A Republikon Intézet december 11-én az Európai Unió „Europe for Citizens” programjának támogatásával „Magyarként Európában” címmel kerekasztal-beszélgetést szervezett, amelynek keretében Szent-Iványi István nemrég megjelent „Quo vadis Hungaria” című kötete kapcsán a magyar külpolitika jelenlegi helyzetéről és annak jövőbeli lehetőségeiről beszélt a szerző és a meghívott szakértők.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnökének a köszöntője után került sor a kerekasztal-beszélgetésre, melynek résztvevői Szent-Iványi István, a kötet szerzője, az SZDSZ korábbi országgyűlési képviselője és volt ljubljanai nagykövet, Arató Krisztina, az ELTE ÁJK oktatója és az európai integráció kutatója és Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter és volt osloi és washingtoni nagykövet voltak, a beszélgetést Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója moderálta.
Szent-Iványi István elmondása szerint az volt motivációja a könyv megírásához, hogy egy hasonló kötetre neki is nagy szüksége lett volna pályája korábbi szakaszában és egy szélesebb közönséggel szerette volna megismertetni a külpolitika alapkérdéseit és Magyarország lehetőségeit e téren.
Jeszenszky Géza méltatta a könyv tömörségét és közérthetőségét és kiemelte a külpolitikai kérdések megismertetésének fontosságát a magyar közönséggel, fontosnak tartotta továbbá, hogy a kötet visszafogott kritikát fogalmaz meg a jelenlegi kormány külpolitikájával szemben.
Arató Krisztina szintén kiemelte azt a problémát, hogy még az átlagosnál tájékozottabb közönség is kifejezetten tájékozatlan külpolitikai téren, ami lehetőség a könyv számára, hogy ezt a jeget áttörje. Úgy látja, hogy a kötet emészthető módon érint elméleti témákat és akár egyetemi hallgatók számára is hasznos olvasmány lehtet.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a magyar külpolitika legfontosabb tétje az ország orientációja, melynek kapcsán mindhárman kiemelték az egyértelmű nyugati orientáció helyreállításának szükségességét. Jeszenszky hangsúlyozta a szomszédságpolitika újragondolásának szükségességét és jelentős problémának tartja, hogy az elmúlt években a jó diplomaták nagy részét elküldték. Szent-Iványi teljes bukásnak tartja a keleti nyitás politikáját, ami elsősorban egy ideológiai és külpolitikai orientációt jelentett, ezektől elmaradt a külgazdasági jelentősege, ami kifejezetten sikertelennek mondható. Hangsúlyozta, hogy az opportunista külpolitika aláásta a Magyarország iránti bizalmat. Arató kiemelte, hogy a külpolitika identitást jelző tényető, ami meghatározza a mindennapi gondolkodást is nem egyszerűen szakpolitika. Elmondta, hogy a közvélemény továbbra is elkötelezett a Nyugat és Európa irányába, de a keleti nyitás óta Putyin és Oroszország elfogadottsága is nőtt.
A beszégetés során a résztvevők alaposan körüljárták az európai integráció kihívásait és a jövő évi EP-választás lehetőségeit. Szent-Iványi szerint, bár már nem lehet olyan lelkesedéssel beszélni az EU-ról, mint a '90-es években, de nem működőképes válasz a nemzetállamiság felé való visszalépés, hanem az integráció működésének továbbgondolására van szükség. Arató kiemelte, hogy az EU válságterületei jelentős visszacsapást tud gyakorolni a tagállamok belpolitikájára, amit jól példáz a brit belpolitika. Az EU-s vívmányokat a választók olyan természetesnek veszik, hogy észre sem veszik, de a brexit rámutat arra, hogy mi lenne az EU nélkül. Jeszenszky szerint az „Európa Alkonya” tézis száz éve folyamatosan cáfolódik. A tiszta nemzetállamiság nem reális, mivel a belső vándorlás és a vegyesházasságok meghatározó a mindennapi élet részévé váltak Európában. Hangsúlyoztaa továbbá, hogy nem szabad elfelejteni a második világháború tanulságait.
Jeszenszky nem bocsátkozott jóslatokba az EP-választás kapcsán, de hangsúlyozta, hogy a kiszámíthatatlan világpolikában elengedhetetlen a felkészülés, választ kell kínálni az euroszkeptikus pártok vonzerejével szemben, mivel a demokratikus Európa az egyetlen járható út. Szent-Iványi szerint mindenképpen lesz valamilyen átrendeződés, de ez nem feltétlenül a populisták megerősödése lehet, mivel több országban a liberálisok és a zöldek is erősödtek, kérdéses továbbá, hogy a populisták mennyire tudnak egységfronot alkotni, mivel a költségvetési források elosztása Nyugat-Kelet ellentéthez vezethet. Magyarországon várhatóan a migrációs téma mozgósítani tudja a Fidesz bázisát. Arató kiemelte, hogy a bevándorlók elosztása kapcsán is vita van a populisták között. Jelentős problémának tartja, hogy az Európa-párti és euroszkeptikus erők között nincs valódi vita, az Európa-párti politikának közvetlenül kell reagálnia a kihívókra.
A Republikon működését 2018-20 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.
