A Republikon Intézet október 17-én konferenciát szervezett, amelyen a 2019-es önkrományzati választások eredménye volt a téma. A konferencia moderátora Király Dávid, a Republikon várospolitikai szakértője volt. A négy meghívott előadó Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Böcskei Balázs, az IDEA Intézet politikai elemzője, Závecz Tibor, a Závecz Research Institute alapító-ügyvezetője, illetve Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója volt. A konferencia a négy meghívott előadó rövid, tíz perces előadásával kezdődött, amit aztán vita és közönségkérdések követtek.
Böcskei Balázs azt emelte ki, hogy a közvélemény-kutatók nem mertek a várakozásoknak megfelelően gondolkodni. Az ellenzéki pártok egységes kampányarculattal kampányoltak, illetve hatékony munkamegosztással a saját táborukat tudták jól mozgósítani, így az együttműködésnek nem csak tartalma, de formája is lett.
Hangsúlyozta, hogy szerinte a gazdasági hátország felépítése monolit szerkezetre, nem pedig plurális környezetre van kitalálva, emiatt pedig szerinte nem fog könnyen menni a kormánypárti környezet kompromisszumos politikára történő átállítása. Amennyiben a kormány mégis konszolidációs stratégiát folytatna, vajon a kizárólagosságra berendezkedett Fidesz-tábort mennyire bizonyítaná el vele.
Szerinte 2022-ig nem jön létre új párt és nem várható jelentős átrendeződés sem az ellenzéki térfélen. 2018-ban 58 helyen nyert abszolút többséggel a Fidesz, így 2022-ben 48 helyen jócskán lesz esély az ellenzéki győzelemre.
Virág Andrea kiemelte, hogy a 2018-as országgyűlési választásokat követően már nem mertek hinni annak, hogy mozgósításban az ellenzék képes lehet felvenni a versenyt a kormánypártokkal, így annak sem, hogy a magas részvétel az ellenzéknek is kedvezhet.
Szerinte Orbán Viktor elkerülve, hogy kiemelje ellenfeleit/ellenfelét, inkább keveset fog beszélni az ellenzékről, mintsem nyílt konfrontációt vállaljon tagjaival, kifejezetten Karácsony Gergellyel. Ugyanakkor a kormányzat nem fogja hagyni, hogy az ellenzék jó budapesti kormányzással alternatívát képezzen, így a jó kormányzás megakadályozására tett apró technikai eszközökre lehet számítani.
Szerinte 2022-ig három feladata van az ellenzéknek: 1) fenntartani az együttműködést betervezve azt is, hogy az ellenzéki pártok pozíciót kívánnak fogni, 2) megtalálni a tartalmat, ahogyan a budapesti kampányban is sikerült megtalálni az egyensúlyt a kormányellenes üzenetek és a tartalom között, 3) elkezdni a 106 alkalmas egyéni jelölt megtalálását, különben nem lesz esély nyerni a választókörzetekben.
Deák Dániel a magas részvétel értelmezésének nehézségeit emelte ki szemben az országgyűlési választásokkal, ahol egyértelmű volt, hogy ott magasabb a részvétel, ahol a Fidesz erős. Kiemelte a „Borkai-faktor” szerepét, amely alapján a kampány tanulságának azt tartja, hogy az utolsó héten kell uralni a közbeszédet.
A jövőre vonatkozóan hangsúlyozta, hogy a Fidesz 40 százalék feletti eredményt ért el Budapesten, így szerinte a kormánypártok nem érdekeltek a város lezüllesztésében. Hangsúlyozta, hogy azon az állásponton van, hogy a kormánypárti oldalon el kell felejteni azt a gondolatot, hogy Budapest bűnös város, ehelyett a kormánypártoknak vállaltan versengő modellre kell átváltaniuk.
Szerinte a mostani választásokon az dőlt el, hogy nem lesz ellenzékváltás 2022-ig, ugyanakkor a 2022-es választásokat az fogja befolyásolni, hogy együtt sikerül-e tartani az ellenzék együttműködését vagy sem, illetve, hogy a konfliktusok a színfalak mögött maradnak-e vagy a korábbiakhoz hasonlóan a nyilvánosság elé kerülnek. Hangsúlyozta, hogy nem érdemes lebecsülni a migránsos kampányt, mivel ahhoz képest, hogy kormánypártok ciklus közben 10-15 százalékkal is vissza szoktak esni, ez a kampány ennél jobb eredményeket ért el. Ezek alapján úgy összegezte, hogy a 2022-es választásokon továbbra is a Fidesz számít esélyesnek.
Závecz Tibor nem az egyes ellenzéki győzelmeket, hanem az ellenzéki tarolást tartja a legmeglepőbbnek, mivel ahol nyert az ellenzék, ott szinte minden választókerületben nyert, kiváltképpen Budapesten.
A jövőre vonatkozóan Závecz azt reméli, hogy konszolidáció jön, amely kapcsán azt tartja izgalmas kérdésnek, hogy a pártok hogyan fognak tudni megfelelni a feltüzelt szavazótáboroknak. A Fidesz mennyire akar majd megfelelni a saját táborának, amely megszokta és igényli az ellenségképzést. Képes lesz-e átállítani és konszolidálni a tábort egy kompromisszumos politika irányába. Szintén kérdésesnek látja, hogy Karácsony Gergely mindenkivel együttműködésre törekvő, mindenkinek a képviseletét középpontba állító politikája hogyan fér majd meg az ellenzéki táborban észlelhető revans hangulattal.
Závecz szerint arra érdemes figyelni, hogy az ellenzéknek bár a formát már sikerült megtalálnia, de még nincs hozzá igazított politikai tartalma. Kiemelte, hogy szerinte a Fidesznél is sokat kopott a tartalom, kifejezetten Budapesten látható, hogy a migránsozás itt nem eredményes, így szerinte nekik is új tartalmat kell szolgáltatniuk.
Az eseményen elhangzott előadások prezentációi:
Az esemény felvétele:
A Republikon működését 2018-20 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.
