A Republikon Intézet a Friedrich Naumann Alapítvánnyal együttműködve konferenciát szervezett az LMBTQ közösség jogainak közép-európai változásáról „Másnak lenni itthon és Európában” címmel. Az esemény két részből állt. A konferencia első felében politikusok beszélgettek angol nyelven az LMBTQ közösség helyzetéről Közép-Európában, Schlanger Márton moderálásával. A Mickecz Dániel által moderált második panel, „Az LMBTQ közösség helyzete a népszavazás után”, alatt hazai szakértők osztották meg gondolataikat a témáról.
A konferencia első panelbeszélgetését Antoaneta Asenova-Bihlmayer (European Liberty Forum testületi tagja) videó üzenetével nyitották meg, ahol az európai parlamenti képviselő kiemelte a téma fontosságát és relevanciáját, illetve megköszönte az intézetnek az esemény megszervezését. A beszélgetésben Bősz Anett (Budapest főpolgármester-helyettese), Milosz Hodun (a lengyel Nowoczesna párt képviselője) és Marja Lust (a holland Pride66 elnökségi, illetve az amsterdami városvezetés tagja) vettek részt.
A beszélgetés során a főbb kérdéskörök az LMBTQ-jogok helyzete a panelisták országaiban, a civil szervezetek szerepe, az Európai Unió felelőssége és az utóbbi évek kríziseinek hatása voltak.
Bősz Anett kifejtette, hogy Magyarországon a kormány nyíltan támadja a közösséget, amelynek a tagjainak az alapvető jogai nem érvényesülnek az országban. Viszont úgy gondolja, hogy a civil szervezetek szivárvány mozgalma a semmiből épített fel valami egészen különlegeset, ami okot ad a reményre - azonban ezek szervezetek lassan elérik a határaikat. Anett azt is kiemelte, hogy a krízishelyzetek nem szolgálhatnak kifogásként arra, hogy ne foglalkozzunk LMBTQ-jogokkal, ugyanis ez azt jelenti, hogy megfeledkezünk az emberekről.
Milosz Hodun elmondása szerint az LMBTQ-jogok állapota Lengyelországban borzalmas, felmérések szerint a legrosszabb az Európai Unióban – és a közösség elleni atmoszférát maga a kormány és az egyház szponzorálja. Azonban lengyel civil szervezetek rendkívül fontos munkát végeznek és a társadalmi elfogadás jó irányba halad, bár nagy különbségek vannak a nagyvárosok és a vidék között. Milosz hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak felelőssége az LMBTQ-jogok védelme, ugyanis, ha az Unió egy része ’romlott’ akkor az egésze az. Hozzátette, hogy nem adhatjuk fel a jogokért és a szabadságunkért való harcot a krízishelyzetekben sem.
Marja Lust egy pozitívabb képet tudott bemutatni az országáról. Hollandiában az LMBTQ-közösség jogai a kormány által vannak biztosítva és így erős kontrasztban áll a magyar és a lengyel helyzettel. Azonban még van hova fejlődni, főleg a társadalmi elfogadás terén. Marja külön hangsúlyt fektetett az LMBTQ-közösség láthatóságának fontosságára a társadalmon belül, ami rendkívül fontos az elfogadás növelésében. Továbbá hozzátette, hogy ugyan krízishelyzetek mint járványok és háborúk megkönnyítik az LMBTQ-téma kiszorítását, ezt nem szabad engedni és fel kell szólalni a problémák ellen minden esetben.
A konferencia második felébenDudits Luca (a Háttér Társaság ügyvivője), Szilvay Gergely (a Mandiner főmunktarása), Hal Melinda (klinikai szakpszichológus, közgazdász, illetve a Mathias Corvinus Collegium vezető kutatója), Vig Dávid (jogász, egyetemi adjunktus és az Amnesty International Magyarország igazgatója) és Radványi Viktória (a Budapest Pride elnöke) vettek részt a panelbeszélgetésben.
A beszélgetés során a főbb témakörök az LMBTQ közösség biztonsága, a szexuális felvilágosítás, a magyar kormány LMBTQ-ellenes törvényhozása, a civil szervezetek helyzete és a kultúrharc kérdése voltak.
Dudits Luca általánosságban nem gondolja Magyarországot biztonságosnak az LMBTQ közösség tagjainak. Ugyan az áltagemberek nyitottabbak lettek, a kormány törvénykezése negatívan befolyásolja a biztonságot és a társadalom nézeteit és azt látjuk, hogy nőtt az erőszakos támadások száma a közösség ellen 2021 júniusa óta. Felhozta, hogy az edukációval foglalkozó civil szervezetek akkreditációjával egyet ért, de másfél év után sem építette még ki a kormány az igért regisztrációs rendszert. Ezenkívül szerinte a biztonságos szex és védekezés kérdése nem szabadna, hogy ideológiai kérdés legyen. Nem gondolja, hogy a melegség kultúra idegen lenne tőlünk.
Szilvay Gergely alapvetőn támogatja a kormány konzervatív törvényhozását és biztonságos országnak látja Magyarországot. Nem gondolja, hogy érdemes összemosni az erőszak ellenes fellépést és az LMBTQ témákat. Szerinte a tanár és a szülők feladata a szociális érzékenyítés.
Hal Melinda szerint általánosan az erőszak ellen kell általánosan fellépni, nincsen értelme egy specifikus közösségre fókuszálni. Személyesen tapasztalata szerint az LMBTQ-közösség nem minden tagja szeretne rivaldafénybe kerülni az identitása miatt. Szükségesnek találja, hogy legyen egy szűrő a szervezetekkel szemben, akik bemehetnek az iskolákba, illetve az LMBTQ-témák népszerűsítése ellen van és így egyet ért a kormány cselekedeteivel. Úgy gondolja, hogy van kultúrharc és kell is, hogy legyen. Szerinte fontos, hogy belássuk, hogy a kultúra idegenség egy létező jelenség.
Vig Dávid megjegyezte, hogy amíg szitokszó valakit melegnek hívni ma Magyarországon, addig nincsen biztonságban a közösség. Az LMBTQ-közösség ellenes gyűlölet bűncselekmények áldozatai számára nincsen a védelem biztosítva. A kormány aktívan tesz a biztonság ellen és a közösség negatív percepciójáért. Rámutatott, hogy a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvény nem fogalmaz egyértelműen. Továbbá úgy gondolja, hogy a magyar állam jelenleg nem tesz eleget a gyerekek biztonságának garantálása érdekében. Fontos, hogy a valóságról beszéljünk és ne burkolódzunk áltudományos elméletekbe.
Radványi Viktória tapasztalata szerint egyre több LMBTQ-közösséghez tartozó személy kényszerül arra, hogy elhagyja az országot egy teljes élet érdekében, annak ellenére, hogy alapvetően nem voltak ilyen tervei. Ugyan a jogszabály meghozása óta még nem tartóztattak le senkit a téma ’népszerűsítése’ miatt, szerinte olyan félelmet generál a törvényhozás, hogy a tanárok nem mernek felszólalni. Ő azért küzd, hogy Magyarország biztonságosabb legyen az LMBTQ-közösség számára, és ezt polarizáló viták nem viszik előrébb.
