„Tovább erősödött Magyar Péter pártja áprilisban, a teljes népességen belül 14, a pártválasztók körében 18 százalékon áll a Tisza Párt” – számolt be a Republikon áprilisi pártpreferencia-kutatásáról a Telex.
Hivatalosan is kezdetét vette a 2024-es EP és önkormányzati választási kampány. A Fidesz-KDNP 2010 óta talán legnehezebb időszakán van túl, míg az ellenzéki pártoknak a közéletbe berobbanó Magyar Péter és pártja okoznak új kihívást a kormánypártok felé lejtő pályán. A pártok és körvonalazódó politikai tömbök igyekeznek szavazóikat magukhoz láncolni, erőforrást és konfrontációt nem sajnálva, azonban ezt a kampányt az átrendeződő pártrendszernek köszönhetően nagy mértékű választói mozgás jellemzi.
A kutatás főbb megállapításai:
● Az áprilisi mélypont után kis mértékben erősödni tudott a Fidesz-KDNP, a teljes népesség körében 2, a pártválasztóknál 1 százalékponttal, jelenleg 27, illetve 35 százalék szavazna a kormánypártokra. A Fidesz-KDNP-nek volt honnan javítani, 2022 vége óta a szavazóinak egy jelentős része lemorzsolódott. Várhatóan a kampány indulásával és az elköltött százmilliók hatására képes lesz júniusig megerősödni, de meglehetősen távol van a 2022-es, vagy akár 2019-es népszerűségi szintjétől.
● A DK-MSZP-Párbeszéd pártok közösen indulnak a választáson, így áprilistól együtt mértük a támogatottságukat. Míg márciusban összesítve 17, illetve 22 százalék volt a három párt támogatottsága a teljes népesség és pártválasztók körében, addig áprilisban közös listával 19, és 22 százalékot értek el. A baloldali blokk összefogása jól időzített lépés volt, ugyanis Magyar Péter megjelenése és a három baloldali párt megegyezése nyomán kialakult három nagyobb politikai tömb: a kormánypártok, a baloldali összefogás és a „harmadik utas” blokk, a TISZA párt főszereplésével. A baloldali szövetség képes lehet a Magyarral szemben gyanakvó, bizalmatlan ellenzéki szavazókat bevonzani, és biztonságos bejutó helyen áll az EP választáson, így elképzelhető, hogy a DK-MSZP-Párbeszéd közös lista felé fog gravitálni az ellenzéki szavazók egy jelentős része. Ugyanakkor e formáció szavazói táborában a legnagyobb a fluktuáció, egyes mérésekben 20 százalék alatt teljesít a baloldali összefogás, így az összefogás adta többlet a következő egy hónapban elpárologhat. Ez a tömb támogatottság tekintetében hosszú ideje stagnál, míg Magyar tábora gyorsan bővül, így közel sincs kőbe vésve a DK-MSZP-Párbeszéd pozíciója, mint második legnagyobb politikai erő.
● A Magyar Péter-féle TISZA párt áprilisban tovább erősödött, a teljes népességben 3, a pártválasztók körében 2 százalékponttal, jelenleg a teljes népesség 14, a pártválasztók 18 százaléka szavazna a pártra. A NER rendszerrel szakító Magyar rengeteg támogatóra lelt az elmúlt pár hónap leforgása alatt. Bár jelenleg a DK-MSZP-Párbeszéd összefogást nem szorongtatja, növekedési potenciálja nagyobb, mint a hárompárti szövetségnek, így nem kizárt, hogy június 9-ig felzárkózzon, és ringbe szálljon a második „helyért” a Fidesz-KDNP mögött.
● A Momentum és a Kutyapárt is hibahatáron belül erősödött, 1-1 százalékponttal a teljes népesség és pártválasztók körében. Jelenleg a Momentumra 4 és 5, a Kutyapártra 5 és 6 százalék szavazna, azaz a parlamenti küszöb körül mozognak. Március nehéz hónap volt a két „harmadikutas” párt számára, hosszú stagnálás-prosperálás után komoly ütést szenvedett támogatottságuk, különösen a Momentum esetében, amely magabiztos bejutó helyről parlamenti küszöb alá került. Az első sokkhatás után a két párt támogatottsága nem esett tovább, és a kampány kezdetével növekedhet is, így pályázhatnak EP mandátumra, ha a hátralévő időben stabilizálni tudják szavazói bázisukat.
● A Mi Hazánk támogatottsága 1-1 százalékponttal csökkent, jelenleg a teljes népesség 5, a pártválasztók 6 százaléka szavazna a pártra. Ezzel az MKKP-val fej-fej mellett állnak, jelenleg bejutnának a parlamentbe, de ez még képlékeny. A Mi Hazánktól is tudott Magyar Péter szavazókat szerezni, de szélsőjobboldali párt lévén a magszavazók számára nem nyújt alternatívát Magyar Péter moderáltabb politikai ajánlata.
● A Jobbik és az LMP 2-2 százalékos támogatottsággal bír a teljes népesség és a pártválasztók körében, nem jutna be az Európai Parlamentbe. A Szocialisták és Demokraták, a Nép Pártján és a Második Reformkor 1-1 százalékos támogatottsággal bírnak, nem jutnának be az EP-be. A Mindenki Magyarországa Néppárt nem éri el a fél százalékos támogatottsági szintet.
● Érdekes a választási részvételi hajlandóság és a bizonytalanok aránya is. A válaszadók 73 százaléka állítja, hogy biztosan elmegy választani, és 12 százalék mondja, hogy valószínűleg részt fog venni. Ez összesen a válaszadók 85 százaléka, ami éppen megegyezik a 2022-es országgyűlési választás előtt mért részvételi hajlandósággal. 2022-ben végül 70%-os volt a választási részvétel. Az önkormányzati és EP választáson általában 50% körül szokott alakulni a választói részvétel, azonban a mostani adatokból kiindulva ennél több szavazóra számíthatunk idén június 9-én, persze az országgyűlési választáshoz képest így is alacsonyabb lesz az érdeklődés. A bizonytalanok aránya tovább csökkent áprilisban, 24-ről 19 százalékra. Ez már közelít a 2022-es választás előtti utolsó méréshez, amikor a bizonytalanok aránya 16 százalék volt. Látszik, hogy a letisztuló pártpalettán könnyebben kiigazodnak a választók.
● A választás közeledtével és a magas részvételi hajlandóságot figyelembe véve úgy döntöttünk, biztos szavazó pártválasztókra vonatkozó adatot is közlünk. Amennyiben szűrünk részvételi hajlandóságra, kisebb változások figyelhetők meg a szavazatok megoszlásánál. A biztos szavazók körében népszerűbb a Fidesz-KDNP, 37 százalék szavazna a pártra. A baloldali összefogásnak is előnyös az inaktívabb választók kiszűrése, a biztos szavazók között 24 százalékot érne el a DK-MSZP-Párbeszéd lista. Ezt leszámítva kevés a változás, a TISZA párt a biztos szavazók körében 1 százalékkal alacsonyabb támogatottsággal bír, mint a pártválasztóknál, 17 százalék voksolna a pártra. Ebből is látszik, hogy Magyar Péter képes volt a politikailag inaktívabb, bizonytalan réteghez is szólni, akik viszont még nem elkötelezettek a választási részvétel mellett. A három küszöbpárt, a Kutyapárt, Momentum és Mi Hazánk 5-5-5 százalékon áll a biztos választók körében is, a Jobbik változatlanul 2 százalékon, az LMP mindössze 1 százalékon. Az LMP népszerűségét az elmúlt hónapok kikezdték, parlamenti küszöb fölötti szereplőből 1 százalék körüli párttá vált, részben az új politikai helyzet, részben az ellenzéktől elzárkózó stratégia miatt.
Bő egy hónappal a duplaválasztás előtt folyamatosan változnak a pártok közötti erőviszonyok, a közvéleménykutatások eredményei között komoly a fluktuáció, az új politikai helyzet instabilitásából fakadóan. Ettől függetlenül körvonalazódni látszik, hogy van három komoly gravitációval rendelkező politikai tömb, három parlamenti küszöbért küzdő középpárt, és néhány kisebb, 1 százalék körüli formáció, melyek indulása egyelőre az aláírásgyűjtéstől is függ, és a parlamenti küszöb egyelőre kartávolságon kívül esik. Június 9-re készülve van néhány izgalmas kérdés, az egyik, hogy a három 5 százalék körüli párt (Momentum, MKKP, Mi Hazánk) bejut-e az EP-be. Erre mindhárom formációnak jó esélye van, ha szavazóikat el tudják vinni az urnákhoz. Ezen múlik 3-4 magyar EP mandátum sorsa. A második kérdés, hogy Magyar Péter TISZA pártja fel tud-e zárkózni a DK-MSZP-Momentum összefogás listájához, képes-e esetleg megelőzni azt. Ez alapjaiban rengetné meg az évek óta fennálló magyar pártrendszert, különösen, ha a két politikai tömb összesen több szavazatot szerez, mint a Fidesz-KDNP, vagy, ha a TISZA párt lényegesen jobban szerepel, mint a baloldali szövetség. A harmadik kérdés ehhez kapcsolódóan, hogy a másfél éve külső és belső válságokkal küzdő Fidesz-KDNP mennyit tud visszaszerezni elpártolt szavazói közül a kampány utolsó hónapja során. 40 százalék alatti szereplés a kormánypártok esetében hatalmas kudarcnak számítana.
Az önkormányzati választáson kisebb településeken továbbra is Fidesz-dominancia várható, nagyobb településeken és különösen a fővárosban van esélye az ellenzéknek jól teljesíteni, azonban az ellenzéken belüli viszályok több településen veszélyeztetik az ellenzéki pozíciókat. Ennek leginkább szembetűnő példája a fővárosi kerületek polgármesteri és közgyűlési választása. A budapesti főpolgármesteri székre egyelőre Karácsony Gergely az esélyes befutó, a fővárosi közgyűlési többsége azonban nem biztosított, várhatóan a Kutyapárt lehet a mérleg nyelve a fővárosban. Ezt tovább nehezítheti, ha Magyar Péter budapesti listát állít.
A kutatási prezentáció EZEN A LINKEN érhető el!
Módszertan: A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2024. április 22-26. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/- 3,2%.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja.