Az Ezer Gyerek Egyesület a Republikon Intézettel együttműködésben nemzetközi konferenciát szervez május 10-én az uniós zöldpolitikákról az európai parlamenti választások tükrében. Az esemény célja kettős: egyfelől az, hogy számot vessen az elmúlt öt év európai zöld eredményeivel, és áttekintse az Európai Unió legnagyobb nehézségeit és sikereit a környezetvédelmi és hozzá kapcsolódó energetikai szakpolitikai területeken, különös tekintettel az európai zöld megállapodásra, és általában a zöld átmenetre. Másfelől pedig meg kívánja vizsgálni, hogyan birkóztak meg a tagállamok a fenntarthatóság vagy a kibocsátáscsökkentés elvárásai okozta kihívásokkal egy gyakran igen kedvezőtlen (COVID járvány, háborús helyzet, és infláció sújtotta) gazdasági környezetben.
A konferencia két panelbeszélgetésből áll: az elsőben külföldi elemzőkkel és szakértőkkel vitatjuk meg a témát, a másodikban pedig magyar környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek képviselői elemzik majd, hogyan hatnak az EU-s zöld szakpolitikák és a magyar kormány zöld elképzelései Magyarországon és Magyarországra.
Prezentánció:
Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója a konferencia előtt egy rövid prezentáció keretében bemutatta azt, hogy a magyarok miként viszonyulnak a zöld világnézethez és gondolkodáshoz. A mérések alapján azt látthatjuk, hogy magyarok elsődlegesen nem kifejezetten tartják fontosnak a zöld világnézetet, de másodlagos világnézetként a leggyakrabban ezt választják. Ezentúl megmutatta azt, hogy a zöld világnézettel rendelkező szavazóknak a jelentős része ellenzéki vagy bizonytalan szavazó. A magyarok jelentős része gondolja azt, hogy a klímaváltozás az egyik fontos probléma jelenleg Magyarországon, de ha egy másik probléma felüti a fejét, mint járvány vagy munkanélküliség akkor a környezeti problémák háttérbe szorulnak.
Nemzetközi panel:
Frederika Klocova a cseh Institute for Politics Society munkatársa kiemelte azt, hogy Csehországban a zöld problémákat jelenleg az emberek nem tartják annyira fontosnak, mint a migrációt vagy az orosz-ukrán háborút és ezentúl elmondta azt is, hogy a társadalom egyrésze szkeptikusan is áll hozzá a zöld problémák irányába. Meglátása szerint az EU-s parlamenti választások során a Green Deal megfog jeleni, de nem lesz nagy jelentősége a szavazáskor. A zárásként pedig elmondta azt, hogy Csehországban van esély a változásra, mert az energiahordozók drágulása miatt, egyre több napelemet telepítenek az emberek.
Filip Bajtos a Bratislava Policy Institute munkatársa elmondta azt, hogy az elmúlt évekig Szlovákiában a zöldpolitikai nem volt fontos téma a szlovák politikusok között. De 2023-ra már volt egy konszenzus a kormánypárti és az ellenzéki politikusok között, hogy a zöldátállásra pénzt kell fordítani. Ezt a folyamatot Robert Fico hatalomra jutása akasztotta meg azzal, hogy a pártja nem tartja fontosnak a zöldszakpolitikákat. Ezentúl még az előadásában megmutatta azt is, hogy a szlovák emberek az európai átlaghoz képest nem érdeklődnek annyira a zöld ügyek iránt. Ezentúl elmondta azt is, hogy a V4-es országok szerinte nem tudnak semmilyen egységes álláspontot alkotni jelenleg, mivel a szövetségesek nem tudnak egységesen kiállni a vélemény különbözőségek miatt, amik jelenleg megosztják a szövetséget.
Milosz Hodun a lengyel Polska Egyesület szakértője kifejtette azt, hogy a lengyel emberek számára a környezetvédelem témájában a légkör minősége a legégetőbb téma, mivel ez egy tényleges probléma Lengyelországban. Ezentúl kiemelte azt, hogy Lengyelországban a bányák és magához a bányászathoz kapcsolódó szavazók aránya nagyon magas, ezért ehhez a témához a nagy pártok nagyon félve nyúlnak hozzá, mivel félnek a negatív visszhangoktól. Miközben a bányászat eljutott odáig, hogy már gazdaságilag sem éri meg. Ezentúl kiemelte azt, hogy jelenleg egy zöld barát kormány van, de mivel a kormánykoalíciót 11 párt alkotja ezért nem lehet nagyon radikális változástokat végbe vinni a szakpolitikákon belül. Zárásként még hozzá tette azt is, hogy az Európai Unió nélkül Lengyelországban nem lennének semmilyen lépések a zöldátállás érdekében és ezzel kapcsolatban meglátása szerint a mostani Európai Parlamenti választások alatt ezért ez egy forró téma lesz a lengyel politikában.
Győrffy Dóra egyetemi tanár és közgazdász, az előadásában kiemelte azt, hogy Magyarország európai viszonylatban az energia mix-ében alul maradnak a megújuló energiaforrások a fosszilis energia hordozóknak javára, amiknek a jelentős része, pedig külföldi importból származik. Magyarország csak napelemerőművekben van az európai átlag felett. Fontos tartotta még kiemelni azt is, hogy Magyarországon nincsen kiemelten környezetvédelemmel foglalkozó minisztérium és így hazánkban a zöldszakpolitikák érvényesülése eléggé korlátolt. Megemlítette még azt, hogy jelenleg a magyar kormány szeretné Magyarországot akkumulátor gyártó nagy hatalommá tenni a zöldátállás címszó alatt. Zárásként elmondta még azt, hogy Magyarországon jelenleg a belpolitikai annyira aktív, hogy a zöld témák most nem is kerülnek napirendre, ez alól kivétel egyedüliként az akkumulátorgyárak.
Szakértői panel:
Aschenbrenner Lili, a Fridays For Future aktivistája problémásnak találta azt, hogy hazánkban nehéz a klíma problémákra felhívni az emberek figyelmét, mivel ez a probléma helyileg elsőnek nem hazánkban, hanem Afrikában és Dél-Amerikában jelenik meg, így az emberek távolinak látják. Ezentúl elmondta azt is, hogy a média se foglalkozik eleget ezzel a kérdéssel eleget, mivel mindig talál más problémát. Ő úgy láttja, hogy a technikai fejlődésen túl fontosnak tartja az egyének energiaigényének csökkentését, erre példaként hozta azt, hogy a családokban nem kellene 2 vagy 3 autó, mivel ezeknek egy részét fellehetne cserélni a tömegközlekedéssel. A jövőre való tekintetben réméli azt, hogy a következő választáson az Európai Parlamentben nem fog lecsökkeni a zöld politikusok aránya.
Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője a beszélgetés elején boldogan emelte ki azt, hogy az ENSZ-nek és az EU-nak elkezdett leesni az, hogy valamit kezdeni kell a klímaváltozással, minél hamarabb és minél hatékonyabban. Ezentúl kiemelte azt, hogy Magyarországon megvalósult és megvalósulás alatt lévő programok csakis azért történtek/történnek meg, mivel az Európai Unió mindig kötelezte erre a mindenkori magyar kormányokat.
Bojár Iván, a 10 millió fa vezetője fontosnak tartotta azt, hogy egy hatékony klímaváltozással csak úgy tudunk kezdeni valamit, ha maga az emberek mentalitása is megváltozik. Kiemelte azt, hogy abba kellene hagyni az új lakások építését, mivel Budapesten és más városokban is rengeteg üres és kihasználatlan lakás található, amiket a zöldgondolat mentén fellehetne újítani és ezzel lehetne a védeni a környezetet és a lakóhelyek nyugalmát. Ő a mostani a választásba nem látt bele nagy jelentőséget, mivel szerinte minden politikus szinte ugyan olyan zöldpolitikák terén, csak máshogy keretezik be a problémát.
Kaderják Péter, közgazdász, egyetemi oktató, a BME Zéró Karbon Központ vezetője elmondta azt, hogy jelenleg a legfontosabb dolog az energia megtakarítás és ennek az ösztönzése, ezentúl kiemelte az elektrifikáció fontoságát is. Személyesen ő úgy gondolja, hogy az elektromos autók használata egy működőképes alternatívák lehetnek és ezzel együtt támogatja az akkumulátor ipart. De nem tudd egyetérteni azokkal, akik csak ellenezni tudják az elektromos autókat, de más alternatívát nem nyújtanak. A jövőre való tekintettel, pedig azt láttja, hogy Európában most egy időre a zöldpolitika képviselete le fog csökkeni.
Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője már nem látta túl fényesnek az Uniós zöldpolitikai irányát, mivel megláttassa szerint a Green Deal több elemét kihúzták vagy lazította a Bizottság és Parlament. A legnagyobb probléma szerinte az akkumulátorgyárakkal az a baj, hogy az ország nem lett felkészítve erre az iparitevékenységekre. Ezen a ponton kiemelte azt is, hogy Magyarországon is a német standardokat kellene bevezetni és betartani az akkumulátor gyártás terén. Amíg ezek nem valósulnak meg addig az akkumulátor gyárak csak rosszak lehetnek Magyarország számára. A zárásban, pedig szomorúan konstatálta azt, hogy a populista jobboldal kampány témává tette a zöldpolitika ellenségességet, megláttassa szerint ez csakis rosszat jelent a környezet számára.
A konferencia „Az Európai Unió jövőképe a fenntartható és méltányos holnapért - A fenntartható városok európai hálózata a polgárokért” ECORES-projekt részeként valósul meg az Európai Unió támogatásával.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja. Az eseményen kifejtett nézetek és vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé.
