A Republikon Intézet hibrid konferenciát tartott a szomszédban kialakult orosz-ukrán háborúról. A rendezvény két részből állt, az első beszélgetésben 3 szakértőt, a második felében 3 politikus osztotta meg az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos meglátásait. A beszélgetést Bombera Krisztina moderálta.
A konferencia szakértői paneljének résztvevői Marsai Viktor (a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója), Bendarzsevszkij Anton (a Danube Institute kutatási igazgatója), illetve Rácz András (a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Intézetének Oroszország szakértője) voltak.
A konferenciát Horn Gábor nyitotta meg, aki a szomszédban zajló orosz-ukrán fegyveres konfliktus súlyosságára hívta fel a figyelmet. Továbbá felvetette annak a kérdését, hogy ennek a háborúnak mikor lesz vége, a nemzetközi világ hogyan ítéli meg a kialakult háborút és ez Magyarországot hogyan érinti.
Az első panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a háború elhúzódhat és akár több év is eltelhet mire újra béke lesz a két ország között. Ugyanakkor a szakértők szerint a harcok intenzitása csökkenhet abban az esetben ha az oroszok elfoglalják a Donbasz régiót és nem rendelnek el hadiállapotot.
Marsai Viktor szerint nehéz megítélni az orosz közvéleményt a háborúval kapcsolatban, mivel kevés megbízható adat áll rendelkezésre Putyin támogatottságát illetően. Kifejtette, hogy a háború elhúzódásával és a sebesültek számának növekedésével Putyin hatalma még az orosz országgyűlési választások előtt megdőlhet. Rávilágított arra is, hogy a konfliktus nemzetközi megítélése nem egységes és ez a polarizáltság Oroszországnak kedvez.
Bendarzsevszkij Anton szerint az oroszok nagy része nem ellenzi a háborút, mivel a konfliktus az orosz imperialista eszméket táplálja. Véleménye szerint az orosz közvélemény akkor fog Putyin ellen fordulni, amikor az élelmiszerhiány érzékelhető lesz Oroszországban. Az oroszok által elkövetett háborús atrocitások az ukrán ellenállás megtörését szolgálják és nem feltétlenül változtatják meg a konfliktus nemzetközi megítélését. Szerinte az orosz területelcsatolások sokkal inkább meg tudják változtatni a konfliktus nemzetközi megítélését. Rávilágított arra is, hogy Kínának nem érdeke a háború befejezése, mivel Kína mind politikailag mind gazdaságilag profitál a háborús heyzetből. Kifejtette, hogy bár a kőolajat más országoknak is el tudja adni Oroszország, de a nyugati szankciók következtében az orosz gáz exportálása megnehezedik.
Rácz András szerint Putyin és a háború támogatottsága nem túl magas az oroszok körében, ami Putyin bukásához vezethet a közeljövőben. Szerinte az oroszok által elkövetett háborús bűnök elsősorban a nyugati országok véleményét befolyásolja a konfliktussal kapcsolatban. Egyetértett azzal, hogy Kínának nem érdeke a háború mihamarabbi befejezése, mivel így mind gazdaságilag mind politikailag profitál. Továbbá kitért arra, hogy az orosz szankciókat követően Európának milyen lehetőségei vannak a kőolaj és gáz beszerzésére. Rávilágított arra is, hogy a nyugati országoknak meg kell határozniuk az Oroszország ellen bevezetett szankciók célját.
Az első szekció itt tekinthető meg:
A második panelben politikusok vettek részt, Vadai Ágnes (a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság alelnöke), Cseh Katalin (a Momentum Mozgalom és a Renew Europe képviselője, Európai Parlamenti képviselő), illetve Balázs Péter (a CEU professor emeritusa, Magyarország korábbi külügyminisztere) beszélgettek.
A résztvevők egyetértettek az európai projektben és a közös európai álláspont és együttműködés megteremtésében. Véleményük szerint Magyarországnak felelősségtudatosan kellene viselkednie az Európai Unión belül, ezzel szolgálva a magyar és európai értékeket egyaránt.
Vadai Ágnes szerint a hidegháborút követően a diplomácia kapott nagyobb szerepet a katonasággal szemben. Véleménye szerint az új világrendben szükséges, hogy a NATO illetve EU-s tagállamok fejlesszék a kiberbiztonsági erőiket. Az EU-s tagállambővítéssel kapcsolatban szkeptikusan fogalmazott, mivel a felvételi eljárás sokáig elhúzódhat. Kitért a magyarországi országgyűlési választásokra is, ahol kiemelte hogy a választópolgárokat nem lehet okolni az eredményekért és az ellenzéki pártok egyetértenek a fundemantumokban, beleértve az orosz-ukrán konfliktust.
Cseh Katalin szerint az Európai Uniónak félre kell tennie Magyarországgal kapcsolatos ignoranciáját, ha az új, kialakuló világrendben vezető szerepet szeretne elfoglalni. Felvetette a grúz, szerb és moldáv Európai Uniós tagsággal megfogalmazott kételyeket is. Egyetértett Vadai Ágnessel abban, hogy a magyar ellenzéki pártok összefogása egy jó kezdeményezés volt és hangsúlyozta az ellenzéki pártok további együttműködésének fontosságát. Szerinte a választások kimenetelét nem lehet egy személy hibájaként felfogni, hanem a közös ellenzéki kampány hibájaként lehet értelmezni.
Balázs Péter szerint az alakuló, új világrendben a NATO-nak és az EU-nak újszerű döntésrendszereket kellene létrehoznia. Kiemelte, hogy Magyarország profitál az EU-s és NATO-s tagállamságából. Rávilágított arra, hogyha Magyarország teljes körű tagja szeretne lenni az EU-nak, akkor meg kell felelnie az unió szabályainak.
A második szekció itt tekinthető meg:
A Republikon működését 2022-26 között az Európai Unió programja támogatja.
