A Republikon intézet 2019. február 27-én kerekasztal-beszélgetést tartott a magyarországi globalizációkritikus mozgalmak múltjáról és jelenéről, aminek okát kollégánk, Mikecz Dániel új könyve adta, aki munkájában, „A globalizációkritikus mozgalmak Magyarországon. Zöldek, pacifisták, házfoglalók.” a 2000-res évek magyarországi globalizációkritikus mozgalmak történetét, létrejöttének okait és az események tudományos megértését írta le. A kerekasztal-beszélgetésen a könyv szerzőjén kívül jelen volt még Szabó Máté, egyetemi tanár, volt Ombudsman, Szabó Rebeka, Zugló alpolgármestere, Schiffer András, a Lehet Már a Politika alapítója, valamint az est moderátora, Böcskei Balázs, politológus.
A kerekasztal-beszélgetést a Republikon Alapítvány kuratórium elnöke, Horn Gábor nyitotta meg. Nyitó gondolataiban kiemelte, hogy a könyv megjelenését milyen hosszas kutatómunka előzte meg és végeredményben egy remek alkotás született. A gratuláció mellett megemlítette, hogy számára azért is érdekes a könyv, illetve maga az esemény is, mivel ő elkötelezett híve a globalizációnak és a Republikon Intézet sokszínűségét jelzi, hogy mégis egy globalizációkritikus könyv bemutatásáról tartanak kerekasztal-beszélgetést.
A beszélgetés moderátora, Böcskei Balázs, kiegészítve a nyitóbeszédet, megjegyezte, hogy milyen jó, hogy az esemény az Európai Unió támogatásával jött létre, hiszen az est témáját adó globkrit mozgalmak maguk is gyakran támadják az EU intézményét. A megjelent könyvön szerinte is látszik, hogy több éves, alapos kutatómunka előzte meg, ami a témát illetően nehezen kutatható, hiszen gyakran „cseppfolyós, határaikat nem tudó” mozgalmakról beszélünk, ezért a társadalomtudósok számára kifejezetten használható lett a könyv. Ugyanezt kiegészítve Schiffer András is megjegyezte, hogy a magyar mozgalomkutatásnak egy kiemelkedő darabjáról van szó és egy olyan korszak mozgalmait dolgozza fel, amellyel eddig senki sem foglalkozott.
Mikecz Dániel először a témafelvetésről beszélt: visszaemlékezett, hogy mozgalomkutatással először Szabó Máté egyetemi óráin találkozott, ahol érdekesnek találta, hogy nem intézményesedett politikai szereplők miként próbálnak hatni a politikára, illetve ennek ellenére egy mozgalom mennyire összetett jelenség. Szabó Máté megjegyezte, hogy ugyan vannak különbségek volt tanítványával a szemléletmódjukban, azonban szerinte is egy érdekes könyv és maga a téma is, amivel foglalkozott Mikecz.
A kerekasztal-beszélgetésen a könyv tartalmán kívül a 2000-es évekhez köthető mozgalmak konkrét politikai eseményeinek elemzéséről volt szó: míg a kutatók ezeknek a tudományos leírására és megértésére vállalkoztak, addig a korábbi aktivisták és politikusok ezeknek az eseményeknek az átéléséről és egy más szemszögből való megvilágításáról beszéltek.
Mikecz, illetve Szabó Máté arról beszélt, hogy a globalizációkritikus és a globalizációellenes mozgalmak azonosak: szerintük mindkettő a globalizációkritikus mozgalmak része, aminek a radikálisabb szárnyát a média és a politika nevezi globalizációellenesnek, amivel a céljuk a mozgalmak ellehetetlenítése, elhiteltelenítése. Mindketten megállapították, hogy a 2000-es évek korábbi zöld mozgalmai akkor váltak sikeressé, ha az alapkonfliktus valami lokális eseményből eredt. Véleményük szerint ezek ugyan nem teljesen globalizációkritikus mozgalmak voltak, de például a Zengőre tervezett NATO-lokátor esetén is mindenki megtalálta a saját magának tetsző üzenetet és célt, ami miatt fontossá vált számára az ügy. Ugyanezeket a politikából jött előadók, Schiffer András és Szabó Rebeka is megerősítették. Utóbbi még hozzátette, hogy pont a Zengő-hegyi események voltak számára az első lépcsőfokok a politikussá válásának útján.
A politikusok ezenkívül olyan emlékeket idéztek fel, amelyeket korábban csak szűk körben osztottak meg: Szabó Rebeka arról beszélt, milyen jó érzéssel töltötte el, amikor a parlamentben és a médiában is foglalkoztak olyan általuk felvetett témával, mint a környezetvédelem és a klímaváltozás vagy olyan témákat tettek a közbeszéd részévé, mint a természeti erőforrások problémája. Schiffer András szintén sikerként emlékezik vissza arra, hogy több olyan témát is sikerült beemelniük a közgondolkodásba, amiről a rendszerváltás óta nem esett szó. Ezenkívül mindketten beszéltek azokról a surlódásokról, ami az LMP és a többi parlamenti párt között volt: a többi párt tagjai vagy nem értették az érveiket, amiről ők beszéltek vagy pedig nem is szerették volna megérteni.
A közel másfélórás kerekasztal-beszélgetésen ezenkívül szó esett a Civilek a Békéért mozgalom tüntetéssorozatáról az iraki háború, illetve George W. Bush magyarországi látogatása ellen, a 2004 és 2005 közötti házfoglalások, vagy a 2005 óta tartó biciklis felvonulásokról, illetve a globalizációkritikus mozgalom intézményesedéseként létrejövő Lehet Más a Politika korai éveiről is.
A konferencia felvétele:
A Republikon Alapítvány működését 2018-2020 között az Európai Unió ’Europe for Citizens’ programja támogatja
