Október 15-én, 17 órakor került sor a Republikon Intézet és az Európai Liberális Fórum által közösen szervezett „Az emberi jogok helyzete a vírus árnyékában" című online beszélgetésre. A konferenciát Sarka Prat, az ELF elnökségi tagja nyitotta meg. A résztvevők Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Natasa Briski, újságíró, Sebastjan Pikl,a Novum elnöke, és Székely Judit, a Republikon Intézet kutatója voltak, a beszélgetést Mikecz Dániel, a Republikon Intézet munkatársa moderálta.
A koronavírus első hulláma a társadalmi és gazdasági helyzeten túl a politikai hatalomgyakorlás minőségére is jelentős hatással volt. A bizonytalanság, a gyors intézkedések igénye következtében nőtt a vezető pártok hatalmi tere, ami lehetőséget adott a politikai túlkapásokra is. A Szlovéniában és Magyarországon végzett közvélemény-kutatás többek között annak feltárását tűzte ki célul, hogy hogyan ítélik meg az emberek a kormány válságkezelését, sérültek-e alapvető emberi jogok, valamint hogy milyen szerepet ítélnének az Európai Uniónak a vírus elleni harcban.
Székely Judit az eredmények ismertetése során többek között elmondta, hogy a kérdezettek mind Szlovéniában, mind Magyarországon kritikusnak bizonyultak a politikai helyzettel és a kormány víruskezelésével összefüggésben. A két országot összehasonlítva az is szembetűnő, hogy bár a kritikus válaszadók száma Magyarországon is magas volt, Szlovéniában ez a szám még kiugróbb: a kérdezettek több mint fele nem bízik a kormányban, és az emberek kétharmada vallotta, hogy tapasztalt valamilyen anomáliát azzal kapcsolatban, ahogy a kormány a hatalmát gyakorolta az első hullám folyamán. Szlovéniában az egyéni felelősséget ítélték legfontosabbnak a járványkezelésben, míg Magyarországon az orvosok szerepét. Ami az alapjogok helyzetét illeti, bár a szlovén válaszadók bizonyultak kritikusabbnak, mindkét országban magas volt azok száma, akik szerint a szólásszabadság vagy épp az információkhoz való hozzáférés rosszabb lett, és sokan említették az oktatáshoz való hozzáférés romlását is. Az emberek mindkét országban fontosnak ítélték a vírushelyzet európai szintű kezelését, és az Európai Unió közbelépését, amennyiben valamelyik állam visszaélne a hatalmával.
Az eredményekkel kapcsolatban Natasa Briski megjegyezte, hogy szerinte van egy alapvető konszenzus a védekezés fontosságát illetően, azonban az intézkedésekkel kapcsolatos agresszív kommunikáció hozzájárulhatott ahhoz, hogy a szlovén válaszadók nem bíznak a kormányban. Arról is mesélt, hogy hogyan vált a média az elsőszámú bűnbakká Szlovéniában a vírus első hulláma alatt.
Kádár András megjegyezte, hogy a magyar helyzet szinte szöges ellentéte a szlovénnak abban a tekintetben, hogy a kormány mintha épp az emberek nyomására hozta volna meg az első pár döntést. Arra is felhívta a figyelmet, hogy azt hogy a magyar emberek pozitívabban látják az információhoz való hozzáférés helyzetét, paradox módon épp az információ monopolizálása okozhatja. A magyar kormány által először bűnbakként definiált csoportként az iráni diákokat, az ellenzéket és a médiát említette.
Sebastjan Pikl szerint az egyik legérdekesebb eredménye a kutatásnak az volt, hogy Szlovéniában az emberek milyen nagy százaléka elégedetlen a demokrácia állapotával. Ami azt jelenti, hogy nem csak a kormány munkájával, hanem az egész rendszer működésével szemben kritikusak. Egyetértett azzal, hogy a média került leginkább a bűnbak pozícióba, és megemlítette még a menekülteket és migránsokat is, akiket a kormánykommunikáció már csak biztonsági fenyegetésként keretezett, hanem potenciális vírusterjesztőkként is.
Székely Judit említette még az időseket, akik szintén belekerültek egyfajta bűnbak szerepkörbe az első hullám alatt. Arról is beszélt, hogy az első hullámnak milyen pozitív hozadékai voltak: rengeteg ember önkénteskedett, segített másoknak bevásárlással, digitális eszközökkel, valamint hogy milyen sokan segítettek a kollégiumokból kiköltözni kényszerülő diákoknak.
A beszélgetés résztvevői reményüket fejezték azzal kapcsolatban, hogy ez az attitűd és a szolidaritás fent marad, és hogy az első hullám ilyesfajta tapasztalatai megerősítik a civil társadalmat.
A Beszélgetés itt visszanézhető (angolul):
Az eseményt a Republikon és az Európai Liberális Fórum szervezi az Európai Parlament pénzügyi támogatásával. Sem az Európai Parlament, sem az Európai Liberális Fórum nem felelős az esemény tartalmáért, vagy annak az esetleges jövőbeli felhasználásáért.