A 2006-os 24 százalékról 2011 végére 34 százalékra nőtt a több európai döntést támogató föderalisták aránya – derül ki a Republikon Intézet legújabb elemzéséből, melyben az Európai Unióhoz való viszony változását vizsgálta.
Miközben az Európai Unió jövőjével kapcsolatos vitákat egyre inkább a kritikus, gyakran euroszkeptikus hangnem hatja át, és egyre többször hallunk az Unióval szemben fellépő politikai pártokról, csoportosulásokról, gyakran elfelejtődik, hogy létezik egy, ezzel markánsan szembehelyezkedő álláspont is. Azokról van szó, akik – ugyan nem feltétlenül elégedettek a jelenlegi Európai Unióval, de – a sikeres Európát mindenképp a „több Európa” gondolat jegyében képzelik el. Ennek megfelelően több döntést várnának el európai szinten a különböző szakpolitikai területeken. Mostani elemzésünkben őket nevezzük föderalistáknak: olyan polgárok, akik egyértelműen és következetesen kiállnak a több európai döntéshozatal mellett.
A részletes elemzés letöltése (grafikonok, adatsorok)
Öt és fél év alatt 40 százalékkal nőtt a föderalisták aránya
Egy, a válság kitörése előtti (2006 elején) és utáni (2011 végén) Eurobarometer kutatásból készült csoportosítás alapján azt mondhatjuk, hogy a föderalisták aránya öt és fél év alatt mintegy 40 százalékkal nőtt: egyértelműen többen lettek tehát azok, akik nemhogy szkeptikusabbá váltak volna az európai döntéshozatali szinttel, de egyenesen itt várnának több döntést.
2011-re kiemelkedően megugrott két balti állam, a 2006-ban még a lista végén álló Észtország és Litvánia mutatója: ezekben az országokban megduplázódott a föderalisták aránya. A lista első három helyezettje nem változott, továbbra is Spanyolországban, Portugáliában és Cipruson találjuk a legtöbb föderalistát – arányuk viszont csak átlag alatti mértékben nőtt 2006-hoz képest. Figyelemreméltó módon a lista végén sincs komoly változás: Svédország kimaradt a föderalisták növekedéséből, és továbbra is rendkívül alacsony, 9 százalék azok aránya, akik mind a tizenhárom területen EU-párti nézeteket vallanak. A skandináv ország „párja” ezúttal is Dánia, ahol kismértékben nőtt ugyan a föderalisták aránya, de továbbra is a tagállamok egyik legkisebb arányáról beszélhetünk. A 2007-ben belépett Románia és Bulgária szintén a régiós trendet erősíti: mindkét országban átlag feletti a föderalisták aránya.
Súlyosabb válság? Erősebb föderalizmus!
A 2006-os állapothoz képest 2011 végére a minden témában az EU-t erősítők aránya 24 százalékról 34 százalékra nőtt: minden negyedik helyett minden harmadik európai polgár állt ki következetesen az európai döntési szint erősítése mellett. A 2011-es adatokból – illetve a 2006-hoz képesti növekedésből – az látszik, hogy a föderalisták elsősorban azokban az országokban erősek – illetve számuk ott nőtt kiugró értékben –, ahol a válság a leginkább éreztette hatását: ilyen az általános gazdasági nehézségekkel küzdő Ciprus és Görögország, a komoly munkanélküliséggel szembenéző Portugália vagy Spanyolország; az észt és litván mutató megugrása pedig összefüggésben lehet a 2008-2009 közötti nagyon komoly GDP-visszaeséssel. Ezzel szemben viszonylag alacsony a föderalisták aránya azokban az északi és nyugat-európai országokban, ahol magas életszínvonalon, alapvetően kiszámíthatóan élnek az emberek (például Svédország, Dánia, Hollandia). Ezekben az országokban ezért kevesebben állnak ki minden területen az EU további megerősítése mellett, ám ez korántsem jelenti azt, hogy ne látnák pozitívan az eddigi európai együttműködést – saját országuk EU-s tagságát ezek az országok átlag felett ítélik hasznosnak. A teljes európai társadalmat egységesen nézve azt látjuk, hogy a rendszeres (vagy alkalmi) anyagi nehézségekkel szembesülők között mintegy harminc százalékkal magasabb a föderalisták aránya, mint akik stabil pénzügyi háttérrel rendelkeznek (előbbi csoportban 39, utóbbiban 30 százalék az arányuk).
Magyar politizáció: nálunk nem jobboldali karakterű a föderalizmus
A 2006-os kutatásból látszik, hogy összeurópai szinten lényegében kiegyenlített a föderalisták aránya a két csoportban: a baloldaliak körében 23, a jobboldaliak körében 22 százalék az arányuk – a különböző társadalmak azonban eltérő trendeket mutatnak. A legkarakteresebb különbséget Nagy-Britannia esetén látjuk: 15 százaléknyi baloldali föderalistával szemben csak 7 százalék a jobboldali föderalisták aránya – itt tehát markánsan baloldalhoz köthető föderalizmusról beszélhetünk. A 2004 után csatlakozott államok között ugyanis azt látjuk, hogy enyhe jobboldali karaktere van a föderalista attitűdnek, ez alól csak Szlovákia és Magyarország kivétel (nálunk 27 százalék a baloldaliak és 22 százalék a jobboldaliak körében).