Magyar Péter bejelentése, miszerint Polgár Juditot kérné fel Magyarország köztársasági elnökének, azonnal élénk közéleti vitát váltott ki. A reakciók egy része nem is elsősorban Polgár Judit személyéről szólt, hanem arról, hogy a jelölést nem előzte meg az a széles körű társadalmi egyeztetés, amelyet a TISZA Párt korábban ígért. A személyével kapcsolatos kritikák közül azonban egyértelműen a leggyakrabban visszatérő érv az volt, hogy nem rendelkezik jogi diplomával, sőt felsőfokú végzettséggel sem.
Első látásra ez komoly kifogásnak tűnhet, különösen Magyarországon, ahol az elmúlt évtizedekben szinte természetessé vált, hogy a köztársasági elnök jogász. Bár azóta Polgár Judit már bejelentette, nem vállalja az elnöki szerepet, mégis érdemes feltenni a kérdést: valóban a végzettség a legfontosabb szempont egy államfő alkalmasságának megítélésekor? A válaszhoz egyrészt érdemes megvizsgálni, milyen végzettséggel rendelkeznek az Európai Unió jelenlegi köztársasági elnökei, másrészt azt is, hogy a magyar gyakorlat mennyiben támasztja alá azt a feltételezést, hogy a jogi diploma önmagában garancia a sikeres államfői működésre.
A teljes elemzés ezen a linken olvasható.