A Republikon Intézet megvizsgálta az MSZP, az Együtt-PM, a DK és a Liberálisok által a 2014-es országgyűlési választáson megvalósítandó együttműködési megállapodást. Gyorselemzésünkben a közös indulás választástechnikai és politikai értékelésére vállalkoztunk.
A Republikon Intézet úttörő módon sorba rendezte mind a 106 egyéni választókerületet abból a szempontból, hol a legkönnyebb és hol a legnehezebb nyernie az ellenzéknek. E lista segítségével nem egyszerűen azt lehet megmondani, melyik körzet „billen” inkább balra vagy jobbra, hanem a körzetek egymáshoz viszonyított helye is vizsgálható.
A teljes lista letölthető ide kattintva
A baloldal szempontjából tíz legkedvezőbb és legkevésbé kedvező körzet:
E tíz körzet áttekintése jól mutatja az MSZP relatíve jobb pozícióját az összefogás többi tagjához képest: a legjobb 10 körzetből 9-ben indul szocialista jelölt, míg a legrosszabb 10 körzetből 3-at is kaptak a szövetségesek.
Hányadik hely befutó az ellenzéki listán?
A pártok megállapodása nyomán felálló közös országos lista a rá leadott szavatok alapján egy visszafogott, 35 százalékos támogatottság mellett is 35 biztos parlamenti mandátumot biztosítana az indulóknak. Mivel azonban az MSZP listáján több olyan politikus is szerepel, akik egyéni választókörzetben is elindulnak, az ő győzelmükkel a listán hátrébb szereplők is mandátumhoz juthatnak – azaz a magasabb sorszámú pozíciók is mandátumot érhetnek. Szimulációnk szerint egy 35 százalékos közös listás eredménnyel az MSZP öt, országos listán is jó pozícióban szereplő politikusa egyéni választókerületből szerezhet mandátumot (Hiller István, Lukács Zoltán, Simon Gábor, Varga László, Tóth Bertalan) így listáról kapható mandátumok lejjebb „csúsznak” – a 35. helyett a 40. helyen álló politikus is befutónak számít.
Még jobb szerepléssel a csúszó helyek száma tovább nőhet: minden olyan politikussal csúszik ugyanis egyet a lista, aki úgy nyer egyéni választókerületben, hogy listás pozíciója alapján országos listás mandátumot érő helyen áll.
Különböző verziókat vizsgáltunk meg arra vonatkozóan, hogy milyen támogatottság hányadik listás helyet tesz mandátumszerzővé. Jelenlegi ismereteink szerint az Együtt-PM és a DK esetén nem lesz olyan politikus, aki egyéniben is megmérettetné magát, miközben biztos befutó helyen van az országos listán. Így e két párt politikusainál egyéni mandátumszerzéssel nem számolunk – az országos listás helyek csúszása csakis az MSZP-s jelöltek eredményén múlik.
Mindez tehát azt jelenti, hogy egy 40 százalékos listás eredmény hatására az országos lista 47. helyezettje is mandátumhoz jutna, míg egy 45 százalékos támogatottsággal a lista 55. helyén álló jelölt is parlamenti képviselő lenne.
A Demokratikus Koalíciónak és az Együtt-PM-nek is biztosan lehet önálló frakciója
Az elfogadás előtt álló, új házszabály rendelkezése alapján az összefogás e két szereplőjének minimum 5-5 képviselővel kell rendelkeznie az új országgyűlésben ahhoz, hogy önálló frakciót alapíthassanak. Erre a ma ismert számok alapján minden esélyük megvan: a közös listán biztos mandátumszerzéssel kecsegtető helyek közül a megállapodás során Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon pártja is 4-4 pozíciót szerzett: az Együtt-PM negyedik listás helye a harminchatodik, a DK-é harminckilencedik – a korábbi helyeken lévő nyertes egyéni jelöltek okán mindkettő befutó helynek számít még rosszabb szereplés esetén is. Ezeken felül mindkét párt kapott nagy valószínűséggel nyertes egyéni körzeteket is. Az Együtt-PM körzetei közül a csepeli a harmadik, a miskolci 1. számú a tizenhetedik aggregált listánkon, így az itteni indulók – Szabó Szabolcs és Nagy Korsa Judit – mandátumszerzése valószínűnek látszik. A DK befutó körzete a hetedik kerületi, ami aggregált listánkon a tizenharmadik körzet.
Politikai következmények: rendezettebb viszony a sokszínű térfélen
A közös indulás egyszerre jelenti az úgynevezett előválasztási küzdelem lezárását, és a baloldali-liberális politikai képviselet színesebbé válását. Az ellenzék pártjai a megállapodással lezárhatják az egymás szavazóiért, illetve a baloldali térfélen megcélzott hegemóniáért folytatott küzdelmet, és egyesíthetik erőforrásaikat a közös kampány során. Fontos elem, hogy az új erőviszonyok okán magát deklaráltan liberálisként is azonosító szereplője is lesz az új országgyűlésnek – ez mindenképpen komoly változás a 2010-2014 között működött parlamenti ellenzékhez képest, melynek soraiban a most szövetséget kötő pártok (MSZP, Együtt-PM, DK, Liberálisok) közül csak a szocialisták rendelkeztek önálló frakcióval. Végezetül pedig azt is rögzíteni kell: bár ma minden közvélemény-kutatást a Fidesz vezet, az ellenzéki összefogás számára a különbség ledolgozása nehéz, de nem lehetetlen feladat. A ma megjelent Ipsos felmérés alapján a Fidesz és az MSZP-Együtt-PM-DK közötti távolság a biztos szavazók körében 11 százalékpont – jelentős, de nem ledolgozhatatlan hátrány.
elemzés, erősorrend, összefogás, ellenzék