A Republikon Intézet hibrid konferenciát rendezett, a magyar oktatási rendszer jelenlegi lehetőségeiről és kudarcairól. Az esemény két részből állt, az első kerekasztal-beszélgetésen szakértők vitatták meg a pandémia hatását az oktatás digitalizációs folyamataira, a szülők, tanárok, és gyerekek kapcsolatára és a kormány oktatáspolitikájára. A második panelben ellenzéki politikusok beszéltek a pártjaik céljairól és pandémia alatti kihívásiról az oktatás területén, a közös ellenzéki oktatáspolitika számos pontja is elhangzott. A beszélgetést Ónody-Molnár Dóra moderálta.
A konferencia szakértői paneljének résztvevői Derdák Tibor (igazgató, Dr. Ámbédkár), Ercse Kriszta (interkulturális szakértő, oktatáskutató), Lannert Judit (közgazdász, szociálpolitikus), Lencse Máté (tanodavezető, Igazgyöngy Alapítvány), Prievara Tibor (tanár, digitálisoktatás-szakértő) voltak.
A konferenciát Horn Gábor nyitotta meg, aki a pandémia utáni oktatás fontos kérdéseit foglalta össze, a helyzetből adódóan lemaradt és kiváltságos diákok közötti szakadék következményeiről, a kormányzat kríziskezelő szerepéről és a tanárok megítélésének változásáról fogalmazott meg dilemmákat.
Az első panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a tanárok es diákok nem kaptak elegendő támogatást az online oktatásra való átálláshoz, a második hullámban az oktatási intézményeknek adott szélesebb körű autonómia pedig a kormányzati felelősség áthárítását eredményezte.
Derdák Tibor volt a panel legoptimistább tagja, szerinte az internetes kapcsolattartás a tanárok és diákok között elindíthat egy demokratizáló folyamatot, továbbá a kisgyermekes diákok is könnyebben tudtak otthonról bekapcsolódni az oktatásba a pandémia következtében. Előrelépésként könyvelte el, hogy a digitális tananyagban már megjelenik a roma történelem, ugyanis a nyomtatott tankönyvekből ez hiányzik.
Ercse Kriszta szerint a pedagógusi kultúra elmaradott, a tanárok képtelenek a differenciálásra a diákok között és a tantervhez való erős ragaszkodás a lexikális tudás átadására való kizárólagos törekvés is eredménytelennek bizonyul. A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ létrehozott támogató anyagokat, amik elengedhetetlennek lettek volna az EMMI azonban nem tette ezeket közzé. Szükségesnek tartotta a tanár szülő kapcsolat átformálását, ugyanis az új kezdeményezések gyakran a szülőkön buknak el, akik az ismerős tehát biztonságos oktatási módszereket preferálják, ezért fontos felhívni a figyelmüket a tanítási deficitekre.
Lannert Judit szerint az oktatás minősége nem a technológián múlik, hanem a pedagógiai módszereken. Szimulációk segítségével megmérték, hogy a pandémia 1 éves lemaradást is eredményezhet a diákság számára, ami óriási veszteség, hiszen ez a jövőbeni béreik csökkenésével is járhat. A fiatalok elsősorban szórakozásra használják az internetet, ezért számunkra is nehéz volt a digitális oktatásra való áttérés. Magyarországot a „lefagyott agyak országának” nevezte, mert a gyerekek többsége el se kezdi a nekik kiszabott feladatokat.
Lencse Máté szintén megerősítette a diákok digitális kompetenciáinak hiányosságait. Az eszközök beszerzését és az internetelőfizetéseket szerinte a kormányzatnak sokkal gyorsabban és nagyobb számba kellett volna biztosítania a rászorulóknak. Az óvodások és iskolakezdők esetében pedig jelentős visszamaradásokkal találkozott, tartott attól, hogy az online oktatásban szerzett jegyek téves képet festenek a megszerzett tudásról, amivel iskolakezdéskor szembe kell nézniük a diákoknak is.
A 19.századból a 21. századba kell átlépni az oktatásban Prievara Tibor szerint, a tanárokban látott motivációt fejlődésre, több ezren jelentkeztek a képzéseikre, mert rendszerszinten nem kaptak segítséget. Véleménye szerint differenciálásra és minőségi visszajelzésre van szükség jegyek helyett, teret kell nyújtani kutatásokra, amik elengedhetetlenek az innováció szempontjából.
A második panelben politikusok vettek részt, Brenner Koloman (Jobbik), Ilyés Márton (Momentum), Kanász-Nagy Máté (LMP), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Niedermüller Péter (DK) és Tordai Bence (Párbeszéd) beszélgettek.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az oktatási intézmények autonómiáját növel kell a tanári bérek emelése mellett és, hogy a kormányzat kudarcot vallott a kríziskezelésben. Brenner Koloman kiemelte, az oktatási intézmények vezetését a helyi társadalmakhoz kell igazítani, GDP arányos oktatási költségvetést kell létrehozni, továbbá az iskolai segítők és pszichológusok számát is növelni szeretnék.
Ilyés Márton szerint a magyar közoktatás lassan áltevékenységgé válik, a pandémia során a szülők tömegei borzadtak el a jelenlegi oktatási rendszer állapotától. A központi döntéseket hiteltelennek ítélte meg, mert hiányzik belőlük a kommunikációt feltételező innováció. A szabad iskolaválasztás és az iskolák nyitvatartása mellett érvelt, továbbá a demokrácia oktatásának szükségességét fogalmazta meg.
Kanász-Nagy Máté az oktatási intézmények önkormányzati vagy járási fenntartását támogatta, továbbá a szabad iskolaválasztás eltörlését sürgette, amely segíti a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését. Az fejlődéshez szerinte transzparenciára, szélesebb tanári autonómiára és tehercsökkentésre van szükség.
Kunhalmi Ágnes szerint a költségvetést és munkáltatói jogot vissza kell adni az iskoláknak, annak érdekében, hogy egy felelősebb társdalom jöhessen létre. Kiemelten fontosnak tartotta a tankötelezettség korhatárának visszaemelését és egy szakma elvégzésének kötelezővé tételét.
Az önkormányzatok hatáskörükön is túlmenően segítették az iskolákat Niedermüller Péter szerint, például maszkok és fertőtlenítő beszerzésével. A KLIK nem engedélyezte a VII. kerületi igazgatók önkormányzati összehívását és a felzárkóztató programok megvalósulását. Szerinte el kell hagyni a nemzeti tananyagot, helyette egy jövőbe mutató tananyagra van szükség és egy hatékony digitális stratégiára.
Tordai Bence szerint a pandémia során nőtt a pedagógusok megbecsülése, mert a szülőkre hárult a tanítási feladat. A finn oktatási rendszerből és a hazai alternatív iskolák tanítási módszereiből inspirálódva kellene szerinte átformálni a jelenlegi intézményeket. Egy integrált és szegregáció mentes iskolarendszer létrehozása mellett érvelt.
A Republikon működését 2018-21 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.
