Civil társadalom, pártok és választások
A Republikon Intézet panelbeszélgetése a Łódźban megtartott Freedom Games-en
A 2018. november 10-én megrendezett panelbeszélgetésen lengyel és magyar szakértők segítítségével a civilek és a politika közti kapcsolatot és a lehetséges együttműködési alternatívákat vitatták meg a résztvevők: Paweł Kasprzak (újságíró, a Lengyel Civilek mozgalom vezetője), Virág Andrea (a budapesti Republikon Intézet kutatója), Gulyás Balázs (szociológus, aktivista, az ELTE egyetemi tanára), Kamila Gasiuk-Pihowicz (a Nowoczesna lengyel párt parlamenti képviselője) és Borys Budka (a Civic Platform elnökhelyettese, jogász, gazdaságtudományi doktor, egyetemi tanár és volt igazságügyi miniszter). az előadókat Piotr Beniuszys, a Liberté! munkatársa kérdezte.
A panelbeszélgetés Virág Andrea prezentációjával indult, amely bemutatta a civil szféra és politika hazai kapcsolatát, továbbá számos olyan civil megmozdulást, amelyek a kormány vagy valamely párt közvetlen befolyása miatt végződtek kudarccal. A Republikon Intézet közvélemény kutatásairól, amelyek a civil társadalom és a politika kapcsolatát vizsgálták, szintén szó esett az előadás során. A prezentáció konklúziója az volt, hogy a kormány távol akarja tartani a civil szervezeteket a politikától és inkább csak a jótékonysági jellegű tevékenységeket támogatja. Ugyanakkor továbbra is van esély a civil kezdeményezések sikerére.
Kamila Gasiuk-Pihowicz beszámolója a lengyel helyi választások eredményeit mutatta be. Felhívta a figyelmet ezeknek az eredményeknek és a jövő évben megtartandó Európa Parlamenti választások fontosságára. Kiemelte, hogy a lengyel stabilitás az Európai Uniós tagságon keresztül érhető csak el. Lengyelország jövőjét tekintve egy koherens, populizmustól mentes hatalmat szeretne támogatni a kormányon, ellentétben a mostanival. Fontosnak tartotta elmondani, hogy a Civic Coalition az egyetlen reális kihívója a jelenlegi kormánypártnak a PiS-nek, és minden más pártra leadott szavazat csak a kormányt erősíti. A lengyel ellenzék az Európai Uniós tagság megtartásának jegyében képes együttműködni. A következő választás jelentősége éppen az, hogy a PiS, győzelme esetén, nem fogja átadni többé a hatalmat, ezért kialakulóban van egyfajta „most vagy soha” szituáció – mondta Kamila Gasiuk-Pihowicz.
Paweł Kasprzak szkeptikusabb álláspontot képviselt és több ponton vitatkozott az előtte felszólaló Kamila Gasiuk-Pihowicz-cal. Az ellenzék egységessége szerinte inkább a jobboldali szavazó bázis eróziójához vezet. Kiemelte a szavazók politikába és politikusokba vetett bizalmának hiányát, mint PiS elleni potenciális kudarc legfőbb okát.
Borys Budka volt a következő, aki megosztotta nézeteit. Előadása során egy paradigmaváltásról számolt be az NGO-k és a politika közti együttműködés terén. Egyetértését fejezte ki Kasprzak-kal abban, hogy a válság az, ami olyan szintű bizalmatlanságot eredményezett a politika iránt, amire korábban még nem volt precedens. A civil szféráról folytatott elemzése során kiemelte az ellenzéki pártok fontosságát és felelősségét az NGO-k és a kormány közötti kapcsolat fenntartásában. Az NGO-k tevékenységét sokszor hibásan fenyegetésnek veszik, pedig nagyon fontos részét képezik a társadalomnak, ugyanakkor nem támogatnak feltétlenül politikai pártokat.
Gulyás Balázs volt a szervezője annak az internet adó elleni magyar tüntetésnek mely meghátrálásra és a törvényjavaslat visszavonására kényszerítette az egyébként kétharmados többséggel rendelkező kormánypártot. Saját példáját hozta fel pozitívumként arra, hogy nehéz ugyan a kormánnyal szembeni ellenállás, de korántsem lehetetlen. A jelenlegi magyar politikai berendezkedést hibrid rezsimként definiálta, melyben a demokráciát biztosító intézmények a kormánypárt befolyása alá kerültek.
A témval kapcsolatban feltett kérdésekből két vita bontakozott ki.
A magyar résztvevőktől azt kérdezték: van-e még valaha esély a liberális demokrácia visszaállítására Magyarországon? Virág Andrea kiemelte, hogy a közeljövőben megrendezendő két választás, tehát a az Európai Parlamenti és az őszi önkormányzati választások remek alkalomként szolgálhatnak, arra, hogy az ellenzéki pártok mobilizálni tudják szavazóikat. Gulyás Balázs a Fidesz által meghozott káros gazdasági döntéseket hozta fel érvként, amelyek egy gazdasági válság következményeként tudják megbuktatni a jelenlegi kormányt.
A másik kibontakozó vitában a lengyel résztvevők továbbra is a civilszféra és a politika közti kapcsolat tárgyalták. Gasiuk-Pihowicz a jogászként szerzett tapasztalatait említette meg, amelyek által közelebbi betekintést nyerhetett a politikába. Kasprzak ismételten elmondta, hogy a lengyel NGO-k kommunikációs stratégiái jelenleg is fejlődnek. Budka továbbra is egy olyan mechanizmus kidolgozását sürgette, amely megkönnyíti az NGO-k és az általa úgy nevezett „high politics” közti interakciókat. Megismételte, a társadalom azért viseltetik olyan kevés bizalommal a politika iránt, mert nem érzik magukat valódi döntéshozóknak. Ez pedig annak az eredménye, hogy a politikusok egy, a civilektől teljesen elkülönült elitként viselkednek. Figyelmeztetett, arra is, hogy amíg a politikai pártok versenytársként tekintenek a civil társadalomra, addig a civil szféra nem lesz képes megerősödni.
A Republikon működését 2018-20 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.