Konferencia beszámoló: Frontvonalban - a '26-os kampány
A Republikon Intézet 2025. szeptember 11-én konferenciát tartott „Frontvonalban - a '26-os kampány” címmel, ahol a 2026-os országgyűlési választásokért folytatott kiélezett küzdelemről beszéltek politikai szakértők.
A beszélgetést Benyó Rita, újságíró, moderálta.
Első panel
A kétpaneles beszélgetés első felében öt szakértő vitatta meg a helyzetet: Böcskei Balázs, az Idea stratégiai igazgatója; Mráz Ágoston, Nézőpont vezetője; Virág Andrea, a Republikon stratégiai igazgatója; Závecz Tibor, a Závecz Research alapítója és ügyvezetője.
A beszélgetést a friss párttámogatottsági adatok kérdésével indította Benyó Rita, aki arra volt kíváncsi, van-e keresztmetszet a kormánypárti és kormánykritikus kutatóintézetek eredményei között, hiszen az elmúlt időszakban az előbbi a Fideszt mérte erősebbnek, míg az utóbbiak a TISZA felé hajló számokat publikáltak. Mráz Ágoston állítása szerint a 2025-ös nyári időszakban a Fidesznél enyhe erősödés, míg a TISZA pártnál enyhe gyengülés volt megfigyelhető, ami alapján arra következtet, hogy „a nyarat megnyerte a Fidesz”. Erre a felvetésre a többi kutató kritikusan reagált, Böcskei Balázs kiemelte, hogy szerinte ez nem egy szakmai vélemény, hiszen a győzelmet többféleképpen lehet definiálni, így ez sokkal inkább egy politikai kérdés. Závecz Tibor is úgy gondolja, hogy a számok nem mutatnak előnyt a Fidesznek, sokkal inkább a TISZA pártnak az EP választásokkor megkezdődő folyamatos erősödése állt meg nyáron és most stabilizálódni kezdett, így ezt korai lenne trendfordulónak nevezni. Virág Andrea is úgy gondolja, az eddig szélesedő olló a TISZA és Fidesz között nem nyílik tovább és megnyugtatónak tartja, hogy mindenki hasonló adatokat mért. Továbbá ő is hozzátette, hogy ezekből a mérésekből nem vonná le azt a következtetést, hogy a Fidesz megnyerte volna a nyarat. Böcskei fontosnak tartotta kiemelni, hogy igenis van átfedés a különböző kutatások között, hiszen az adatok nagyjából megegyeznek, csupán módszertani és interpretációs különbségek vannak a mérők között. Azonban megjegyezte, hogy a nyári hónapok alapvetően nem a kampányidőszak legjelentősebb szakasza, így ezek a számok kevésbé lényegesek. A szavazók ugyanis nagyrészt nem figyelik ilyenkor a politikát, a választás előtti időszakban mért adatok azok, amelyeket van értelme komolyabban értékelni és következtetéseket levonni belőlük.
Ennek a kérdésnek a mentén felvetődött egy hasonló téma, amely azt taglalta, mennyire érdemes a mostani méréseket összevetni a jövő tavaszi választások eredményével. A kormánykritikus kutatók mind egyetértettek abban, hogy ennek nincs értelme és ezek a számok nem azt a célt szolgálják, hogy a választások eredményét megjósolják velük. A nyár végi időszak és a választás napja között indul be az igazán fontos és súllyal bíró kampányidőszak, amely még befolyásolhatja a mért számok alakulását. Závecz úgy gondolja, ez nem azt jelenti, hogy a jelenlegi számok rosszak, így felesleges ezeket majd visszanézve kritizálni, hiszen a mostani adatok célja az aktuális közvélemény felmérése, amely változhat és nagy valószínűséggel változni is fog, ha egy olyan kiélezett kampány áll előttünk, mint amilyennek a 2026-os ígérkezik. Böcskei ehhez azt is hozzátette, hogy a 7 hónappal korábbi pártpreferencia mérések nem tudják megmagyarázni, mi fog történni, viszont annál fontosabbak például a rendszer legitimációjáról feltett kérdések és az ezekre beérkezett eredmények, amelyek jobban előre tudják vetíteni, milyen választásnak nézünk elébe 2026-ban. Mráz erről kicsit másként vélekedett és úgy érvelt, az újságolvasók a választások eredményét szeretnék tudni, ezt várják a kutatóktól. Míg hangsúlyozniuk kell, hogy a szavazások eredményét megjósolni nem tudják, a verseny jelenlegi állásáról tudnak eredményeket nyújtani az emberek számára. Virág ezzel vitába szállt és hangsúlyozta, hogy a publikált adatok egy listás eredményt mutatnak és nincsenek mandátumokra átszámolva, így a választás jelenlegi állását nem lehet megtudni ezekből.
Mindemellett többen utaltak arra is, hogy míg a kutatók felelőssége az adatok biztosítása, az, hogy a politikusok mire használják fel ezeket és milyen következtetést vonnak le belőlük megbízhatatlanná tehetik ezeket.
Egy másik fontos megvitatott kérdés a definíciós különbségekről és egy esetleges közös szakmai szervezet létrehozásáról szólt. A beszélgetésből kiderült, hogy mindegyik meghívott egy ponton részt vett olyan beszélgetéseken, ahol egy olyan szervezet alapítását egyeztették, amely közös fogalomhasználatra sarkallná az intézeteket. Ez a terv azonban a mai napig nem valósult meg az egyes szervek közötti nézeteltérések és bizalmatlanság miatt. A kezdeményezést a legtöbben támogatták, azonban Virág részben másként látta a dolgot. Bár úgy gondolja, fontos a terminológia letisztázása és elmagyarázása, nem tartja jó ötletnek egy egységes fogalomtár használatát. Mivel ez egy szakmai kérdés, jobb, ha az egyes kutatóintézetek dönthetnek arról, hogyan kívánják a méréseiket végezni. Ennél eredményesebbnek gondolja, ha a definíciók közti különbségek vannak kiemelve a választók számára.
A különböző módszertani kérdéseket is megbeszélték a résztvevők, főként az adatfelvételre fókuszálva. Míg Závecz szervezete a telefonos és online eszközöket veszi igénybe, Mráz úgy gondolja, a telefonos módszereknek van a legjobb lefedettsége, hiszen az online térben az idős választópolgárok kevésbé elérhetőek. Böcskei az online adatfelvétellel dolgozik, de úgy véli, ennek korlátait publikusan fel kell vállalni és ezt a többi intézettől is elvárná. Mindeközben kijelentette, hogy itthon nem gondolná, hogy adatfelvételi problémákkal küzdene bármelyikük, hiszen az eredményeik kimondottan hasonlóak.
Ezen témákon kívül a panel résztvevői mind egyetértettek, hogy a közvéleménykutatókat érő támadások gyakran átmennek személyeskedő vagy magánszférát sértő stílusba, ami, Závecz szerint, akadályozza a fiatal véleményfelmérők utánpótlását.
Második panel
A második panel résztvevői Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója; Csizmadia Ervin, a Méltányosság igazgatója; Dull Szabolcs, újságíró; Horn Gábor, a Republikon kuratóriumi elnöke; Szabó Andrea, társadalomtudós voltak.
A második panel az előző kérdések mentén tovább folytatta a jelenlegi adatok és 2026-os választás közötti összefüggések vizsgálását.
Kezdetben minden résztvevő megosztotta a nézeteit arról, mi okozhatta azokat a nyár végi adatokat, amelyek a TISZA párt erősödésének megállását mutatták és erre hogyan reagáltak a pártok. Csizmadia Ervin szerint ezek a számok, amelyek jelenleg többnyire a TISZA pártot mutatják erősebbnek, még nem döntőek, hiszen a Fidesz korábban is meg tudott fordítani ilyen trendeket a választás közeledtével. Horn Gábor kiemelte, hogy TISZA pártnak előnyös számok okozták azt, hogy nyáron a Fidesz egy politikai mobilizációba kezdett és aktívan fellépett, azzal a céllal, hogy a saját táborát megerősítse. Ez tisztán látható a miniszterelnök gyakoribb szereplésével, például podcastok vendégeként. Úgy gondolja, hogy ennek az oka a független kutatóközpontokból érkező számok, amik arra sarkallják Orbán Viktort, hogy egy komolyabb szerepvállalást tegyen a belpolitikában és kerülje az elszigetelődést. Így, az újonnan beindult Fideszes gépezetnek köszönhetően, ez a meccs még egyáltalán nem lejátszott, és a választásokra még nem lehet biztos győztest hirdetni.
Ezt a nyári jelenséget Boros Bánk Levente másképp látta. Az ő nézőpontja szerint, Magyar Péternek sikerült a korábban is létező ellenzéki kormánykritikus oldalt egyesíteni, amely eddig fragmentáltabban létezett, azonban ezek után már egyfajta üvegplafonba ütközött. A párt növekedése megállt nyáron és elérte a korlátjait. Mindezek mellett viszont, Boros szerint, a Fidesz megjelent egy gyakrabban színre lépő Orbán Viktorral, a Harcosok Klubjával és a Digitális Polgári Körök ötletével, amellyel a nyár folyamán visszaszerzett embereket. Ezzel szemben Dull Szabolcs is azt a nézetet vallja, miszerint a Fidesz látta, hogy rossz irányba mozdulnak a dolgok és ezért lépett fel aktívabban.
A beszélgetés azt is megvitatta, vajon milyen oka lehet Magyar Péter sikerének. Horn szerint a TISZA megoldotta az összefogás problémáját azzal, hogy mindenki mást lesöpört az ellenzéki térfélről, amely a korábbi évekhez képest sokkal jobban tudta lelkesíteni a szavazókat. Csizmadia úgy látja, hogy Magyar Péter egy jobboldali fellépéssel próbál Fidesz szavazókat is elcsábítani, amelyet például a nemzeti jelképek viselésével is gyakran szimbolizál, a kérdés azonban az, hogy ez sikerül-e neki. Mindemellett a Fidesz oldalán azt látja, ők a saját szavazótáborukat erősítik, de nem próbálnak újabb szavazókat szerezni. Erre válaszként Boros kiemelte, hogy szerinte Magyar Péter csupán külsőségekben képvisel jobboldali értékrendet, azonban szerinte a választók számára fontos kérdésekben egy balliberális programot reprezentál.
Magyar Péter és támogatói ideológiai hovatartozásáról is szó esett. Horn Magyar Péter közösségét egy heterogén, ideológiailag sokszínű csoportnak tartja, míg Boros úgy gondolja, Magyar Péter egyértelműen baloldali politikát képvisel és a választók nem fogják elhinni a jobboldali látszatot.
Továbbá erős ellentét jelent meg a két beszélő között a vidék kérdésében is. Horn szerint Magyar elérte a vidéki közösségeket is és azt állítja, ez a választás az offline térben fog eldőlni, így fontos a helyi jelenlét, például országjárás formájában. Boros úgy látja, Magyar Péter jelenléte a vidéki szavazókörökben nem elég ahhoz, hogy átvegye a vezetést ott.
Szabó Andrea Magyar sikerének azt tartja, hogy a TISZA megtörte azt a centrális erőteret, amiben évekig a Fidesz mozgott. Ebben a felállásban korábban egy nagy párt köré csoportosult sok kisebb párt mind a bal, mind a jobb oldalon, így ezek összefogni nem voltak képesek. Ma azonban ez a centrum pozíció már nem csupán a Fidesz által foglalt, kisajátított hely, hanem Magyar Péter sikeresen elérte, hogy két nagy erő áll itt egymás mellett. Emellett Szabó említést tett a politika demokratizálódására, amit az mutat, hogy az elmúlt időszakban nőtt a politikában aktívan résztvevők száma. Boros válaszul kifejezte, hogy nem ért egyet az állítással, miszerint a centrális erőtér megoszlik a TISZA és Fidesz között, ő továbbra is Orbán pártjának tulajdonítaná ezt a pozíciót.
A választási eredmények előrevetítéséről Szabó és Dull hasonlóan gondolkodott. Egyetértettek, hogy még nem lehet megmondani, ki fogja nyerni a választást. Szabó szerint január-februárig nem érdemes a pártpreferenciákról szóló számokat elemezni, fontosabbak a közhangulatot mérő kérdések eredményei. 2025 szeptemberében az emberek több, mint 60%-a gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, azonban a nyár folyamán ez javult, így ezen trend figyelése fontos a következő hónapokban. Dull hozzátette, hogy mivel van körülbelül 1 millió bizonytalan szavazó, még sok minden változhat. Ezeknek a választóknak a társadalmi kérdésekről való véleményük (például migráció) korábban segítette a kutatókat, hogy megbecsüljék nagyjából melyik pártra fognak szavazni, azonban a TISZA és Fidesz között jelenleg sok kérdésben átfedést látnak, így ez sokkal nehezebb. Továbbá hozzátette, hogy még a választás fő kérdése se dőlt el, ami mentén a szavazók el fogják magukat helyezni, így nehéz megmondani, milyen eredményeket várhatunk.
Arra a kérdésre, hogy a gazdasági tényezők mennyire meghatározóak a 2026-os választásoknál, Horn azt válaszolta, szerinte ez a verseny nem gazdasági és jóléti kérdések mentén fog eldőlni. Úgy gondolja, ennél sokkal fontosabb a tematizáció kérdése és az, hogy Magyar Péter mennyire képes átvenni a közbeszédben megjelenő témákat vagy hagyja-e, hogy a Fidesz alakítsa, min fog múlni ez a verseny.
A beszélgetés végén Csizmadia kiemelte, hogy európai szinten más példákból kiderül, hogy a „protest” pártok gyakran felmorzsolódnak és hosszútávon nem tudják fenntartani a politikájukat. Szabó is egyetértett ezzel a ponttal és történelmi példákkal mutatta be, hogy „protest” pártokkal választást nyerni Magyarországon lehetséges, azonban eddig tartósan kormányozni nem sikerült ezeknek a mozgalmaknak, így fontos a közös identitás létrehozása is, amely Magyar Péternél még nem tiszta.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja. Az eseményen kifejtett nézetek és vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé.
