A Republikon Intézet és az Európai Liberális Fórum közös konferenciát rendezett „Euroszkepticizmus Putyin árnyékában” címmel. Az esemény két részből állt. Az első részben nemzetközi szakemberek tartottak kerekasztalbeszélgetést az „Euroszkepticizmus a Putyini háború korában” témában. A második részben hazai szakemberek „Együtt vagy külön – Európa jövőjéről” beszélgettek. Az esemény moderátora Mikecz Dániel volt.
A konferencia első részének a szakértőgárdáját Renata Gravina (La Sapienza University of Rome kutatója), Daria Hejwosz-Gromkowska (Adam Mickiewicz University in Poznań egyetemi tanára), Tanja Porčnik (Visio Institute, Ljubljana elnöke) és Virág Andrea (a Republikon Intézet stratégiai igazgatója) adták. A konferencia második részének előadói Berg Dániel (ALDE elnökségi tagja), Lafferton Sára (Franciaország-szakértő), Kert Attila (az Euronews igazgatója), illetve Szent-Iványi István (korábbi EP-képviselő és nagykövet) voltak.
A konferenciát Milosz Hodun (Európai Liberális Fórum elnökségi tagja) nyitotta meg, aki nyitóbeszédében beszélt arról, hogy az euroszkepticizmus egyre inkább népszerűbb a populista politikusok körében. Emellett megemlítette, hogy a lengyel állampolgárok az Európai Unióra úgy tekintenek, mint egy pénzügyi forrásra, nem, mint egy európai értékekkel rendelkező szervezetre. Javasolta továbbá, hogy hangoztatni kell az Európai Unió értékeit és céljait, nem csak a támogató szerepét.
A konferencia első részének kezdetén Tanja Porčnik tartott egy prezentációt a szlovéniai euroszkeptikus pártokról, valamint a regnáló kormánypártról és annak kapcsolatáról az euroszkepticizmushoz. A prezentáció után Renata Gravina tartott egy előadást az Olaszországban jelenlévő euroszkepticizmusról.
Az előadások után elkezdődött a kerekasztalbeszélgetés, mely kezdetén Daria Hejwosz-Gromkowska elmondta, hogy Lengyelországban a kormánypárt egy színjátékot játszik, úgy tesznek mintha elítélnék a Putyin rezsimet, míg vannak olyan politikusaik, akik úgy nyilatkoznak, mint akik visszasírják a kommunizmust. Beszélt továbbá arról, hogy az Orosz-Ukrán háború következtében 2 000 000 Ukrán menekült lett Lengyel állampolgár, a lengyel kormány pedig valamilyen financiális segítséget szeretne kapni az EU-tól, hogy a menekültválságot meg tudják oldani. Kitért továbbá arra is még, hogyha ilyesfajta segítség nem érkezik, akkor a Lengyel társadalom körében felerősödhetnek az euroszkeptikus hangok.
„2010-óta Orbán Viktor meg akarja győzni a magyar társadalmat, hogy Magyarország legnagyobb ellensége az Európai Unió” jelentette ki Virág Andrea. Beszélt továbbá még arról is, hogy a magyar kormány egyik nélkülözhetetlen stratégiai eleme, hogy találjanak egy ellenséget, aki ellen harcolni tudnak, és végül meg tudják védeni ellene Magyarországot és a magyarokat. Jelenleg a kormánypárt szerint Magyarország ellenségei Soros György, a „Brüsszeli bürokraták” és a civil szervezetek fejtette ki. Emellett megemlítette még, hogy az Orosz-Ukrán háborúban a magyar kormány legfontosabb célja a konfliktusból való kimaradás, mégis egyes Oroszországi elleni Európai Uniós szankciók megszavazásakor vétózott a magyar kormány.
Renata Gravina szerint a szekularizáció nagyon fontos, és harcolnunk kell a demagógia ellen. Megemlítette még, hogy el kell különíteni a pártok álláspontjait a közvéleményétől. Kifejtette, hogy az olasz pártok kötelezték az állampolgárokat, hogy támogassák a fegyverszállítmányok küldését Ukránjába, míg a legutóbbi Eurobarométer felmérés által az olasz állampolgárok 63%-a fél egy lehetséges 3. Világháború kirobbanásától.
Tanja Porčnik kifejtette, hogy hangsúlyoznunk kell az európai értékek és intézmények fontosságát. Emellett meg kell erősítenünk a kormányzati intézményeket és ki kell emelnünk miért élünk alkotmányos demokráciában. Szlovéniával kapcsolatban pedig beszélt arról, hogy ellentétben Lengyelországgal a szlovén állampolgárok nem csak úgy tekintenek az EU-ra, mint egy pénzosztó szervezetre.
A konferencia második részében a meghívott szakértők arra kérdésre akarták megadni a választ, hogy „Mit jelent az Európai Unió számunkra?”.
„A jelenlegi háború okozta krízisnek egyedüli pozitív hozadéka az, hogy a belső szolidaritás megerősödött mind az EU-ban mind a NATO-ban” jelentette ki Szent-Iványi István. Kifejtette továbbá, hogy az egyhangú döntések az Európai Unióban a külpolitika terén az EU döntéshozatalát lassúvá és hatástalanná teszik. Beszélt továbbá a magyar kormány propagandagépezetéről, és arról, hogy ez milyen mértékben meg tudja változtatni a magyar társadalom álláspontját egy-egy témával kapcsolatban. Ezután kitért arra is, hogy a magyar kormány konfliktuskereső az EU-n belül, míg maga az Európai Unió inkább kompromisszum kereső.
Berg Dániel beszélt a jelenlegi krízisekről, amelyek hatással vannak az EU-ra, és kifejtette, hogy ezek a problémák egységessé és erősebbé fogják tenni az Európai Uniót a jövőben. Úgy gondolja, hogy a Momentum kiállt az Ukrajnába történő fegyverszállítások mellett a 2022-es választási kampányban, és egyetértett abban Szent-Iványi Istvánnal, hogy az Európai Unió intézményei gyengék. Viszont szerinte elkezdte az EU fejleszteni ezeket a gyenge intézményeket, továbbá hozzátette még, hogy a magyar kormány szívesen dolgozik együtt az orosz kormánnyal.
„A nemzetállamok könnyebben megbirkóznak a válsághelyzetekkel, mint egy amúgy is különleges regionális szervezet. Ezért is van könnyebb dolga a válsághelyzetek kezelésében Orbán Viktornak, mint az Európai Uniónak.” jelentette ki Lafferton Sára. Kritizálta a magyar ellenzéket, mivel nem hangoztatták eleget és megfelelően Orbán Viktor külpolitikai lépéseit és Oroszországgal való kapcsolatát. Beszélt még továbbá arról, hogy jelenleg Magyarország nem kezdett el elszigetelődni az EU-n belül, hanem Orbán Viktor a 2022-es választási győzelem következtében olyan döntéseket hoz, amelyekre szerinte a 2/3-os választási győzelem alapján felhatalmazást kapott és amelyek szerinte Magyarország érdekeit képviselik.
Kert Attila szerint az Európai Unió egységet mutatott a kialakult krízisben, viszont az orosz destabilizációs hadjárat ellen nem tesz semmit. Egyetértett Szent-Iványi Istvánnal abban, hogy a magyar kormány konfliktuskereső az EU-n belül, míg az Európai Unió kompromisszumkereső. Beszélt még továbbá arról is, hogy sok euroszkeptikusnak bélyegzett párt valójában a hivatalos definíció alapján nem is az, valamint hozzátette, hogy az Európai Unió intézményeit meg kell erősíteni.
A program az Európai Parlament támogatásával valósul meg. Az Európai Parlament nem felelős a program tartalmáért. Az elhangzottak kizárólag a felszólalók véleményét tükrözik, amelyek nem szükségszerűen egyeznek az Európai Liberális Fórum nézeteivel.
