„Ha Magyar Péternek lenne pártja, egyből a harmadik legerősebbként robbanhatna be a magyar belpolitikába” – számolt be a Republikon márciusi pártpreferencia-kutatásáról a Telex.
Az elmúlt két hónap eseményei megbolygatták a magyar politika állóvizét. Kezdve a Novák Katalin és Varga Judit lemondásához vezető pedofil-botránnyal, majd folytatva Magyar Péter szárnyalásával, beleértve a súlyos állításokat tartalmazó hangfelvételt, amely Rogán Antalt a Völner-Schadl ügyhöz köti, és mind a minisztert, mind a Legfőbb Ügyészséget inkriminálja. Már februárban érezhető volt a pedofilbotrány hatása; akkor egy hónap alatt 6 százalékpontot csökkent a Fidesz-KDNP népszerűsége a pártválasztók körében. Az új politikai helyzet tükrében márciusi kutatásunkban a megszokott pártpreferencia adatok mellett megvizsgáltuk a Magyar Péter jelenséget is: milyen eredményt érne el Magyar, ha elindul a választáson, és mely pártoktól tud átvenni szavazókat?
Fontos elöljáróban leszögezni, hogy a júniusi EP választás előtt Magyar Péternek már nincs lehetősége új pártot alapítani. Ettől függetlenül bejelentette, elindul a választáson, melyet akkor tud megtenni, ha egy már létező pártot vesz át. Ezekből számtalan, jelenleg inaktív szervezet állhat rendelkezésére, több száz bejelentett párt létezik Magyarországon. Nem csak pártra lesz szüksége, listát is kell állítania, melyhez további jelöltek is kellenek a párt színeiben, hiszen nem indíthat egyszemélyes pártlistát a választáson. Az aláírásgyűjtés hamarosan indul, így vélhetően az április 6-ra szervezett tüntetésen várható, hogy Magyar Péter pártját és jelölttársait megnevezze. Amint ez egyszereplős vállalkozásból névvel és új jelöltekkel fémjelzett formációvá válik, a politikai támogatottsága is változhat.
Kutatásunkban először Magyar Péter pártjának feltüntetése nélkül kérdeztük a válaszadókat, kire szavaznának, majd külön kérdés feltételével vizsgáltuk, hogyan változna a pártok támogatottsága, ha Magyar Péter is elindul a választáson.
• A választási részvételi hajlandóság terén egyből észlelhetők izgalmas változások. Egyfelől február óta 7 százalékponttal nőtt a biztos szavazók aránya, 69 százalék tartozik ebbe a kategóriába. Emellett 4 százalékponttal csökkent azok aránya, akik eddig biztosra mondták, hogy nem szavaznának választáson. Érezhető hát az elmúlt két hónap eseményeinek mobilizáló hatása.
• Ezután először megvizsgáltuk a pártpreferenciákat Magyar Péter feltüntetése nélkül. Bár az új politikai erő itt még nem szerepelt a válaszopciók között, érezhető volt a pártok támogatottságának átrendeződése. Az „egyéb párt” opciót a teljes népesség 8, a pártválasztók 10 százaléka választotta, a februári 2-2 százalék után.
• Magyar Péter megjelenése első sorban az ellenzéki pártok támogatottságára volt negatív hatással. A Momentumnak a teljes népességben 1, a pártválasztók körében 2 százalékpontot esett támogatottsága, jelenleg 5, illetve 7 százalék szavazna a pártra, és ekkor Magyar Péter pártja még nem válaszopció. A Kutyapárt 1-1 százalékponttal esett vissza első mérésünkben, szintén 5 és 7 százalék szavazna a pártra. A Jobbik vesztette a legtöbb szavazót ebben a mérésben: 2-2 százalékpontot esett támogatottsága, 1 és 2 százalékon áll a teljes népességben és a pártválasztók körében. Az LMP szintén veszített támogatókat, de csak 1-1 százalékponttal csökkent népszerűsége, 2, illetve 3 százalék szavazna a pártra.
• A baloldali DK-MSZP-Párbeszéd blokk, amely a napokban bejelentette, összefog a júniusi választáson, kevésbé érintett Magyar Péter „fellendülése” által, mint a liberális-konzervatív ellenzéki pártok. A DK támogatottsága még nőtt is márciusban, 1-1 százalékponttal, az MSZP változatlanul 3 és 5 százalékon áll, a Párbeszéd a teljes népességben változatlanul 2 százalékon áll, a pártválasztók körében 1 százalékponttal csökkent népszerűsége, 2 százalékpontra.
• A Mi Hazánk az elmúlt két hónap eseményeiből kevéssé veszi ki a részét, támogatottságuk leginkább stagnálni látszik, a teljes népességben változatlanul 6 százalék szavazna a szélsőjobboldali pártra, a pártválasztók körében 1 százalékpontot veszített, 8 százalékos támogatottsága.
• A kisebb pártoknál a Nép Pártján és a Szocialisták és Demokraták párt továbbra is 1-1 százalékon állnak, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Második Reformkor továbbra sem ugrották meg az 1 százalékot.
• A bizonytalanok aránya tovább csökkent 2 százalékponttal, jelenleg 27 százaléknak nincs pártja.
• A Fidesz-KDNP márciusban változatlanul 26 százalékon áll a teljes népességben, a pártválasztók körében 1 százalékponttal csökkent a támogatottsága, 36 százalékra. Látható, hogy a pedofil-botrány óta a kormánypártok nem tudtak talpra állni, minimális mértékben még csökkent is támogatottságuk.
Ezután újra feltettük a pártpreferenciára vonatkozó kérdést, ezúttal Magyar Péter pártját is feltüntettük válaszopcióként.
• Ha Magyar Péter pártja indulna a választáson, a teljes népesség 11 százaléka, a pártválasztók 15 százaléka szavazna az új pártra. Ezzel Magyar Péter még nem megnevezett pártja a DK mögött szorosan a második legerősebb ellenzéki párt, lehagyva a Mi Hazánk, Momentum, Kutyapárt triót.
• Magyar Péter indulása a választáson a legtöbb párt támogatottságán nyomot hagyna. A Fidesz-KDNP támogatottsága az első kérdésünkhöz képest további 1 százalékkal csökkenet a teljes népesség, 2 százalékkal a pártválasztók körében. 25 és 34 százalék szavazna a kormánypártokra. Ezzel együtt fontos látni, hogy Magyar Péter első sorban nem a Fidesztől, hanem az ellenzéktől, különösképpen a liberális és konzervatív ellenzéktől, a protest-pártoktól vesz el szavazatokat. Míg a Fidesz „csak” további 2 százalékpontot veszített a pártválasztók körében Magyar Péter miatt, addig az ellenzék összesen 9 százalékponttal lett szegényebb a Magyart is feltüntető mérésünkben.
• A Momentum és a Kutyapárt a Magyar Péter jelenség legnagyobb vesztesei, az új felállásban a Momentum további 2 százalékpontot veszítene a teljes népesség, és 3 százalékpontot a pártválasztók körében. Ezzel 3 és 4 százalékponton áll, azaz nem éri el a parlamenti küszöböt, melyet hosszú ideje magabiztosan meghalad. A Kutyapárt is veszít 1 és 2 százalékpontot, 4, illetve 5 százalékponton áll a teljes népesség és pártválasztók körében, azaz éppen bejutna a parlamentbe, de a hónapok óta tényként kezelt EP mandátumszerzése kétesélyessé vált.
• A DK a teljes népességben 1, a pártválasztóknál 2 százalékpontot veszítene, ha Magyar Péter elindul a választáson, 12 és 16 százalékpont a támogatottsága, azaz csak 1-1 százalék választja el Magyar most körvonalazódó pártját attól, hogy az ellenzék legerősebb pártja legyen.
• Ezért is jól időzített a három baloldali párt összefogása, ugyanis az MSZP csak a pártválasztók körében esett vissza 1 százalékpontot, 4 százalékra, a Párbeszéd pedig nem veszített további szavazatokat Magyar feltüntetésével a második mérésünkben, 2-2 százalékon áll. Ezzel a DK visszaesése mellett is kialakult egy három pártból álló baloldali tömb, amelyik 20 százalék fölött tudna teljesíteni júniusban. Természetesen nem lehet egyszerűen összeadni három párt támogatottságát, így a következő hónapokban ezeket közös listán fogjuk mérni.
• A Mi Hazánk minimális veszteségtekkel nyugtázta Magyar Péter megjelenését, a teljes népességben nem veszített további támogatókat, a pártválasztók körében egy százalékot esett vissza.
• A Jobbik és az LMP már első mérésünkben elveszített szavazatokat Magyar javára, az új favorit feltüntetése további károkat nem okozott a pártoknak, hiszen korábbi szavazóik egy része már első körben is az „egyéb párt” opciót választották.
• A bizonytalanok aránya további 3 százalékponttal csökkent Magyar feltüntetésével, 24 százalékra, ami azt jelenti, Magyar Péter olyan választókat is megszólított, akiknek eddig nem volt pártja. Többet merít Magyar a bizonytalanok táborából, mint a kormánypártoktól, melyekről két hónapja vált le. Az is megerősítésre kerül, hogy az „egyéb pártot” megjelölő választók Magyarra gondoltak, ugyanis az „egyéb” aránya 10-ről 4 százalékra csökken Magyar Péter feltüntetése után.
Végül megvizsgáltuk a két pártpreferencia-mérés közötti átfedést, hogy kiderítsük, melyik pártok szavazóiból állt össze második pártpreferencia-mérésünkben Magyar Péter tábora.
• Magyar Péter szavazóinak legnagyobb része, 27 százaléka a bizonytalanok köréből, 23 százaléka a Kutyapárttól, 21 százaléka a momentumtól pártolt el. Magyar szavazóinak 13 százaléka jön a DK-tól, 6 százaléka a Mi Hazánktól, és csak 5 százaléka a Fidesz-KDNP-től. Összesen Magyar támogatóinak 5 százaléka jön az LMP-MSZP-Párbeszéd pártoktól.
• Ez megerősíti, hogy egyfelől a Magyar Péter jelenség párttámogatottság tekintetében többet árt az ellenzéki pártoknak, mint a Fidesz-KDNP-nek, másfelől Magyar Péter berobbanása az ellenzéken belül első sorban a „különutas” pártoknak ártott, ugyanis azt a piacot kívánja lefoglalni, amelyen a Momentum és az MKKP versengett idáig, a kisebb pártokon, az LMP-n és Jobbikon is komoly sebet ejtve. Magyar ajánlata is egy különutas párt, amelyik nem progresszív-baloldali, hanem jobboldali konzervatív értékeket képvisel, és a „se nem Orbán, se nem Gyurcsány” territóriumban kíván elhelyezkedni, ahol akad versenytárs. Ezekért a szavazókért a Kutyapárttal és a Momentummal kell megküzdenie, melyekhez képest újdonságként azt tudja felmutatni, hogy több évtizedes fideszes múlttal rendelkezik, a rendszeren belülről jön. Ez az újdonság erejével együtt jelenleg komoly versenyelőnyt jelent, és a fent említett pártok fölé pozícionálja, de egyben támadási felületet is jelent majd a választási kampányban.
A kutatási prezentáció EZEN A LINKEN tekinthető meg!
Módszertan: A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2024. március 26. és április 2. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/- 3,2%.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja.