A Republikon Intézet 2019 november 14-én konferenciát szervezett „Szerbia az Európai Unió határán" témában. A konferencia moderátora Hann Péter, a Republikon Intézet ügyvezetője volt. A konferencia előadói Nagy Zsolt, a Republikon Intézet projektkoordinátora, Kékesi Márk Zoltán szociológus, Ricz András, az Ostorka Polgárok Egyesülete elnöke. A konferencia a négy meghívott előadóink rövid, tizenöt perces előadásaival kezdődött, amit vita és közönségkérdések követtek.
Konferenciánkon Hann Péter, a Republikon Intézet ügyvezető igazgatója mondott köszöntő beszédet, melyben üdvözölt mindenkit, és az előadások utáni szabad vita lehetőségére hívta fel a figyelmet.
A köszöntő után kollégánk, Nagy Zsolt tartott áttekintő előadást Szerbia Európai Uniós csatlakozási folyamatáról, és annak feltételrendszeréről. Beszélt a 2014 óta elhúzódó csatlakozási-, és az annak lezárásához szükséges tárgyalási folyamatról is, külön hangsúlyt fektetve a 35 csatlakozási fejezetre, melyből eddig kettőt zártak le. Továbbá a Magyarország és Szerbia kormányzati szinten megjelenő jó viszonyáról, illetve az új Selyemút jelentőségéről is tájékoztatást adott. Kiemelte továbbá, hogy az egész csatlakozási folyamat sarokköve Szerbia Koszovóval való viszonya. Rendeződése nélkül nem kerülhet sor a csatlakozásra, még a többi feltétel teljesülése esetén se.
Konferenciánk második előadója Ricz András, Szerbia Európai Unióhoz fűződő viszonyáról informálta a közönséget. Kifejtette, hogy Szerbia Európai Uniós csatlakozása a lakosság körében 53%-os támogatást élvez, ezért nem lehet az alternatíva áttörő társadalmi támogatottságról beszélni. Kiemelte, hogy a Vajdaságban az országos átlagnál jóval magasabb az EU-s csatlakozási szándék. Ennek oka, hogy a Vajdaság adottságainak kiaknázásában nagyban segítene a tagságon keresztüli közvetlen kapcsolat a szomszédos országokkal, illetve a vajdasági magyarság is sok lehetőséget lát benne. Rávilágított a szerb társadalom dilemmájának egyik fő forrására: A szerb társadalom a kínai és orosz tőkét gondolja legfontosabbnak a külföldiek szerbiai befektetései között, míg a valóságban az EU és tagállamai fektetik be a külföldi tőke kétharmadát Szerbiában.
Konferenciánkon harmadik felszólalóként Kékesi Márk osztotta meg hallgatósággal a gondolatait a vajdasági magyarok Anyaországgal fenntartott kapcsolatáról. Kifejtette, hogy szerinte csak az Uniós csatlakozástól várható a kapcsolatok mélyítése, mert megteremtené a határok könnyű átjárhatóságát, stabilitást és kiszámíthatóságot hozhatna az itt élő társadalom mindennapjaiba, és a földrajzilag és társadalmilag egybefüggő régió, egységes régióvá válására is lenne lehetőség.
Szakértőink előadása után a közönségnek volt alkalma kérdezni, illetve hozzászólni az elhangzott előadásokhoz. A felszólalók megerősítették a korábban elhangzottakat. Ténylegesen megoldásként tekintenek Szerbia Európai Uniós csatlakoására, mind a határproblémák, a mind gazdasági és szociális problémák érdekében. Sokan az egyetlen lehetséges társadalmi alternatívának tekintik azt, de Szerbia társadalmi és gazdasági környezetével kapcsolatban még aggodalmakat fejeztek ki, hogy mennyire áll készen az ország a csatlakozásra az eltérő intézmények, szokások és gazdasági kultúra tekintetében. Egyik szakértőnk válaszként megjegyezte: Az Európai Uniós csatlakozási folyamatba bele vannak építve pont ezeket problémákat kezelő egységesítő mechanizmusok, és az előcsatlakozási támogatási pénzek, melyekből Szerbia is részesül is a gazdasági-kulturális közösség kiépítésére szolgálnak.
A Republikon működését 2018-20 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.
