Február 15-én a Republikon Intézet szervezésében került megrendezésre a „Hogyan működik egy think tank?” elnevezésű workshop, melyen a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának politikatudomány és nemzetközi tanulmányok hallgatói vettek részt. Az eseményen a Republikon Intézetet Tóth Csaba stratégiai igazgató, Virág Andrea és Mikecz Dániel vezető kutatók képviselték. Ők egy kötetlenebb beszélgetés keretén belül meséltek a hallgatóságnak a think tankek működéséről, feladatairól és kihívásairól.
Első körben Tóth Csaba beszélt általánosabban arról, hogy a Republikon Intézethez hasonló agytröszt műhelyek „fél úton vannak a tudomány és politika között, becsatornázzák a politikát a mindennapi életbe”. Szakértők vesznek részt a munkában, akik a politikát akarják befolyásolni. Ha egy politológus nem pártba akar belépni, de napi politikával akar foglalkozni, akkor tökéletes választás lehet egy think tankbe elszegődni.
Ezt kövezően a Republikon Intézet került bemutatásra részletesebben, kiemelve, hogy egy deklaráltan liberális intézetről van szó, ahol fontos az ideológiai elkötelezettség. Fő tevekénységükben liberális szakpolitkai anyagokat gyártanak, de a kutatások, elemzések gyártása mellett szerves része az intézetet működésének a közéleti vitákban való részvétel, ellenzéki pártokkal való együttműködés és konferenciák szervezése. Ehhez kapcsolódóan az intézet fontosabb projektjei is szóba kerültek, mint például a “Kire szavazzanak a liberálisok” eseménysorozat, vagy az előválasztás, ami az egyik legnagyobb eredménye volt a Republikonnak az utóbbi években.
Ezután arról volt szó, miért is jó egy ilyen intézetben dolgozni.Míg a pártpolitikában repetitív feladatok vannak, addig az ilyen intézetekben sokkal sokszínűbb feladatokkal foglalkozhat az ember, mint például politikussal való tárgyalás, interjúadás vagy konferencián való részvétel. Emellett fontos érvként hangzott el, hogy ezeknek a műhelyeknek tényleges befolyása van az ellenzéki oldalon, sok anyagot átvesz a média, így közvéleményt és napirendet befolyásoló tényezőként is hatnak ezek a műhelyek és azoknak a dolgozói.
Ezután a think thank intézményének a finanszírozásáról volt szó. Két fajta finanszírozási mód került szóba. Az egyik az angolszász modell, ahol alapfinanszírozást kapnak a think tankek, és abból szabadon gazdálkodhatnak. A másik lehetőség, hogy nincs állandó működésre szánt pénzösszeg, hanem pályázni kell különböző szervezeteknél projektek megvalósításának a finanszírozására. Ez utóbbi modell jellemző a Magyarországon működő think tankekre, ezáltal sokkal bizonytalanabb a működésük, viszont Tóth Csaba szerint strukturális szempontból ennek annyi előnye van, hogy több innovációt követel meg a szervezetektől, mintha alapból biztosított lenne a működésük anyagilag.
Ezután Mikecz Dániel beszélt arról, hogy mennyiben különbözik a tudományos és think tanker munka egymástól. „Valahol a tudomány és a politika között helyezhetődnek el az agytrösztök” – mondta. Mind a kettő csoport használja a társtudományi módszereket, de míg a tudományos munka elsősorban tudományos közösségnek szól, addig a think tankerek munkája a politikusoknak és a nyilvánosságnak szólnak. Feladatuk, hogy szintetizálják azokat a tudásokat, amit mások már korábban megalkottak, és azt érthető módon közvetítsék az adott célközönségnek. Míg a tudomány saját logikája szerint dolgozik, addig az agytrösztök munkájánál fontos figyelembe venni, hogy közvéleményt mi érdekli és milyen tartalomra van igénye. Ehhez kapcsolódóan szóba jött a média megjelenés témája. Mivel a kormányoldallal szemben az ellenzéki oldalon kis létszámmal dolgoznak a think tankek, ezért nincsen minden témához megfelelő szakértő, így hozzá kell szoknia az ott dolgozóknak, hogy sok témában kell nyilatkozniuk, adott eseteben olyanról is, melyben kevésbé kompetensek, így ez sok előzetes felkészülést igényel. A médiamegjelenéseknél a Republikon fontosnak tartja azt, hogy az adott téma tárgyalásánál közvetítse a liberális nézőpontot a nézőközönséggel.
Ezt követően Virág Andrea beszélt a kutatási folyamatokról. Mindig az éppen aktuális események határozzák meg azt, hogy milyen termékeket állít elő a Republikon, de szóba jött, hogy vannak olyan kiszámíthatatlan hatások, amelyek háttérbe szoríthatják az adott termék iránti érdeklődést, például egy-egy rendkívüli hír vagy éppen törvényhozás közbeszólása. Az aktualitáson kívül nagyon fontos faktor a közvélemény kutatások készítésénél még a pénz és idő kérdése. Személyes kutatásnál a legmegbízhatóbb eredmény, viszont az a legdrágább és leglassabb folyamat is, ráadásul nehéz belőni előre, hogy az adott kutatás eredménye releváns lesz-e majd akkor, amikor publikálásra kerül. Ezzel szemben az internetes kutatások nagyon gyorsan elkészülnek, és garantáltan nagy médiamegjelenést kapnak, viszont nagy valószínűséggel pontatlanabb eredményt mutatnak. Ilyenkor mérlegelni kell, mikor mennyire fontos a nagyobb megbízhatóság, a pontosabb eredmény. Ehhez kapcsolódóan szóba jött még, hogy mik torzíthatják a közvéleménykutatások pontosságát, például vannak dolgok, amiket nehéz feltenni kérdésként, vagy túl kevés embert érintenek, de a túl bonyolult kérdésfeltevés is negatív hatással lehet egy közvélemény kutatás eredményének a pontosságának szempontjából.
Az esemény a hallgatóság kérdéseivel és büfé melletti kötetlen beszélgetéssel zárult. Előbbinél szóba jött az intézetek közötti rettenő aránytalan a forráseloszlás, valamint az, hogy Budapesten kívül, jelen esetben Szegeden milyen létjogosultsága lehetne ellenzéki think tanknek.
A Republikon Alapítvány működését 2018-2020 között az Európai Unió ’Europe for Citizens’ programja támogatja.
