A Republikon Intézet a Friedrich Naumann Szabadságért Alapítvány támogatásával konferenciát szervezett választási matematika, elkötelezettség, értékek és pártok témakörében.
Meghívott szakértőink, Róna Dániel a 21 Kutatóközponttól, Szabó Andrea a Társadalomtudományi Kutatóintézettől és Virág Andrea a Republikon Intézettől tartanak előadásokat a választási matematikáról, a bizonytalan szavazókról és a magyarországi liberális szavazókról. Az előadásokat kérdezz-felelek szekció és panelbeszélgetés követte.
Róna Dániel a 21 Kutatóintézettől a szavazatok matematikai mérlegéről tartott bevezető előadást. A 21 Kutatóközpont kifejlesztett egy VoksMérleg nevű applikációt, ami megadja, hogy az egyes választók szavazata matematikailag mennyit ér. Róna a magyar választási rendszerről elmondta, hogy a 106 egyéni és 93 listás szavazatot tartalmazó rendszerben, az egyéni voksok többet érnek és a töredékszavazatoknak és a győzteskompenzációnak köszönhetően még értékesebb lesz az egyéni szavazat. A választáson körülbelül 100 ezer szavazat jelent egy mandátumot és akár 500 szavazat is átbillenthet egy egyéni választókerületet, 10-20 ezer szavazatnál nagyobb különbség nem szokott lenni a két tábor között az egyéni választókerületekben. Az egyéni kerületekről egyértelműen kijelenthető, hogy azok átbillenthetősége sokkal nagyobb, mint a listának. A választókerületektől függően van, ahol hatszor akkora, és van, ahol százszor akkora eséllyel billent át mandátumot egy egyéni szavazat mint a listás. Ezeket a következtetéseket egy matematikai modellel dolgozták ki a Závecz Research adatai alapján. Azonban Róna azt is elmondta, hogy a választás nem csak matematika, a modell csak annyit mond meg, hogy mekkora a statisztikai valószínűsége a választókerületek átbillenthetőségének. A modell a magyar választási rendszer sajátosságaiból következik.
Róna a továbbiakban a választókerületek térképével illusztrálva arról érvelt, hogy a billegő körzetek főleg az északi egyékben vannak, Borsod és Heves megyékben, míg a budapesti kerületek elég biztos ellenzéki bázisok. A billegő körzetek lesznek döntőek a választáson, hiszen ha a Fidesz ezek nagyobb részét nyeri, akkor az egész választáson is győzelmet arat, ugyanez fordítva is igaz. Róna a választási rendszer további aránytalanságairól is beszélt. Szerinte mulasztásos törvénysértés az, hogy az elöregedés ellenére nem változtattak választókerületeken. Továbbá míg a 38 leginkább ellenzéki választókerületek átlagos lélekszáma 77 ezer, addig ez a szám a 38 leginkább fideszes kerületben 71 ezer, ami azt mutatja hogy 8 százalékponttal nagyobbak az ellenzéki választókerületek. Ebből az következik, hogy többen választanak meg ugyanannyi képviselőt, tehát az ellenzéki választókerületek szavazóinak matematikai súlya kisebb, a kormánypárti emberek választása többet ér. Ez a kormány részéről egy tudatos lépés, ami igazságtalan aránytalanságot eredményez.
Szabó Andrea a Társadalomtudományi Kutatóközponttól a bizonytalanok választói csoportjáról beszélt. Szerinte ilyen kategória nem is létezik, hiszen a bizonytalanoknak 3-4 csoportja van, melyek megosztottak és egyértelműen szétválaszthatók. Szabó egy 7000 fős mintán végzett kutatás eredményei alapján közölt következtetéseket. Megállapította, hogy a bizonytalanok aránya a választások közötti időszakban a legnagyobb. Felfedezhető egy olyan összefüggés, hogy amennyivel csökkent a Fidesz támogatottsága, annyival nőt a bizonytalanok száma, ez a grafikonon „tükörkép” alakban látszik. Ezek az elvándorolt szavazók azonban ismeretlen preferenciájúak a kutatók számára. A választások közeledtével az adatokon egyértelműen látszott, hogy a rezsicsökkentés hatására a bizonytalanok száma egyre csökkent a Fidesz támogatottsága pedig nőtt. Szabó arról is beszélt, hogy a 2014-2018 közötti ciklus 3 pontban tér el a 2018-2022 köztitől. 2018 és 2020 között nincs összefüggés a Fidesz preferenciája és a bizonytalanok számának változása között, a két adatsor párhuzamosan fut. 2021 végétől azonban újra nőni kezd a Fidesz támogatottsága és csökkenni a bizonytalanok száma. A kutatás grafikonja alapján az összes elvesztett bizonytalan választóját visszaszerezte, kérdés csupán az, hogy a maradék bizonytalan a Fideszt vagy az ellenzéket választja-e.
Szabó előadása második felében azt mondta, hogy a passzív szavazók megszólítása a legnehezebb, ehhez nagy infrastruktúra és komoly erőforrások szükségesek, ami még a Fidesz oldalán sem feltétlenül van meg. Az aktív pártválasztók csoportjánál egyértelmű, hogy a saját tömbjükre fognak szavazni. A kutatásban aktív titkolózóknak nevezettek olyan bizonytalanok, akik ott lesznek a választáson, azonban nem tudják, hogy melyik pártra fognak szavazni. Ők nem homogén rétegként fognak működni, hanem a választás előtti utolsó két hétben érzelmi alapú döntést fognak hozni valamelyik nagy politikai tömb mellett.
Szabó a választók anyagi helyzetéről azt mondta, hogy a magyar társadalomtudomány nem megfelelően tudja azt megítélni. A szubjektív jövedelem érzete a kulcs, ami alapján elmondható, hogy a két tömb szavazói nagyjából hasonlóan élik meg anyagi helyzetüket. A kutató a konklúzióban kifejtette, hogy a bizonytalanokra tekintsünk ismeretlen preferenciájúakként, arányuk 10 és 15 százalék között mozog. Nem homogén csoport, nem egy irányba mozognak, nem lehet tudni, hogy a választás napján kiket visznek el választani. A háború mindent megváltoztathat, de Szabó szerint a pszichózison már túl vagyunk és a kampány témái inkább visszatérnek a belpolitikához.
Virág Andrea a Republikon Intézettől a liberálisok magyaroroszági helyzetéről tartott előadást. Jellemzőikről Virág egy 2021 elején készült 5000 fős nagymintán készült kutatás alapján beszélt. A kutató szerint Magyaroroszágon a liberálisokra ráaggatott baloldali, balliberális jelző nem állja meg a helyét, ugyanis a liberálisok között sokan vannak jobboldaliak, sőt, akár Fidesz szavazók is. A kutatásban a liberális önmeghatározást jelent. Település típus szerint a liberálisok főleg nagyvárosiak, budapestiek, azonban a községekben is több 10 százalék mondta magát liberálisnak. Akkora különbség nincs vidék és város között, a budapestieknek például csupán egyötöde mondta magát liberálisnak. A liberálisok másodlagos értékrendjében nem jobboldali értékek vannak többségben. Érdekes, hogy a liberálisok körében a legnépszerűbb párt a Fidesz, ami azt mutatja, hogy nem annyira zavarja őket a Fidesz illiberális mivolta, feltételezhetően például a Fidesz gazdaságpolitikájának liberális elemei miatt. Tehát nem igaz az, hogy a liberálisok egyértelműen ellenzékiek A Fidesz azonban nem nagyon foglalkozik ezzel a választói csoporttal. A Momentum láthatóan népszerű a liberális besorolású szavazók körében. A liberálisok támogatják az ingyenes felsőoktatást és láthatóan nem annyira jelenik meg a gazdasági liberalizmus támogatottsága a magyarországi liberálisok körében. Kulturális tekintetben érdekes, hogy a magyar liberálisok között sokan konzervatívabban gondolkodnak például a homoszexualitás kérdésében. Külpolitikában a liberálisok pozitívabban gondolkodnak az euró bevezetéséről és az Európai Unióról. A megkérdezettek 60 százaléka inkább a nyugati orientációt preferálja a keleti helyett. Konklúzióként itt is elmondható, hogy a liberálisok nem alkotnak homogén csoportot.
