Két választás között - beszámoló

Beszámoló a Republikon és az FNF közös konferenciájáról

 
 
nov.
24.

Két választás között - beszámoló

Republikon Intézet
 

A Republikon Intézet és Friedrich Neumann Foundation for Freedom szervezésében lefolytatott konferencia témái az Ellenzéki Előválasztás értékelése és a 2022-es Országgyűlési Választás várható fejleményei voltak.

Az első beszélgetésen részt vett mind a 6 szervező párt: Brenner Koloman a Jobbiktól, Dorosz Dávid a Párbeszédtől, Hajnal Miklós a Momentumtól, Gál József az LMP-től, Agócs Ádám az MSZP-től és Sebián-Petrovszki László a DK-tól. Virág Andrea, a Republikon stratégiai igazgatója moderálta a kerekasztalt.

Az első kérdés az Előválasztás értékeléséről szólt, melyik párt milyen tapasztalatokat szerzett alatta, akár pozitív, akár negatív. Mindenki egyöntetűen pozitívan értékelte a folyamatokat, ahogyan az eredményeket is – Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltségét is mindannyian elfogadták. A Jobbik kiemelte speciális helyzetét, miszerint az egyedüli jobbközép, inkább vidéken erős keresztény-konzervatív pártként bizonyos fokig kilógott a sorból, de így is elérték a célokat, a Fidesz vidéki kihívójaként sok helyen sikerült elfogadott és beágyazott jelölteket adniuk. Nem a Jobbik érzi magát egyedül „vidéki” pártnak, a DK is elsöprő eredményeket szerzett Dobrev Klárának köszönhetően, így a Jobbikkal együtt az inkumbens fideszes jelöltek ellen a legtöbb helyen ők állnak majd szemben. Hajnal Miklós számára megnyugtató volt, hogy a temérdek technikai és politikai kérdésre megfelelő válaszokat kaphattak a végére – ezzel a többi beszélgető is egyetértett. Többszörösen is két síkon folyt a verseny, egymás ellen és a közös célokért, országosan és az egyéni választókerületekben. De együttesen úgy érzik, hogy ezeket a feladatokat elvégezték és a választói követelményeknek megfeleltek. Elindult a valódi összeszokás, ütőképes helyi csapatok és egész országos együtt gondolkodás alakult ki – mindenki beleadja az általa nyújtható eszközöket, know-how-t és képességeket. Agócs Ádám kiemelte, hogy a mai relatív többségi rendszerben nem szabad elfelejteni, hogy az előválasztás csupán az első lépés volt a győzelemhez, most kell kinyitni ezt a kialakult egyetértést az ellenzéki szubkultúrán túl a bizonytalanok közel azonos méretű tömege felé.

Márki-Zay Péterrel kapcsolatban mindenki bizakodó, 6+1-re bővült a keret. Nincs elakadás, hiába tűnik „üresnek” a 2. forduló óta a közbeszéd, a közös program és lista rohamtempóban születik – hiszen egy többéves folyamatot kell most rekord idő alatt elvégezni, de 2021 végéig várhatóan meg is lesz ez. Most csiszolódik össze az igazából már tavaly augusztus óta együttműködő 6 párt és a miniszterelnök-jelölt. A közös program és Márki-Zay személyes arcéle mindkettő szükséges. Így türelemre intik a választókat, sokkal jobb eredményre számítanak, mint amit az elején gondoltak volna. Helyben pedig csak fokozódik a jelöltek munkája.

A várható kampánnyal kapcsolatban megemlítendő a szervezési keretek mássága, mivel a vidéki választókerületekben is már ismert helyeken lesz a választás, bíznak a magasabb részvételben – kiváltképp a Jobbik. De a vidék mellett a fiatalok és bizonytalanok a kulcsa a 2022-es választásnak, mozgósítás terén fényesen teljesítettek a pártok, már csak fenn kell tartani ezt a fiatal „hype-ot” a jövőben is. Mind a személyes, mind az online eszközök teljes mixére szükség lesz – az állami fideszes monolit milliárdjaival szemben csak folyamatos door-to-door kampány és egységesen szervezett online jelenlét lesz elég. Pontosan ismerni kell jövő tavaszra már, hogy kit kell és hogyan megszólítani. Nincsenek illúzióik arról, hogy az eddigi legdurvább „szennykampány” várható.

De összességében mindenki pozitívan látta a levont tapasztalatokat és bizakodóan látják a jövőt. Voltak surlódások, fájó pontok és ijesztő pillanatok – de az elmúlt 1 év munkája megteremtette a keretet a sikeres közös munkának.

A második kerekasztal-beszélgetésén szó esett az előválasztás kampányidőszakának tapasztalatairól, sikerességéről vagy éppen sikertelenségéről. Miben volt más vagy jobb a kampány, mennyire befolyásolta a pénz, továbbá milyen eszközökkel tudta az ellenzék a fiatalokat szavazásra bírni. 

A konferencia résztvevői Bíró Marianna (újságíró, telex.hu), Bruck Gábor (kommunikációs tanácsadó, Sawyer Miller Group) és Keszthelyi András (politikai tanácsadó) voltak.A beszélgetést Király Dávid, a Republikon Intézet munkatársa moderálta.

Bíró Marianna szerint érdeklődtek az emberek az előválasztás iránt, főleg a második forduló előtti héten. Hiányolta az átláthatóságot a kampányköltésekkel kapcsolatban, így a Fidesz ezt ellenük tudta fordítani azzal a kommunikációval, hogy az ellenzék külföldről kapott támogatást. A politikai elitnek a Facebook lett az egyik új kommunikációs központja, de hozzáteszi, hogy a ’like’ nem egyenlő a szavazattal. Az ellenzék nem tudja tematizálni a médiateret, ezért ezt az újságírok teszik meg. Pozitív példaként hozta fel Szél Bernadettet és Hadházy Ákost, akik folyamatosan vetik fel az ügyeket, vagyis nem elég a Pegazusról kétszer beszélni. Célravezető, ha a pártok csak magukkal foglalkoznak és úgy gondolja, hogy Márki-Zay Péterrel nem működik a ’gyurcsányozás’ ezért a Fidesz folyamatosan keresi az eszközöket a lejáratásához, amihez minden erőforrásuk megvan.

Bruck Gábor úgy gondolja, hogy sokáig tetszhalott állapot jellemezte a politikai életet, de az ellenzék feléledésével egy politikai innováció vette kezdetét. Nem a pénzt tartja lényegesnek, hanem a megfelelő kampánystratégián múlik a győzelem. A Jobbik rosszul kalkulált és nem kapott elég szavazatot a kistelepülésekről és ez Fekete-Győrnél is nagyon látszott, de végül is a pártjuk jól szerepelt. Vannak médiapolitikusok, akik soha nem építettek fel egy valódi pártot, a médián keresztül próbálkoznak építkezni, de ez nem helyettesíti a valódi politikát és a kis pártokkal sokszor ez a baj, továbbá a pártokat együtt tartja a kényelem, amibe a kis pártok is be fognak kerülni. Szerinte nem lehet úgy nyerni, hogy az egyéni és miniszterelnöki kampány más szekeret húz és mindenki a maga területén dolgozik, mert nem lesz köztük kohézió, az ellenzéki szavazókhoz pedig folyamatosan beszélni kell. A fiatalokról nem tudni, hogy meddig lesznek, egyáltalán kötődnek-e Márki-Zay Péterhez, pedig erre fontos lenne rájönni mert kevés az idő.

Keszthelyi András szerint legutóbb a 90-es években voltak igazi kampányok, amelyek felrázták a politikai életet. Egy klasszikus kampányban számít a pénz, de ez nem volt az, mert az MMM gyorsan terjedt, aminek egyelőre nem lehet tudni az okát. Augusztus elején Márki-Zay Péter népszerűsége 5%-on állt, aztán hirtelen elkezdett növekedni. Szerinte sérelmet szenvedhettek el Jakab Péter és Momentum szavazók is. A Jobbik rosszul járt, mert nem rendelkezett elég mozgósító potenciállal és nem tudott kormányzóképességet felmutatni. Az ellenzéknek el kell mennie az emberek közé, személyes mozgósításra van szükség és meg kell oldaniuk minden felmerülő konfliktust. Vidéken viszonylag nehéz volt szavazni, a városokban könnyebben ment. A kis pártoknál, pl. Párbeszéd magas a megtérülés, és az LMP és Momentum jelentős eredményeket ért el. A Fidesz zavarban van, mert azt hitték, hogy előre le van játszva az előválasztás, de erre senki nem készült. 15 éve nyomják már Gyurcsányt, de ennek csak a magra van hatása.