A 2012-ben közzétett, „Pártok félidőben” című elemzés után a Republikon Intézet ismét arra vállalkozott, hogy – némileg a havi pártpreferencia adatok „mögé” nézve – a pártok szavazótáborát mélyrehatóan vizsgálja és bemutassa. Elemzésünk az Ipsos nagymintás közvélemény-kutatási adatbázisán alapul.
Fidesz: kiábrándult fiatalok, csökkenő elpártolás
Az elemzés kiemelten foglalkozik a Fidesz 2010 óta elvesztett szavazóival: a párt a tavaly mért 44 százalékos elpártolási arányt 32 százalékra mérsékelte, de minden harmadik 2010-es Fidesz-szavazó ma nem voksolna a kormánypártra. Minél fiatalabb korosztályt nézünk, annál nagyobb a kormánypártot elhagyók aránya: míg a legidősebb, hatvan év feletti szavazóknak csak hatoda nem tart már a Fidesszel, addig a 18 és 39 év közöttiek körében tízből négyen ma már nem szavaznának újra a Fideszre. Elsősorban a Jobbik profitált a kiábrándult szavazókból: minden hatodik elpártolt fideszes ma a radikális párt szavazótáborát erősíti. Noha az Együtt 2014 egyik fő célja a kormánypártban csalódott szavazók megszólítása, ebben épp annyira sikeres, mint az MSZP: mindkét párt 9-9 százaléknyi szavazót tudott saját táborába integrálni. Fontos körülmény, hogy az elpártolt Fideszesek mintegy harmada inkább egy, a jelenlegi demokratikus ellenzéki pártok részvételével létrejövő kormányt szeretne látni.
Jobbik: tíz százalékon ragadtak, közelednek a Fideszhez
Fontos változás történt a Jobbik szavazótáborában is. 2010-es terveik még arról szóltak, hogy az ellenzék legerősebb pártja, a Fidesz első számú kihívója lesz a Vona Gábor pártja. Három év elteltével azonban támogatottságuk a teljes népesség tíz százaléka környékén ragadt – komoly belső átrendeződéssel. Míg 2010 és 2012 között a Jobbik egy elsősorban Kelet-Magyarországon erős, inkább alsó-középosztályból szerveződő, a gazdaságilag aktívakra és az átmenetileg elszegényedett, munkanélküliekre egyaránt építő párt volt, 2013-ra egy területileg kiegyenlített, markánsan az aktív munkavállalókból álló, a középosztály felé tendáló párttá vált. Mára a szavazóinak több mint harmada 29 év alatti, míg a 18-40 éves összevont korosztályba tartozik a Jobbik szavazók 62 százaléka. Ma a Jobbiké a legfiatalabb szavazótábor! Emellett fővárosi szavazóinak arányát is megduplázta: míg 2012-ben a választóinak alig 8 százaléka élt Budapesten, addig mára ez az arány 15 százalékra nőtt. Ez is a fideszes szavazók átáramlását jelzi, ahogy az a tény, hogy míg 2012-ben a Jobbik szavazóknak csak 11 százaléka nevezte meg a Fideszt második helyen támogatandó pártként, addig ez az arány 2013 márciusában 21 százalékra nőtt.
LMP: végzetes szakadás, a „maradók” többsége is baloldali-ellenzéki koalíciót szeretne
A fiatalok másik kedvence, az LMP a párt szétválásával a megszűnés határára sodródott (a teljes népesség 2 százaléka támogatja). Az ökoszociálisok igazi vesztesei az Együtt 2014 megjelenésének: minden ötödik 2010-es LMP szavazó ma már az Együtt 2014 szavazója. Sőt, a maradék LMP-szavazók túlnyomó többsége (több mint négyötödük) is valamilyen baloldali-ellenzéki pártokból létrejövő kormányt látna szívesen az ország élén 2014 után – ezzel szemben Fidesz-kormánynak csak öt százalék örülne.
MSZP: konkrét választási szituációban 32-26 a Fidesz javára
A kutatás tanulsága szerint az MSZP továbbra is az ellenzéki oldal legnagyobb pártja, még azzal együtt is, hogy a DK és az Együtt 2014 formájában 2010 óta két olyan párt is színre lépett, amelyik szavazóit elsősorban a szocialista párttól szívta el. Az MSZP táborán belül nőtt a magukat romának, szegénynek és munkanélkülinek tartók aránya. Ehhez kapcsolódik egy regionális dimenzió is: a szocialista párt (mely külön programot dolgozott ki az adott országrész számára) Északkelet-Magyarországon beérte a Fideszt. A Jobbik meggyengülésével itt az MSZP magabiztosan, akár önállóan is győzni tudna.
A pártválasztás bizonytalansága mellett az MSZP által potenciálisan megszólíthatók köre ma is jelentős. Konkrét választási szituációkban az MSZP és a Fidesz jóval közelebb kerül egymáshoz, mint azt a közvélemény-kutatások adatsorai mutatják. Ha az egyéni választókerületi indulást szimuláljuk, egy önállóan induló MSZP-s jelölt csak hat százalékponttal maradna le: 26 százalékot szerezne, míg a kormánypárti jelölt 32 százalékot.
Együtt2014: a tábor közel fele volt szocialista szavazó
A kutatás foglalkozott az előző adatfelvétel idején még nem létező Együtt2014 szavazóival is. A mai Együtt-szavazók közel fele három éve az MSZP listájára szavazott, és csak ötödük korábbi Fidesz-szavazó – így Bajnai Gordon egyelőre inkább csak a baloldali tábor újrarendezését érte el. A bizonytalan szavazók megszólításában korlátozottan tekinthető sikeresnek az Együtt 2014:
Az új párt idősödő szavazóbázissal rendelkezik: mintegy harmaduk hatvan évnél idősebb, további negyedük pedig ötven és hatvan év közötti - a szavazók harmada öregségi jogon vagy rokkantsági alapon nyugdíjas.
Összefogás?
A mindenkit foglalkoztató ellenzéki választási együttműködés különböző formáit modellezve azt tapasztaltuk, hogy még a legszélesebb összefogás is csak három százalékponttal eredményez nagyobb támogatottságot, mint ha az MSZP egyedüli pártként indít el egy jelöltet a Jobbik és a Fidesz ellen. Az Együtt szavazók kétharmada, a DK-szavazók 60 százaléka, de még az LMP szavazók negyede is egy ilyen szituációban az MSZP jelöltjét választaná. Az ellenzéki pártok kormányváltó hangulatát jelzi, hogy ha ugyanebben a helyzetben az Együtt 2014 indulna el egyedüli ellenzéki pártként, gyengébb eredményt érne el, mint az egyedüli MSZP-s jelölt, de még így is megszerezné a szavazatok 23 százalékát. A gyengébb eredmény oka, hogy az MSZP-szavazók valamivel kisebb arányban szavaznának az Együtt-jelöltre, mint fordítva, ráadásul az Együtt 2014 saját szavazói is bizonytalanabbak, mint az MSZP-szavazói, ha saját jelöltjükről van szó.
Miniszterelnök-jelölt: azonos támogatottságú jelöltek, de kormányváltáshoz kevés szavazóval
Ugyanígy „slágertéma” a miniszterelnök-jelölt személyéről folyó vita. Ha egy reális választási helyzetet vizsgálunk, ahol Orbán Viktorral és Vona Gáborral szemben indul Mesterházy Attila vagy Bajnai Gordon, támogatottságuk gyakorlatilag megegyezik: Mesterházy 29-34 arányban maradna alul Orbánnal szemben, míg Bajnai 28 százalékot kapna Orbán 35 százalékával szemben. Mindkét verzió azt jelzi, hogy a kormányváltáshoz nem elég a már ellenzéki szavazók táborának átrendezése, elengedhetetlen a bővítés! A jelenlegi szavazók a potenciális jelölteket már kölcsönösen elfogadják: Bajnait ugyanakkora arányban támogatják a szocialista szavazók, mint Mesterházyt az Együtt 2014 választói. Ez azonban még nem elegendő ahhoz, hogy 2014-ben kormányváltásra kerüljön sor: az ellenzéknek új szavazókra van szüksége.
A részletes elemzés letöltése (grafikonok, adatsorok) (pdf)