A Republikon Intézet a Napvilág Kiadóval és a Társadalomkutató Központ Politikatudományi Intézetével közösen rendezte meg Mikecz Dániel „Semmit rólunk nélkülünk – Tüntetések, politikai aktivizmus az Orbán-rezsim idején" című könyvének online bemutatóját. A kerek-asztal beszélgetésen Mikecz Dániel (a Republikon Intézet vezető kutatója, a Politikatudományi Intézet munkatársa), Szabó Andrea (Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa) és Misetics Bálint (szociálpolitikus, aktivista) vett részt, és a beszélgetést Böcskei Balázs (az Idea intézet kutatási igazgatója) moderálta. A könyv a magyarországi civil aktivizmust és a magyar tüntetési kultúrát elemzi az elmúlt tíz évben.
Mivel Szabó Andrea adott a könyvhöz lektori véleményt, ezért ő nyitotta meg a beszélgetést, és röviden bemutatta könyvnek a főtémáit, illetve ismertette a könyv struktúráját. Kiemelte a könyv gazdag irodalom feldolgozását, és a könyv kutatási témájának fontosságát, amit korábbi művek kevésbé fedtek le. A könyvszerzője az aktivizmust hét típusra bontja: liberális civil ethoszra épülő aktivizmusra, tranzakciós aktivizmusra, élményvezéreltre, altruista aktivizmusra, szakszervezeti aktivizmusra, partikuláris civil cselekvésre, radikális jobboldali aktivizmusra, és populista aktivizmusra. Szabó Andrea hangsúlyozta, hogy szerzőnek különös érdeme, hogy a civil aktivizmus magyarországi helyzetét nemzetközi kontextusban elemezte. Mivel a könyvszerzője kitér az önkéntesség helyzetére a koronavírus alatt is, és friss közvélemény kutatási adatokat is feldolgoz, ezért a könyv nagyon aktuális. Szabó Andrea szerint egy fontos része a könyvnek a jobboldali szubkultúra népszerűségének feltárása. A későbbi kerekasztal-beszélgetés során Szabó Andrea kiemelte, hogy a magyar civil szervezetek korábbi nyugatiassága és pozitív fogalma 2010 óta inkább negatívvá vált, főleg a kritikus politikai közbeszédnek köszönhetően.
Misetics Bálint szerint a civil és politikai kategóriákat és tevékenységeket jobban szét kellene választani, mert a civilek munkáját gyakran túl politizálják. Kiemelte, hogy a könyv fontossága a civil aktivitás és tüntetések élményszerűségének, és szórakoztató funkciójának az elemzése. Különösen érdekesnek tartja, ahogy a szerző a radikális jobboldali csoportoknál is megfigyeli ezeket a kulturális aspektusokat és szórakoztató funkciókat. Továbbá Misetics Balázs kihangsúlyozta, hogy a magyar tüntetőknek nagy része visszatérő aktivista és tüntető, és a nagyrészük magasan képzett polgár, ami a magyarországi civil mozgalmak korlátozottságát mutatja. Szerinte csak a pedagógus tüntetések, és a rabszolgatörvény tüntetések voltak e tendencia alól kivételek az elmúlt tíz évben. Szerinte Magyarországon nagyon ritkán történnek elosztási konfliktusokat célzó tüntetések, amelyek nagyobb tüntetői közönséget tudnának megszólítani.
Mikecz Dániel a könyv szerzőjeként kiemelte, hogy két főbb tényező befolyásolja a magyar civil aktivizmus tendenciáit az elmúlt tíz évben. Először is a globális változások, mint például a kommunikációs technológia fejlődése, a közösségi média elterjedése, és a fotók egyszerűbb megosztása, amellyel nagyobb érzelmeket lehet kiváltani. Illetve az állampolgárok kötöttsége általánosan csökkent a hagyományos intézményekhez (mint például pártokhoz, szakszervezetekhez, vagy helyi közösségekhez), így a részvételnek a formái individualizálódnak, sokan egyedül mennek el tüntetésekre. Ami viszont különösen Magyarországra jellemző változás az a kormánykritikus tüntetések megjelenése, és egy ellenzéki tüntetői mag kialakulása. Szerinte a tűntetések középosztályosodtak, amelynek rendszer stabilizáló hatása, mivel itt levezethetik a feszültséget a tüntetők. Mikecz Dániel hangsúlyozta, hogy Magyarországon nem épültek ki olyan intézmények, amelyek egy nagyobb réteget tudnának mozgósítani, illetve amik hosszú távú eredményeket tudnának elérni. Szerinte a magyar tüntetőket a szolidaritás, élményorientáció, és felháborodás mozgósítja meg a legjobban. Továbbá hozzátette, hogy a civilek aktivitása nagyon alacsony Magyarországon, különösen a szomszédos országokkal összehasonlítva.
A Republikon működését 2018-21 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.