A május 25-i Európai Parlamenti választásokon Budapest a szokásosnál is hangsúlyosabb helyszínnek bizonyult: az országosat jóval meghaladó részvétel miatt a fővárosi szavazatok a megszokottnál jobban befolyásolták a választás végeredményét. Budapesten hagyományosan aktívabbak a választók, ez az EP-választásra fokozottan igaz, ám ekkora különbségre – a fővárosban harmadával többen mentek el – a korábbi választásokon sem volt példa.
Budapesten a Fidesz mögött jóval lemaradva, fej-fej mellett végzett a DK és az Együtt-PM, utánuk kevéssel az MSZP, ötödik lett a Jobbik és hatodik az LMP. Azonban, ahogy az országos eredmény is különbözik régiókként, a budapesti eredmények is mutatnak kerületi eltéréseket. A fővárosi eredmények abban is hasonlítanak az országosra, hogy a baloldali pártok külön indulása itt sem hozott jobb eredményt: a DK, az Együtt-PM és az MSZP összesen 37,7 százalékot ért el, ami lényegében megegyezik az április 36,9 százalékkal – miközben a Fidesz akkori 38,4 százaléka 43,7-re javult.
A Fidesz a főváros minden kerületét megnyerte, erősorrendje lényegében megegyezik az országgyűlési választásokon látott adatokkal: a legerősebb a budai kerületekben, itt megközelítette vagy elérte a szavazatok 50 százalékát. Leggyengébb eredményét ezúttal is a 13. kerületben érte el, ráadásul míg a legtöbb kerületben 4-8 százalékponttal javított az eredményét, itt az áprilisi 31 után 32 százalékot szerzett: a 13 kerület tehát továbbra is Budapest egyik ellenzéki bástyája. A kormánypártok és a Jobbik szavazók közötti mozgásra utal, hogy a Fidesz azokban a kerületekben erősödött a legnagyobbat (23., 18., 21. kerületek), ahol a Jobbik az általános gyengülésnél is rosszabbul szerepelt.
A baloldali pártok különindulása miatt a kerületi második helyezések négy párt között oszlottak meg: a 23. kerületben – mely az országgyűlési választáson is a Jobbik legerősebb kerülete volt – a radikális párt végzett második helyen, ehhez 15 százalékos eredménye is elég volt. A 13. és a 19. kerületben az MSZP lett a második erő, míg a további kerületek közül tizenegyet az Együtt-PM, kilencet pedig a DK nyert. Az Együtt-PM legerősebb kerületei a budai-belvárosi, hagyományosan liberálisabb kerületek (2.-5.-6.-12. kerületek), míg a DK inkább a külső kerületekben szerezte második helyeit. Ami a különindulás szavazatszerző erejét illeti, a három párt közös eredménye alapján a 13. kerületben, illetve néhány külső kerületben (19., 21. 4. ) tudott 7-10 százalékkal jobb eredményt elérni, mint az áprilisi választáson – természetesen e szavazatok összeadhatósága kérdéses. Némileg gyengébben szerepelt a három párt külön a budai kerületekben és 16. kerületben, itt nem tudták elérni a másfél hónappal ezelőtti eredményüket.
Ha a DK, az Együtt-PM és az MSZP közös eredményét vetjük össze a Fidesz-KDNP eredményével, úgy csupán két kerületben előzi a baloldal a kormánypártot: a 13. és a 19. kerületben, előbbiben 18, utóbbiban 1 százalékpontos előnyt látunk.
