A Republikon Intézet a Friedrich Naumann Stiftung für die Freiheit támogatásával online konferenciát rendezett a közép-kelet-európai régió liberális gondolkodóinak és liberális választóinak helyzetéről.
Az első panel beszélgetésen a V4-országok szakértői mutatták be a liberalizmus és a liberális szavazók helyzetéről szóló legújabb kutatásaik eredményeit. A konferencia első felében Virág Andrea (stratégiai igazgató, Republikon Intézet), Blazej Lenkowski (elnök, Fundacja Liberté! (PL)), Sarka Prat (elnök, Institute for Politics and Society (CZ)), és Viera Zuborova (stratégiai igazgató, Bratislava Policy Institute (SK)) vett részt, és a panelt Mikecz Dániel (Republikon Intézet) moderálta.
Az első beszélgetésben Blazej Lenkowski kiemelte, hogyLengyelországban nincsen jelenleg erős liberális párt. Szerinte a vezetők szerepe a modern politikában és társadalomban nagyon fontos, de a vezetők Lengyelországban, ide beleértve a liberális politikusokat is, csak hatalmat akarnak kiépíteni. Továbbá véleménye szerint a lengyel liberális pártoknak kevés pénzügyi forrása van, illetve nincsen világos liberális pártprogramjuk. A liberalizmusnak negatív visszacsengése van Lengyelországban, ezért a liberális politikusok nagyon óvatosan vállalnak fel nyíltam liberális értékeket, és gyakran a populizmus eszközeihez fordulnak. Egy másik problémája a lengyel liberális pártoknak, az a kommunikációs stratégia hiánya. Szerinte a PiS pártnak nagyon jól kiépített kommunikációs kampánya van, ezért is ilyen népszerűek. Továbbá kiemelte, hogy a politikai és kulturális liberalizmus támogatása, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a lengyelek a gazdasági liberalizmust is támogatnák.
Sarka Prat hangsúlyozta, hogy Csehországban több liberális párt is van, mint például az Ano 2011, amelyek ma is népszerűek. A liberális kultúra egy kommunizmus és szovjetrendszer elleni mozgalomból alakult ki, és központi eleme volt egy önálló ország kiépítése. Manapság a gazdasági liberalizmus fontos eleme több párt kampányának is. De manapság egyre több ember szimpatizál Csehországban is inkább a szélsőjobboldali, illetve populista pártokkal, és sokan elfordultak a hagyományos pártoktól. Szerinte fontos lenne, hogy a cseh liberális pártok jobban megcélozzák a fiatal választókat.
Virág Andrea bemutatta az intézet friss reprezentatív kutatását a liberalizmus helyzetéről Magyarországon. A válaszadók a nacionalizmus, rend és stabilitás után a liberalizmust adták meg leggyakrabban, mint hozzájuk legközelebb álló világnézeti érték. Ez egy érdekes eredmény, hiszen a magyar kormány az elmúlt tíz évben egy nagyon erős liberalizmus és liberális értékek elleni kommunikációs kampányt folytat. A felmérés kimutatta, hogy a liberalizmus különösen a fiatalok, diplomások és a nagyobb városok körében népszerű, és a liberális értékű válaszadók többsége kritikus az ország jelenlegi helyzetével szemben. Habár a liberális értékű válaszadók 19% továbbra is a Fideszre szavazna. Magyarországon sem felétlenül támogatják a politikai liberalizmussal szimpatizálók a gazdasági liberalizmust.
Viera Zuborova szerint, jobb, ha a kutatásokban a kulturális liberalizmus népszerűségét, azaz a befogadó társadalom támogatottságát mérik, és nem a liberális pártok népszerűségét, hiszen nehéz pontosan meghatározni, hogy melyik pártok tekinthetők liberálisnak Szlovákiában. Szerinte most alakul ki igazán a kulturális és gazdasági liberalizmus Szlovákiában, mert egyre több szavazó fordul a nyílt társadalom koncepciója felé, és a gazdaság egy erős átalakuláson megy át. Szerinte fontos lenne, hogy a konzervatív és liberális pártok és politikusok együtt dolgozzanak, és kompromisszumot kössenek. A beszélgetés végén résztvevők mind egyetértettek abban, hogy a gazdasági liberalizmus nem ellentétes a kulturális liberalizmussal, és egy liberális vezető is lehet erős vezető.
A második panelben magyar liberális közéleti szereplők, Donáth Anna (Európai Parlamenti képviselő, Momentum), Nyáry Krisztián (író, kreatív igazgató, Líra) és Magyar Bálint (alapító tag, SZDSZ) vitatták meg, mit jelent ma Magyarországon liberálisnak lenni, mit jelentett ez 30 évvel ezelőtt, és milyen mozgástere van a liberalizmusnak egy illiberális államban. Ezt a beszélgetést Horn Gábor (Republikon) moderálta.
Magyar Bálint szerint a magyar liberalizmus egy történelmi félreértés miatt nem ugyanazt képviseli a valós értékrendszerben, mint a nyelvi értékrendszerben, és sokkal tágabb értékeket foglal magában, mint Nyugaton. A kilencvenes évek elején egy úgynevezett liberális paradoxon alakult ki Magyarországon, és az SZDSZ párt szociáldemokrata, illetve konzervatív elemeket is beépített a pártprogramjába, amelyek a fejlett nyugati liberalizmusban már régen szétváltak egymástól. Véleménye szerint egy válsághelyzetben is maradhat egy jól működő állam a liberális értékek mellett, és szerinte a legnagyobb probléma a jelenlegi magyar kormány járványkezelésével az a megbízható információk hiánya, a nem transzparens intézkedések és a vállalkozások gazdasági támogatásának hiánya.
Nyáry Krisztián szerint a (neo)-liberális kifejezés egy kétoldali szitokszóvá alakult, amelyet mind a Fidesz és az ellenzéki pártok különböző problémákért tesznek felelősnek. Szerinte nem az az érdekes, hogy hányan vallják magukat liberálisnak, hanem az, hogy a magyarok értékrendszere hogyan változott az évek során. Kiemelte, hogy a jelenlegi pártoknak Magyarországon és a világon nincsen már koherens pártideológiája, ezért nehéz azt mondani, hogy egy párt tisztán liberális. Szerinte egy liberális állam a polgárait felnőttként kezeli, ami Magyarországon jelenleg hiányzik.
Donáth Anna hangsúlyozta, hogy megdöbbentő, hogy a Republikon reprezentatív felmérése szerint jelenleg Magyarországon csak a válaszadót 14% vallja magát liberálisnak, és ez a rendszerváltás óta keveset változott. Szerinte a fiatal generációknak az a problémája, hogy az üres címkékkel nem tudnak azonosulni, és csak igazi értékrendszerekben hisznek, ezért nem feltétlenül vallják magukat liberálisnak az ilyen felmérésekben. Szerinte nem ideológiákra van szükség, hanem komplexebb értékekre. Mivel Magyarországon a liberalizmus egy negatív konnotációval rendelkezik és elvesztette a kulturális értékeit, ezért a választók és pártok inkább mondják magukat progresszívnak. Úgy gondolja, hogy nem csak a magyar állam, de az Európai Bizottság sem volt teljesen transzparens az intézkedéseivel a járvány kezelés alatt, de szerinte hatalmas sikerek történtek EU-s szinten, mint például a gazdasági helyreállítási alap létrehozásával.