Május 16-én került megrendezésre a „Kire szavazzanak a liberálisok az európai választáson?” című konferenciánk, amelyet a Friedrich Naumann Stiftung für die Freiheit támogatott. Az első szekcióban EP listavezetők vitájára került sor, ahol jelen volt Cseh Katalin (Momentum), Vágó Gábor (LMP), Tóth Bertalan (MSZP-P) és Dobrev Klára (DK). A listavezetők elmondhatták, hogy mit gondolnak az Európai Unió jövőjéről, illetve, hogy miért szavazzanak a pártjukra a liberálisok. A második szekcióban hazai politikai elemzők osztották meg álláspontjukat és gondolataikat a választások kapcsán. A panelban ott volt Mráz Ágoston Sámuel (Nézőpont Intézet), Závecz Tibor (Závecz Research), Böcskei Balázs (Idea Intézet), valamint Tóth Csaba (Republikon). Az eseményt Szöllősi Gyöngyi moderálta.
A konferenciát Horn Gábor, alapítványunk kuratóriumi elnöke nyitotta meg. Horn kiemelte, hogy a kutatások szerint Magyarországon jelenleg is a lakosság18-20%- a vallja magát liberálisnak, viszont az SZDSZ 2010-es megszűnése óta nincs liberális párt itthon, a szó klasszikus értelmében. Éppen ezért fontos, hogy az egyes választások előtt legyen szó arról, hogy az egyes pártok mit kínálnak a liberális szavazóknak.
Az első szekcióban négy EP listavezető politikus vitázott az Unió jövőjéről és Magyarország szerepéről. Elsőként mindegyikük elmondhatta, hogy mit valósítana meg az Európai Parlamentben. Cseh Katalin szerint magyar szempontból az Európai Unió legnagyobb problémája a fejlesztési pénzek kezelése. A Momentum a következő ciklusban azt szeretné elérni, hogy az Unió szálljon be a jóléti állam három legfontosabb pillérének finanszírozásába, vagyis közvetlenül támogassa az egészségügyet, az oktatást és segítse az állásteremtést. Cseh azt is elmondta, hogy a Momentum az európai liberális frakció, az ALDE tagja, így a liberálisoknak érdemes rájuk szavazniuk.
Dobrev Klára az Unió előtt álló akadályokkal kezdte beszédét, kiemelve az illiberális populizmust. Mint fogalmazott, az Európai Uniónak felelőssége van abban, hogy megvédje a demokratikus értékeket, amelybe a liberalizmus is beletartozik. A DK álláspontja, hogy ennek a legjobb módja az Európai Egyesült Államok létrehozása lenne, amihez gazdasági és intézményi reformra van szüksége a közösségnek.
Tóth Bertalan szerint egyértelmű, hogy a magyar szavazók együttműködést akarnak az ellenzéki pártok között a májusi választáson, ezt pedig csak az MSZP és a Párbeszéd választási szövetsége adja meg nekik. Tóth a szövetség programjáról is beszélt: a legfontosabb kérdés az MSZP-P szerint a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség, amely a pártelnök szerint még a migrációnál is nagyobb gond jelenleg.
Végül Vágó Gábor mutatta be pártja programját. Az LMP programja a fenntarthatóságra és a globalizációkritikus gazdaságpolitikára épül. Vágó elmondása szerint az LMP jól tudja képviselni a liberális emberi jogokat, azonban az olyan liberális eszményeket, mint a neoliberális gazdaságpolitika nem tud magáénak.
A programok bemutatása után a listavezetők kötetlen vitában tárgyalhatták meg a legfontosabb európai kérdéseket. A beszélgetés során szó esett a menekültválságról, az Európai Egyesült Államokról, a globális felmelegedésről és az európai minimálbérről is. A szekció végén a közönség kérdéseire is válaszoltak a politikusok.
A második panelben hazai elemzők és politikai szakértők vitatták meg a választások tétjét, esetleges végkimenetelét. A liberális választók kapcsán Závech Tibor elmondta, hogy az SZDSZ megszűnése óta a liberális szavazók különböző pártokra szavaznak, de egyikhez sem kötődnek igazán. Böcskei Balázs azzal egészítette ki, hogy a liberálisok mindig arra a pártra szavaznak, amelyik éppen a legliberálisabbnak mutatja magát. Mráz Ágoston Sámuel szerint az egyetlen liberális párt jelenleg a Momentum Mozgalom, azonban nekik kétséges a bejutásuk az EP-be, így a rájuk leadott szavazat könnyen elveszhet. Tóth Csaba arra világított rá, hogy milyen sokféleképp értelmezhetjük azt a jelzőt, hogy „liberális”. A Republikon kutatása szerint az emberek 20%-a vallja magát liberálisnak, függetlenül attól, hogy önálló értékként tekintünk rá, vagy a konzervativizmus ellenpólusának gondoljuk. Azonban azt is kiemelte, hogy nagyon összetett csoportról van szó, így nehéz őket egységesen kezelni.
Az elemzők egyetértettek abban, hogy a Fidesz biztosan elviszi a mandátumok felét legalább, illetve abban is, hogy a Jobbiknak kevesebb mandátuma lesz az új ciklus során. Az igazi kérdés szerintük az, hogy mennyien mennek el szavazni, illetve, hogy az LMP és a Momentum be fog-e jutni az EP-be. A kutatások azt mutatják, hogy mindkét párt támogatottsága 5% körül mozog, így a mozgósítás fogja eldönteni ezt a kérdést.
Beszámolók a konferenciáról:
Elsöprő győzelmet arathat a Fidesz
ATV
EP-választási vitára ült össze a magyar ellenzék - a Jobbik kivételével
InfoStart.hu
De kire szavazzanak a liberálisok? És kire fognak?
Népszava.hu
Erősebb Európa mellett érvelnek baloldali ellenzéki pártok
Híradó.hu
Opposition pledges to fight for stronger Europe
The Hungarian Journal
A konferencia visszanézhető Youtube csatornánkon:
1. szekció
2. szekció
