a 2010/11-es és a 2015/16-os tanév között (1. táblázat).

Az iskolák átadása miatt az a helyzet alakult ki, hogy 2017. augusztusi állás szerint 95 településen csak egyházi általános iskola választható, továbbá 39 olyan település van, ahol csak egyház, illetve vallási tevékenységet végző szervezet tart fenn gimnáziumot.[2] A világi intézmények hiánya azért okozhat problémát, mert a köznevelési törvény (2011. évi CXC.) értelmében a vallásilag elkötelezett intézmény a tanulók “felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja”. Mivel az egyházi közoktatási intézményeknek nincsen beiskolázási kötelezettségük, így akár elutasíthatják a településen lakó gyermekek felvételét is. További problémát jelenthet a nem vallásos oktatást igénybe venni szándékozóknak, hogy az idézett törvény rendelkezése szerint az etika tantárgy kiváltható hittannal.

Egyházi köznevelési intézmények száma
(forrás: Köznevelési Statisztikai Évkönyv 2015/2016)

Eredmények[3]

A Republikon Intézet kutatása szerint a válaszadók döntő többsége nem ért egyet a fenti fejleményekkel, ellenben támogatnák, hogy minden településen legyen elérhető világi oktatás (1. ábra). Ebben a tekintetben nincsen különbség a teljes népesség és a Fidesz szavazók között sem. A bizonytalanok körében alacsonyabb egyedül az egyetértők aránya, azonban ennek oka a választ adni nem tudók magasabb száma.

 1. ábra: „Egyetért-e Ön azzal, hogy minden településen elérhető legyen világi, nem vallásos oktatási intézmény?” (százalékos megoszlás)

A közvélemény szemében azzal kapcsolatban is szélesegyetértés mutatkozik, hogy ugyanakkora fejpénz jusson az állami és az egyházi iskolában tanuló gyermekekre (2. ábra). A kérdés relevanciáját az adja, hogy a 2017/18-as tanévben az egyházi iskolákban 2,7-szer több forrás egy tanulóra, mint a világi intézményekben.[4] Feltűnő, hogy az MSZP szavazók esetében az átlagnál többen nem értenek egyet azzal, hogy egyenlő legyen az állami támogatás mértéke. Ennek oka feltehetően az, hogy a szocialista szimpatizánsok egy része kevesebb támogatást adna a vallásos közoktatási intézményeknek.

 2. ábra: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az állami és az egyházi oktatási intézményekben tanuló gyerekekre ugyanaz a fejpénz jusson?” (százalékos megoszlás)

A megkérdezettek többsége azzal is egyetért, hogy ne kerülhessenek állami iskolák egyházi kézbe a diákok és a szülők megkérdezése nélkül (3. ábra). A három közül egyedül ebben a kérdésben, mégpedig a Jobbik szavazói esetében mutatkozik meg relatív többségi egyház-barát álláspont. A közoktatási intézmények átvétele kapcsán a DK szimpatizánsok a legkevésbé megengedőek.

 3. ábra: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a diákok és a szülők beleegyezése nélkül ne adhasson az állam egyházi fenntartásba oktatási intézményeket?” (százalékos megoszlás)

A 2011-es népszámlálási adatok szerint Magyarország lakosságának 54,7 százaléka sorolja magát valamilyen felekezethez. Az adatok tükrében így megállapítható, hogy a világi oktatáshoz való hozzáférés kérdésének megítélése nem az egyházi-világi társadalmi törésvonal mentén értelmeződik, tehát nem az befolyásolja, hogy a válaszadó hívő-e vagy sem.

 A kutatás letöltése: ITT