Az Atheneum Kiadó és a Republikon Intézet szervezésében került megrendezésre egy kerekasztal beszélgetés 2020. október. 21-én Hekkerek a világ ellen címmel. A kerekasztal beszélgetést dr. Dian Viktória a kiadó igazgatója és a Republikon részéről Hann Péter nyitotta meg. A résztvevők Sz. Bíró Zoltán történész, Krekó Péter szociálpszichológus és Solymos Ákos a Qduadron kibervédelmi kft. szakértője, a moderátor pedig Veiszer Alinda újságíró. Az esemény egy könyvbemutató is egyben, Danil Turovsky, Orosz hekkerek - Így lettek lázadókból Putyin katonái című könyve áll a középpontban.
Krekó Péter állítása szerint az oroszok egyik célja a dezinformációval, hogy más államokban megkérdőjelezzék a választások tisztaságát. Ennek egyik oka, hogy kevésbé tűnik ki egy kevésbé demokratikus ország választása, ha sikerül az emberekkel elhitetni, hogy más államokban sincs ez másként, másik ok pedig lehet, ha egy a Kreml számára nem tetsző jelöltet kívánnak lejáratni a dezinformáció segítségével, mint láthattuk azt a 2016-os amerikai elnökválasztások során. 2016-ban az oroszok célja nem csak a káosz megteremtése, hanem Trump hatalomra segítése is a céljuk volt, ez sikeres is volt, de 2017-ben Emmanuel lejáratása egy sikertelen akció volt. Tehát fontos, hogy ez a rendszer sem mindenható. A hekker támadások a geopolitikában sokszor a gyengék fegyvere, azonban Oroszország esetében ez nem igaz. Oroszország azt a benyomást szeretné kelteni, hogy bármely választásba bele tud szólni, bár láthatóan nem működik minden esetben. Keleti országok esetében a megszerzett adatok által valaki lejáratása nem igazán képes besározni fontos, hatalomközeli embereket.
Solymos Ákos véleménye, hogy rendkívül nehéz védekezni a támadások ellen, mert ez a tömegek manipulálásáról szól nem feltétlenül arról, hogy feltörnek valamiféle rendszert. Léteznek technológiai hibák, emberi tényezők is, de ez nem egy ezüstgolyószerű támadás, hanem jóval sokrétűbb. A Facebook platform is kiváló arra, hogy tömegeket manipuláljanak, embereket ugrasszanak össze. A Sony Észak-Korea általi hekkelése kapcsán fontos, hogy nem mindig tudják megvédeni a cégek a szoftvereiket. Nem minden hekker szól a szoftver hibákról, mert így könnyebb bejutni más rendszerekbe is. Túlterhelésekhez sem kell szuperszámítógépeket használni, hanem több ember tudta nélkül az eszközeikkel is képesek a hekkerek támadásokat indítani. A darkweb felületén mindent lehet bérelni, támadásokat, hekkereket. Úgy véli, hogy már nem információs, hanem dezinformációs társadalomban élünk. Manapság ugyanazon dolgok szöges ellentétét láthatjuk és ezek az információk nincsenek szűrve. Két rendkívüli esetet emel ki, mikor az iráni atomprogrammal kapcsolatban az urándúsító centrifugákat hekkelték meg, illetve a wannacry nevű zsarolóvírus, mely az egész világon rengeteg céget támadott meg, ezzel csomó pénzt gyűjtve magának és közlkedést, kórházakat is sikerült leállítaniuk.
Sz. Bíró Zoltán szerint az információgyűjtés mindig is jelen volt a történelemben, a jelenlegi helyzet azonban 2014 körül kezdődött, ugyanis az ukrán krízis után az orosz és nyugati kapcsolatok nagyon lehűltek. Oroszország pedig szeretné megmutatni mire képes és emiatt nem is burkoltan teszi, amiket tesz. Donald Trump tehetett volna az orosz befolyás ellen a 2020-as elnökválasztásra, azonban neki jól láthatóan nem érdeke. Fontos kiemelni, hogy el kell választani a 2016-os amerikai történetben az egyik hogy a szavazópolgárokat manipulálják egy jelölt irányába, a másik pedig a választási eredmények összesítésének a folyamatába való beavatkozást jelenti. Barack Obama a második ciklusa végén azonban a forró drótot használva figyelmeztette Oroszországot, hogy amennyiben a az összesítés folyamatába beavatkoznak, akkor azt casus bellinek tekinti. Jóval egyszerűbb destruktívnak, mint konstruktívnak lenni, a dekonstruktivitás tekintetében Oroszország rendkívül ügyes. Észak-Korea és Oroszország is felelőtlenül használja a hekkerkedést, minden országnak meg van rá a lehetősége. Putyin bármikor mondhatja, hogy persze patrióta hekkerek az ő védelmében tették amit tettek, de ezekhez nincs köze, azonban felléphetne velük szemben. A hekkerkedés politikailag érzékennyé válása Oroszországban a második csecsen háború idejére tehető, azonban a valódi fordulópont 2012-ben történt, mikor egy új típusú probléma üti fel a fejét, hogy ténylegesen csalni kell a választásokon, erre válaszul úgy vélik, hogy meg kell félemlíteni az embereket, hogy ne lázongjanak, ekkor kezdődik el az internet ellenőrzése.
A Republikon működését 2018-21 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.