A Republikon Intézet és az Atlas Network által szervezett online kerekasztal-beszélgetésen a szakértők megvizsgálták azt, hogy mi a jelenlegi helyzet, a jövő és lehetőségek az illiberalizmus ellen való fellépés tekintetében. A beszélgetést a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, Virág Andrea moderálta.
A konferencia résztvevői Gian Marco Bovenzi (projektmenedzser, Fondazione Luigi Einaudi), Necula Ciprian (operatív igazgató, USR), Blazej Lenkowski (elnök, Liberté!), Schlanger Márton (kutató, Republikon Intézet) voltak.
A konferencián Virág Andrea először a liberális szavazókról kérdezte a szakembereket, és arról, hogy kulturális vagy gazdasági értelemben lehet liberalizmusról beszélni az adott országban. Érdeklődött arról is, hogy a pártok miként képviselik a liberális értékeket és szó volt arról is, hogy kik a fő illiberális szereplők és sikeresek-e, milyen akadályok és milyen lehetőségek vannak az illiberális tendenciák elleni küzdelemben, valamint az Európai Unió szerepe is terítékre került.
Gian Marco Bovenzi Olaszországból úgy gondolja, hogy nehéz meghatározni a liberalizmus jelentését az országban, és hivatalosan nincs egyetlen párt sem, amely képviselné a liberális értékeket, de vannak liberális szavazók, akik a jobb- vagy a baloldal mellett köteleződtek el. A szakértő szerint a liberalizmus nincs jó formában, és most a nép számára nem a legjobb a liberalizmus gazdaságilag, pedig az országban inkább ilyen értelemben érvényesül, ám kulturális értelemben az emberi jogok, a jogállamiság és más liberális demokratikus jogok vannak előtérben. Ha egy liberális párt azonosításáról van szó, akkor a liberális párt próbálkozás mondhatni „öngól”, így, ha akadnak is liberálisok, nem hívják magukat annak, mert a liberalizmus a jobboldallal hozható összefüggésbe. Szerinte vannak illiberális tendenciák és különbséget tesz a bal -és jobboldali illiberalizmus vonatkozásában kulturális és gazdasági aspektusból is. Úgy gondolja, hogy az erős olasz alkotmány elejét veszi az illiberalizmus kialakulásának és a jogállamiság biztonságosnak mondható. A jobboldalon kulturális szempontból vannak gondok, mert fontos a Vatikán felé megfelelés, de a baloldalon nem beszélne illiberális gazdaságról, mert szocialista jegyeket mutat. Mario Draghi vezetésével nőtt az illiberális tendencia a bal- és a jobboldal között. Szerinte az oktatás és kommunikáció jelentős és a fő gond az, hogy a pártok nem újulnak meg, nincs párbeszéd, egységesség a politikusok és a szavazók között. Az elmúlt időszakban a kialakult vírushelyzet miatt az állampolgárok elvesztették hitüket az EU-val kapcsolatban és a pártok feladata lenne ennek visszaállítása.
Necula Ciprian Romániából elmondta, hogy a PNL és az USR van jelen, mint liberális pártok. A liberális PNL százéves történelmi háttérrel és erős értékekkel rendelkezik, mind kulturális, mind gazdasági értelemben. Az USR ugyanazon értékekkel bír, de vannak különbségek abban a tekintetben, hogy ez egy olyan új párt, amelyet az átláthatóság igénye szült és a korrupció ellen lép fel. Új reformokat szeretne kivívni, tehát az emberekhez közel vinni azt, ami tényleg történik a parlamentben. Tehát harcban áll egymással a régi és új politikai rendszer, viszont a pártok ezzel szavazókat vesztenek el. Az USR arra bátorítja a többi pártot, hogy képviseljék az értékeiket, hiszen Romániának szüksége van új pártokra. Hozzátette, hogy új pártokra egész Európában szükség lenne, mert ahogy a régi pártok működnek az a szélsőségeseknek kedvez. Úgy gondolja, szerencsések voltak, hogy nem valósulhatott meg az illiberalizmus a nép ellenkezése miatt, így az elmúlt negyven év legnagyobb tesztje a román demokráciának ez a megmozdulás volt. Szerinte a kulcs az, hogy a politikusoknak őszintének kell lenni az állampolgárokkal, tájékoztatni kell őket, mert jelenleg egy kommunikációs háború zajlik és az nyer, aki jobban kommunikál. Az EU fontos szereplő az anyagi források miatt is, így megvan a lehetőségük arra, hogy a rossz irányba tartó országok ellen fellépjen. Az EU-nak közvetlenül kellene kommunikálnia az adott tagország állampolgáraival, mert az, ami a kormányon keresztül eljut hozzájuk, nem elég. A liberális pártok eltűnését evolúciós jelenségként írja le a politikában, azt még nem tudni, hogy ez jó vagy rossz, viszont az biztos, hogy az embereknek szükségük van arra, hogy jobban bevonják őket a mindennapi politikai életbe. Úgy látja, hogy a következő tíz évben új mozgalmak fognak létrejönni, amik összetettebbek lesznek, mintsem csak liberálisként vagy szocialistaként lehetne definiálni őket.
Blazej Lenkowski Lengyelország perspektívájából egy olyan paradox helyzetet lát, ahol az ország nagyon messze áll a liberális értékektők a fennálló jobboldali, populista kormány miatt, ugyanakkor növekvő tendenciát mutat egy új generáció, amely a nagyvárosokban jelen van és képviseli a liberális értékeket. Szerinte nagy változások fognak bekövetkezni Lengyelországban a következő években. A fiatalabb huszonéves generáció már sokkal nyitottabb, de nagy akadályt jelent a nagyvárosok és a tartományok közti megosztottság. A közvéleménykutatók mérése alapján 40%-a a szavazóknak él falvakban, amelyek konzervatívak, tradicionális elveket vallanak és az államra támaszkodnak. A gond az, hogy ezek az emberek nincsenek összekötve a liberális médiával, emberekkel, így ezt találja a legnagyobbnak kihívásnak a liberálisok számára. A fő politikai szereplők a demokratikus rendszerben az intézmények. A jelenlegi kormány tönkreteszi a demokráciát (jogállamiság, függetlenség) és az ellenzéki pártok harcolnak ez ellen. Az országban van egy kis liberális párt, továbbá a polgári összefogásban is fellelhetők liberális értékek, a baloldali pártoknál is, és van egy új liberális párt, amely furcsa kombináció a zöld, konzervatív és liberális tagokkal. Az illiberális szereplők a legnagyobb gond (Jog és Igazságosság), amely a legerősebb antiliberális erő.
Schlanger Márton szerint Magyarországon a szavazók 14%-a vallja magát liberálisnak elsősorban, viszont többen vannak, akik liberális értékekben gondolkodnak. Vannak liberális pártok, mint pl. a Magyar Liberális Párt, amely 1% alatt van, és a Momentum, amely egy 7-8% körüli párt és a nagykoalíció egyik fontos szereplője. Az ellenzéki koalícióban jelen vannak a kulturális liberális értékek, viszont vannak baloldali és zöld értékek is. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje jobboldali, de liberális értékeket vall kulturálisan és gazdaságilag is. Nagy probléma Magyarországon, hogy Orbán Viktor miatt az illiberalizmus napirenden van, mert az ő kormánya képviseli ezt. Ez nem egy ellenzék által kreált definíció, ők maguk határozzák meg magukat így. Egy lázadás, ahol a normalitás áll szemben a devianciával, párt és az ő olvasatukban az illiberalizmus a fékek és ellensúlyok leépítésében nyilvánul meg, a közszolgálati és független média feletti kontrollban, az euroszkepticizmus, propaganda, harci retorika és a demokrácia és a fő demokratikus értékek megcsúfolásában. Magyarország túl van egy országos előválasztáson, mert a Fidesz átalakította a választási rendszert – ami a legnagyobb akadály-, így nincsen ellenőrző funkciót betöltő ellenzék. Az EU anyagi erőforrásainak elnyerése érdekében Orbán Viktor harcol, mert nem akar elfogadni bizonyos kritériumokat. Lehetségesnek gondolja a liberális pártok eltűnését, mert maga a szó elveszíti a jelentését, és a pártok más aspektusból fogják meghatározni a liberális értékeket. A liberalizmus bármelyik irányba elmozdulhat, mert nincsenek kőbe vésett liberális értékek beépülve a társadalomba.
A Republikon működését 2018-21 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.