A Republikon 2023 június 15-én nemzetpolitikai konferenciát tartott, amelynek soránegyebek mellett áttekintettük a kisebbségi és a többségi lét kérdéseit, a helyben boldogulás és az átköltözés motivációit és azt is, milyen lehetősége van az anyaországnak a külhoni magyarok támogatására.
A bevezetőt Bárdi Nándor történész tartotta, aki a határon túli magyarság demográfiai helyzetét mutatta be. Felhívta a figyelmet, hogy a határon túli magyar közösségek támogatása a magyar költségvetés egyre nagyobb részét teszi ki 2010 óta, amik leginkább gazdaságra és sportra mennek, a korábbi kulturális és oktatási célok helyett.
Politikai Vita: Egy nemzet, több ország – a nemzetpolitika irányai
Semjén Zsolt szerint a magyar állam célja a nemzetpolitikával az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon. A magyar nemzetet egy háromlábú lábú székhez hasonlította, amelynek egyik lába Magyarország, a második Kárpát medence, a harmadik pedig a világ többi része, ahol magyarok élnek. A kettős állampolgárság biztosítása történelmi igazságtétel a határon túl élő magyarok felé.
Hiller István szerint Németországban ma több magyar él, mint Szerbiában, ezért Hiller szerint a határontúliság fogalmába ezeknek az embereknek is bele kell férnie. Az ország hangulata is hozzájárul ahhoz, hogy sokan a kivándorlás mellett döntenek, nem csak a gazdasági mutatók, hanem a „boldogsági index”, vagy a szabad vita lehetősége is tényezők lehetnek ezekben a döntésekben.
A „Határátlépések – hol a legjobb magyarnak lenni?” című panelbeszélgetés határon túli magyarokkal
Szerbhorváth György vajdasági író, kritikus, szociológus szerint a Vajdaságban kialakult egypártiság következtében egy szűk elit réteg jutnak csak támogatásokhoz. Nem a helyes dolgokra fordítják a magyarországi támogatásokat, virágzik a korrupció, illetve alig vannak kapcsolatok a szerbek és a magyarok között.
Dupka György kárpátaljai író és civilszervezeti vezető az ukrajnai magyarok helyzetéről számolt be. Az emberek félnek, sokakat elvittek katonának, mások pedig bujkálnak. A civilszervezetek és kulturális szervezetek próbálják tartani a lelket az emberekben a kulturális eseményekkel, összetartással.
Kerekes Vica felvidéki színésznő. Véleménye szerint Szlovákiában jó a kisebbségek helyzete, mert magyarok bármit el tudnak érni már, jelenleg a szlovák miniszterelnök is magyar származású. A felvidéki magyaroknak nem csak saját magukra, hanem arra is gondolnia kell, hogy ez a kormány Magyarországot jó irányba viszi-e.
Ravasz Ábel felvidéki szociológus és politikus. A felvidékiek nem akarnak egyfajta „skanzen” lenni. Fontos félreértés, hogy a felvidékiekben, akik a szlovák kormánytól kapott pénzt adottnak veszik, a Magyarországról érkezőt pedig ajándéknak, pedig ezek a támogatások politikai elvárásokkal érkeznek.
Tompa Andrea erdélyi író és kritikus. Szerinte a „sértődött kisebbségi állapot” hozzájárul ahhoz, hogy nem kapcsolódnak az erdélyi magyarok a többséghez. Mindenki Magyarországtól akar támogatást, nem használják ki a román lehetőségeket.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja. Az eseményen kifejtett nézetek és vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé.
