A Republikon Intézet könyvbemutatót szervezett Josef Lentsch "Political Entrepreneurship" című kötete kapcsán. A rendezvényen a startupok politikai és gazdasági jelentőségéről, valamint a centrista pártok térnyeréséről beszélgettek a meghívott vendégek.
A kerekasztal-beszélgetést a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, Tóth Csaba nyitotta meg. Nyitóbeszédében bemutatta a Political Entrepreneurship című kötet szerzőjét, Josef Lentsch-t. A kerekasztal-beszélgetésen jelen volt még Simó György, a Day One Capital ügyvezetője és Donáth Anna Júlia, a Momentum Mozgalom alelnöke is. A startup témakörét eltérő szemszögből közelítik meg: míg Simó György startup-befektető, gazdasági, üzleti szempontból a startupok szakértője, Donáth Anna a politika oldaláról mutatja be tapasztalatait. Az eseményt Mikecz Dániel moderálta.
Josef Lentsch könyvében a sikeres, centrista politikai vállalkozókkal, vállalkozói szemléletű polgárokkal foglalkozik, akik innovatív politikai vállalkozásokat kezdeményeznek. Említi a radikális populista kihívást, hangsúlyozva azok káros hatásait a demokráciára. Lentsch olyan politikai szereplőkre helyezi a hangsúlyt, akiknek célja az innováció, a politikai centrum átalakítása, megújítása. Példaként említi az En Marche-t Franciaországban, a NEOS-t Ausztriában, Ciudadanos-t Spanyolországban. Ezek a politikai vállalkozások rövid idő alatt jelentős eredményeket értek el. A vállalkozói tevékenység egy eszközkészlet, gondolkodásmód, a megvalósításról szól. Ezt a folyamatot és mentalitást szerette volna átadni a könyvével a következő generációknak is.
Mikecz Dániel kérdésére, hogy miért jobbak a startupok mint a hagyományos szervezetek, Donáth Anna válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a könyv elsősorban nem a laikusoknak, hanem a politikai startupoknak íródott, mert segít megérteni a problémákat, hibákat, iránymutatást ad a tevékenységükhöz. A politikai startupoknak vannak előnyei és hátrányai is. Nem rendelkeznek olyan merev struktúrával, mint a pártok, nincsenek meghatározva a konkrét pozíciók és szerepek, de természetesen vannak szabályozások, belső működési elvek. A Momentum életében is a legsikeresebb időszak az volt, amikor senki nem foglalkozott a pozíciókkal, elvégeztek bármilyen feladatot. Mindenki mozgósítható, mert hisznek az ügyben. Hátrány azonban, hogy a tevékenységükért nem jár fizetés, sokat kell dolgozni a mozgalmon és emellett mindenkinek van szakmája. Mindezek felett nehéz folyamatosan kreatívnak lenni nap mint nap, ami elvárás egy ilyen formációtól.
Simó György szerint a startup fogalma nagyon komplex. A startup a leghatékonyabb megoldás, a vállalkozás kulcsformája a 21. században. A startupoknak van egy sajátos attitűdjük. Céljuk, hogy minél nagyobbak legyenek, folyamatos a belső fejlődés-kényszer. A legfontosabb, hogy a startupok szorosan kapcsolódnak a technológiához. A populista startupok a technológia használatában, a taktika megalkotásában előrébb járnak mindenkinél. Simó szerint aki változtatásokat akar véghezvinni a rendszerben az nem a centrumban helyezkedik el, mert akkor az elhagyatottakat kell megszólítani, a megválaszolatlan kérdésekkel kell foglalkozni, ezeket pedig középről nehéz megtenni.
Lentsch úgy reagált, hogy szerinte a centrumnak radikálisabbnak kell lennie anélkül, hogy szélsőséges lenne, és ezáltal véghezvinni a változtatásokat.
Donáth Anna a centrumhoz tartozás lényegét a társadalom egyesítésében, a megoldások felismerésében látja, a régi ideológiai kifejezések által be nem határolt módon. Új politikai rendszert akarnak létrehozni, mindezt eltérő módon, mint a hagyományos pártok. Véleménye szerint új startupok jönnek majd létre, és nem a Momentum lesz az egyetlen startup alapú párt Magyarországon. Hosszútávú célokat kell megfogalmazni, például bejutni az Európai Parlamentbe. Ehhez a kampányhoz azonban pénzre van szükség, amiben Momentum a legfontosabb erőforrásaira hagyatkozik, az aktivistáira és támogatóira. A Momentum fizetni nem tud az aktivistáknak és politikusoknak, de létrehozták a Momentum Akadémiát, így tulajdonképpen tudáscserével, tudással fizetnek.
A politikai startupok, Josef Lentsch szemszögéből, feszegetik a lehetséges határát, és véghez visznek olyan ügyeket, amelyek lehetetlennek tűntek, amihez elengedhetetlen a folyamatos megújulás.
Simó György szerint nincs egy általános előírás a politikai startupok működésével kapcsolatban, azonban a pénzügyi tudatosság alapvető követelmény. A források a legfontosabbak egy vállalkozás kiépítése során, és ez a politika területén is igaz. A sikerhez konkrét elképzeléseket, terveket kell kialakítani a pénzügyekkel kapcsolatban. A másik fontos kérdés egy kezdő startupnál a tehetséggondozás és az emberi erőforrás. Ezt a két nagy területet egyszerre kell sikeresen vezényelni a működőképességhez.
Donáth Anna úgy reagált Simó György véleményére, hogy: „Ha mindent megtervezünk, talán elszalasztjuk a lehetőséget”. A Momentum hitt abban, hogy nincs lehetetlen, ezért tudtak a NOlimpia kampányba pénz nélkül belevágni. Donáth szerint a politikai startupok értik a legjobban a 21. századot, és ez magába foglalja a technológia által nyújtott lehetőségek kihasználását is. A politikai startupok célja az újítás: meg kell szüntetni a politikai apátiát, el kell érni, hogy az emberek higgyenek a politikában. Új mentalitásra van szükség, hogy az emberek foglalkozzanak a politikával, közelebb kerüljenek hozzá. A politika elit klub jellegét fel kell számolni, a politikusoknak elérhetőnek kell tűnniük.
A beszélgetést Josef Lentsch úgy zárta, hogy szerinte a politikai startupok bizonyos szempontból nehezebb helyzetben vannak, mint az üzleti vállalkozások. Lentsch könyvével segítséget nyújt, iránymutatást ad a politikai startupoknak, hogy ez a helyzet kiegyenlítődjön. A mű célja, hogy elindítson egy változási folyamatot, elősegítse a politikai startupok fejlődését és kibontakozását, hogy végül valódi intézményekké válhassanak.
A Republikon működését 2018-20 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.
