Beszámoló "A liberális migrációs politika alapjai" című konferenciáról

Beszámoló a Republikon és az ELF közös konferenciájáról

 
 
ápr.
10.

Beszámoló "A liberális migrációs politika alapjai" című konferenciáról

Republikon Intézet
 

A Republikon Intézet az European Liberal Forummal együttműködve 2019. április 3-án a Ralf Dahrendorf Roundtable programsorozat keretében konferenciát tartott „A liberális migrációs politika alapja” címmel. A konferencián a meghívott politikusok és szakértők a migráció kezelésére adott politikai válaszokat és a különböző európai intézmények szerepét járták körül, külön kitekintést adva arról, hogy mi várható e téren a májusi európai parlamenti választások után.

A konferenciát a Republikon stratégiai igazgatója, Tóth Csaba nyitotta meg. Nyitó gondolataiban kiemelte, hogy a migráció témaköre elég ellentmondásos és főként Magyarországon negatív megítélésű, ezért is tartja indokoltnak az olyan konferenciákat, amelyek ezen változtathatnak és valódi párbeszéd kialakítására törekszik a különböző szereplők között. Kiemelte, hogy a European Liberal Forum Európa-szerte azon dolgozik, hogy új elképzeléseket és ötleteket emeljenek a közbeszéd részévé és a politikai vitákhoz platformot biztosítsanak.

A megnyitó után Marthe Hesselmans, a Mr. Hans van Mierlo Stichting vezető kutatójának prezentációja következett, amiben a holland kutató bemutatta intézete szakmai javaslatát a migráció politikai kezelésére. Szerinte a legnagyobb probléma, hogy az Európai Uniónak nincsenek közös, hosszú távú céljai és megoldásai a témát illetően. Előadásában kiemelte, hogy a nyitott határok elvével nem ért egyet, hiszen biztonságpolitikai okokból az nem racionális, viszont az Európába érkezőkkel szembeni ellenséges hangvételű kampányok sem vezetnek sehova. Meglátása szerint az első lépés a fogalmak definiálása: különbséget kell tenni a menekültek, az ideiglenes bevándorlók és a gazdasági bevándorlók között, hiszen anélkül a problémát sem lehet jól definiálni.

Előadása után a politikusok kerültek a középpontba az első szekcióban. Joris Backer, a holland D66 szenátora kiemelte, hogy azok a politikai pártok, amelyek csak a félelmet akarják erősíteni az emberekben, azoknak a törekvéseik zsákutcába vezetnek. Szerinte a migráció tényét el kell fogadni, hiszen csak így lehet valamivel érdemben fogalmazni. Arató Gergely, a DK parlamenti képviselője szintén az integráció fontosságát emelte ki, amiről vannak pozitív példák is, de azokról keveset beszélünk. A problémát akkor lehetne sikeresen kezelni, ha több párbeszéd és kölcsönös megértés lenne az álláspontokat tekintve, hiszen az EU-n belül is van egy kulturális ellentét. Hozzátette, a menekültügyet nem lehet a kiváltó okok nélkül kezelni. Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja szerint a legnagyobb probléma, hogy vannak kormányzatok és politikai erők, amelyek milliárdokat költenek uszításra és a félelem gerjesztésére, miközben egyáltalán nem kínálnak megoldást. Hangsúlyozta, fontos, hogy a problémát jól definiáljuk és megkülönböztessük a menekülteket és a bevándorlókat. Saját véleménye, hogy a migráció kérdését 3 fontos elv betartásával lehet hatékonyan kezelni: a biztonság, emberiesség és szolidaritás. Ungár Péter, az LMP parlamenti képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi menekültügyi rendszer a XX. század sorscsapásaira volt kitalálva, ezért ezeket meg kellene reformálni és módosítani kellene a dublini szerződést. Azért is kellene átalakítani a jelenlegi rendszert, mert a klímaváltozás miatt a közeljövőben még több ember hagyhatja el jelenlegi lakhelyét, viszont ezt nem lehet egyszerű kvótával és támogatással kezelni, ezért fontos a környezetvédelem.

A rövid ebédet követően a szakmai kerekasztalon Marthe Hesselmanson kívül, Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese, Kováts András, az MTA tudományos segédtársa és a Menedék Egyesület igazgatója, illetve Timo Rinke, a Friedrich-Eibert-Stiftung budapesti projektigazgatója vett részt. Mindegyikük egyetértett abban, hogy a közbeszédben nincsenek szétválasztva a menekültek és a bevándorlók, ami probléma, hiszen a kettő nem ugyanaz. Hesselmans a konferencia első részében előadott prezentációjában azért is ajánlotta a „new comers”, azaz az „újonnan érkezők” kifejezést, mert az nincs semmiféle politikai tartalommal megtöltve. Timo Rinke szerint Hesselmans kifejezése alapvetően jó, viszont nem túl optimista a használatával kapcsolatban, mivel az a félelme, hogy a már meglévő értelmezési keretbe fogják behelyezni. Kováts András is osztotta azt a véleményt, miszerint fontos a definíciók tisztázása, hiszen ameddig nincs konszenzus a szavak és a fogalmak értelmezésében, addig a felek nem fogják tudni megérteni egymást és akár szándékosan is félreérthetik egymást. Janik Szabolcs is aggályát fejezte ki a szót illetően, illetve szerinte is fontos lenne a párbeszéd a politikai szereplők között, hiszen alapvetően csak a politika tud a problémára megoldást kínálni.

A kerekasztal-beszélgetés a moderátor, Mikecz Dániel gondolatai zárták le: azzal kapcsolatban szkeptikus, hogy sikerült közös alapokat találni, de szerinte már az is előrelépés, hogy a fogalmakat és az értelmezési keretekben a résztvevők egyetértettek. Reményét fejezte ki, hogy a politikusok is használni fogják ezt, mert vélhetően az EP kampány, illetve utána is fontos téma marad a migráció.

A konferenciáról készült beszámolókat a következő linkenek olvashatja:

„A Fidesz mindenre nemet mondó politikája zsákutca” HVG.hu

Híradó HÍR TV (10. perctől)

A liberálisok szerint a migráció állandó, természetes jelenség Európában, csak az integrációhoz kell kellő türelem PestiSrácok

„A magyarok félnek az ismeretlentől” – balliberálisok vitatkoztak a migrációról Mandiner

A konferencia az alábbi linken tekinthető meg:

 

"A program az Európai Parlament támogatásával valósul meg. Az Európai Parlament nem felelős a program tartalmáért. Az elhangzottak kizárólag a felszólalók véleményét tükrözik, melyek nem szükségszerűen egyeznek az Európai Liberális Fórum nézeteivel."

 
politika, think-tank, liberális, republikon, international, migráció