Konferencia beszámoló: “Érdekek és értékek - Hova futhat ki Magyarország külpolitikája?” panelbeszélgetés
A Republikon Intézet 2025. december 9-én konferenciát rendezett „Érdekek és értékek - Hova futhat ki Magyarország külpolitikája?” panelbeszélgetés címmel, ahol szakértők megvitatták a nemzetközi események fontosságát, az Európai Unió jövőjét és a közelmúlt legfontosabb külpolitiai eseményeit magyar belpolitikai szempontból.
Moderátor: Virág Andrea (Republikon Intézet Stratégiai Vezetője)
Panelisták:
Balázs Péter (a CEU professor emeritusa, korábbi külügyminiszter és uniós biztos)
Kerner Zsolt (újságíró, 24.hu)
Kert Attila (újságíró, hírszerkesztő, a Euronews magyar irodájának vezetője)
Prőhle Gergely (a NKE John Lukacs Intézetének programigazgatója)
Szelényi Zsuzsanna (a CEU Demokrácia Intézetének programigazgatója)
A panelbeszélgetést Horn Gábor beszéde, majd Schlanger Márton előadása előzte meg, ahol a Republikon Intézet kutatásának bemutatásával indította a programot, amely a magyar társadalom Európai Unióhoz való viszonyát, valamint a háborúval kapcsolatos érzéseit mérte fel.
Virág Andrea moderátor kiemelte, hogyan formálódnak át a külpolitikai sikerek belpolitikai üzenetekké a médiában, majd Orbán Viktor és Donald Trump kapcsolatáról kérdezte a panel résztvevőit. Balázs Péter szerint a külpolitika általában nem érdekli a választókat, kivéve azokat a témákat, amelyek közvetlenül befolyásolják az életüket. Kiemelte, hogy bár Orbán Viktor nagyon hamar kiállt Donald Trump mellett, a találkozójukra sokáig kellett várni, és a médiavisszhang miatt vált ekkora eseménnyé. Kert Attila szerint ugyanakkor nőtt az érdeklődés a külpolitika iránt, főként azért, mert a kormányfő belpolitikai kérdéssé tette azt, miközben az amerikai út kevés konkrét sikert hozott. Prőhle Gergely ellenvéleménye szerint csökkent a nemzetközi események mélyebb elemzése, és inkább a botrányok, illetve a diplomáciai bravúrok kerülnek előtérbe. Szelényi Zsuzsanna hozzátette, hogy nemcsak Magyarország kormánya lát lehetőséget Amerikában. Kerner Zsolt úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak egyre kevésbé van önálló külpolitikája, míg Orbán Viktornak annál inkább. Véleménye szerint az uniós forrásoktól való elesés is az Amerikához való közeledés irányába hat.
A következő kérdés az Orbán–Putyin-találkozó megítélésére vonatkozott. Balázs Péter kiemelte, hogy diplomáciai szempontból rendkívül érdekes találkozó volt, és úgy látja, Orbán Viktor egyre inkább egy szélsőjobboldali politikai irányvonal mentén pozicionálja magát. Kerner Zsolt hozzátette, hogy sok találgatás övezi, pontosan miről esett szó a megbeszélésen. Kert Attila szerint egyértelmű amerikai szándék mutatkozik arra, hogy Közép- és Kelet-Európa országait gazdasági partnerré tegyék. Prőhle Gergely hangsúlyozta, hogy az Európai Unió tagállamai között nagyobb megértésre lenne szükség, ugyanakkor több, velük szemben megfogalmazott kritika is jogos. Balázs Péter ehhez kapcsolódva megjegyezte: a szélsőjobboldal által felvetett kérdések gyakran jogosak, a válaszaik azonban nem feltétlenül azok. Szelényi Zsuzsanna egyetértett abban, hogy megfigyelhető a második világháború utáni intézményrendszer erodálódása és a nemzetközi keretek lazulása.
Virág Andrea következő kérdése a panel résztvevőinek az Európai Unió helyzetéről és jövőjéről alkotott véleményére irányult a világpolitikában. Balázs Péter szerint a nyugati nagyhatalmak egyre szorosabban működnek együtt, ami Európán kívüli szereplőket is bevonz, és a jövő egyik kulcskérdése az lesz, hogy mit lehet elérni Amerika nélkül. Kerner Zsolt szerint több európai miniszter is megfogalmazta, milyen lépések erősíthetnék az európai kohéziót; az egyik ilyen elképzelés, hogy a tagállamok minél több területen közösen gyakorolják szuverenitásukat. Szelényi Zsuzsanna hozzátette: bár tudjuk, mit kellene tenni egy erősebb Európai Unió érdekében, kérdés, hogy megvan-e a politikai akarat és képesség e lépések megvalósítására.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja. Az eseményen kifejtett nézetek és vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé.
