A migráció több, mint tíz éve, a 2015-ös menekültválság óta nélkülözhetetlen része a magyar (és európai) politikai diskurzusnak. „Stop-Soros” kampány, a menekülteket segítő szervezetek stigmatizációja, a 2016-os népszavazás a bevándorlásról; a téma első sorban a Fidesz számára volt kulcsfontosságú. 2026- ban, a Magyar-kormány megalakulása után úgy tűnik, a bevándorlás közéleti slágertéma marad, a Tisza és a Fidesz legutóbb az Orbán-kormány eltitkolt menekülttábor-terve kapcsán ütközött egymással. 2026. június 12-vel életbe lépett az EU „Migrációs Paktuma”, amely koordinált bevándorlással kapcsolatos fellépés alapjait fekteti le, ennek legvitatottabb eleme alapján a tagországoknak vagy menekültek befogadását, vagy a befogadó országok anyagi támogatását kell vállalnia. A Paktum kapcsán szakpolitikai, méltányossági vitának abszolút helye van, hiszen kitettség, terhelés és gazdasági helyzet tekintetében is merőben eltér a tagországok helyzete; azonban a Migrációs Paktum témáját az európai szélsőjobboldal zászlójárta tűzte, egyszerre építve az idegengyűlölete és táplálva azt, helyenként számottevő sikereket elérve. A bevándorlás témája fontos és aktuális, ezért a Republikon legújabb elemzésében nemzetközi kutatásokra alapozva bemutatjuk, hogyan vélekednek a magyarok a bevándorlásról, és hol tart az integrációs politika, tíz évvel a migrációs krízis kezdete után.
A teljes elemzés ezen a linken olvasható.