Verseny Budapestért

A főpolgármester-jelölti kampányok és a Fővárosi Közgyűlés lehetséges összetétele

 
 
jún.
05.

Verseny Budapestért

Republikon Intézet
 

„Nem az a fő kérdés, ki lesz a következő főpolgármester, hanem az, hogy kivel és milyen kompromisszumokat kell majd kötnie a fővárosi közgyűlés működőképessége érdekében” – számolt be a Republikon legújabb elemzéséről a hvg360.

A 2024-es önkormányzati választást Budapesten már év elején is számos konfliktus övezte. A 2019-ben közösen induló ellenzéki pártok több frakcióra szakadtak, és ez több kerületben is heves politikai vitákat szült a jelöltállítás és az együttműködés kapcsán. Az elmúlt fél évben a választási rendszerben történő változtatások, a politika hangulat eltolódása, valamint az új szereplők színrelépése miatt az elmúlt évtizedek legnehezebben megjósolható választása elé nézünk. Hatványozottan igaz ez a fővárosra, ahol még az elmúlt hetekben is érdemi fejlemények történtek a Tisza Párt fővárosi közgyűlési listán való indulásával. A főváros kormányozhatósága szempontjából a két legfontosabb kérdés, hogy ki nyeri a főpolgármester választást, valamint, hogy hogyan fog felépülni a Fővárosi Közgyűlés. Elemzésünk ezt a két témát, tehát a főpolgármester-jelöltek személyét, politikai karakterét és kampányát, valamint a Fővárosi Közgyűlés lehetséges összetételét vizsgálja.

Az elemzés főbb megállapításai:

• A három esélyes főpolgármester-jelölt közül Karácsony Gergely újrázására van a legnagyobb esély.
• Szentkirályi Alexandra vagy Vitézy Dávid visszalépése nem biztos, hogy hozzájárulna Karácsony leváltásához.
• A Fővárosi Közgyűlés az új választási rendszer miatt tovább színesedhet, legalább négy, de akár hét lista is bejuthat.
• Bárki is nyerje meg a főpolgármester-választást, a győztesnek komoly kihívás lesz a Közgyűlésben egy stabil koalíciót kiépíteni.
• A koalíciós kényszer miatt számítani lehet a hasonló szakpolitikai elképzeléssel rendelkező Karácsony és Vitézy együttműködésére
• Magyar Péternek deklarált célja, hogy a TISZA Párt a mérleg nyelve lehessen, nélkülük senki ne tudjon közgyűlési többséget teremteni
• A 2024-2029-es ciklusban a döntési folyamatok hosszabbak lesznek, feloldásuk csak kompromisszumokkal lesz lehetséges

A teljes elemzés elolvasható az alábbi linken