Több az ellenzéki szavazó, de a Fidesz továbbra is nyerésre áll

A Republikon Intézet januári pártpreferencia-kutatása

 
 
jan.
26.

Több az ellenzéki szavazó, de a Fidesz továbbra is nyerésre áll

Republikon Intézet
 

"A Kétfarkú Kutya Párt beelőzte a Momentumot, a Fidesz népszerűsége minimális mértékben tovább csökkent, de az ellenzék így sem tudja megközelíteni a kormánypártokat szűk öt hónappal az európai parlamenti és önkormányzati választás előtt" – számolt be a Republikon Intézet legfrissebb kutatásáról a Telex.

 

 A kutatás fő megállapításai:

Az újév nem hozott komoly változásokat a pártpreferenciák terén. Januárban továbbra is a Fidesz-KDNP a legerősebb pártszövetség, a teljes népességben 1 százalékponttal csökkent a népszerűsége, 28 százalékra, a pártválasztók körében továbbra is 43 százalék szavazna rá.

A DK a legerősebb ellenzéki párt, a teljes népességben változatlanul 12 százalék a támogatottsága, a pártválasztók körében 19, ez egy százalékponttal magasabb, mint év végén.

A Mi Hazánk népszerűsége nem változott, a teljes népesség 6, a pártválasztók 9 százaléka szavazna a pártra.

Az MKKP támogatottsága a teljes népességben továbbra is 5 százalék, a pártválasztók körében 1 százalékpontot erősödött, 8 százalékra. Ezzel megelőzte a Momentumot.

A Momentum januárban is a teljes népesség 5, a pártválasztók 7 százalékának támogatásával bír.

Az MSZP népszerűsége nem változott, a teljes népesség 3, a pártválasztók 5 százaléka szavazna a pártra, azaz továbbra is bejutna a parlamentbe.

Az LMP népszerűsége januárban 1-1 százalékponttal csökkent, 2, illetve 4 százalékra, azaz, ha most vasárnap lenne az országgyűlési választás, nem jutna be a parlamentbe.

A Jobbik a teljes népesség körében továbbra is 2 százalékon áll, a pártválasztók között 1 százalékpontot veszített, 3 százalék szavazna a pártra.

A Párbeszéd támogatottsága 1-1 százalékponttal nőtt januárban, 2, illetve 3 százalék szavazna a pártra, azaz a Jobbikkal fej-fej mellett áll.

A bizonytalanok aránya továbbra is 34 százalék.

Kevesebb, mint 5 hónap múlva sor kerül az első magyar duplaválasztásra, miután a kormány összehangolta az önkormányzati és EP választásokat. A kampány azonban lassan indul, és a pártpreferenciák stagnálásából ítélve a választók sincsenek kampányhangulatban. Hiába közeledik a választás, keveset tudunk a jelöltekről és listákról, és az ellenzéki együttműködés számos részletét is homály fedi. Természetesen a hivatalos kampányidőszak még nem kezdődött el, és a lista- és jelöltállítási határidők relatíve messze vannak, így nem várhatjuk el, hogy minden tisztázódjon, de a választók bizonytalanok, és egyértelműen kivárnak. Az ellenzéki pártok támogatottságát tekintve egyelőre nem látszik, hogy természetes úton szűkülne a mezőny, számos kisebb, de mérhető népszerűségű párt van jelen a palettán, ezek kisebb ingadozásokkal, de állandóan jelen vannak az ellenzéki oldalon, legyen szó az év elején kis mértékben erősödő Párbeszédről, a sokszorosan aprózódott, de kitartó Jobbikról, vagy a parlamenti küszöb körül mozgó, attól éppen elmaradó LMP-ről. A választókorú népesség pártpreferenciája oly módon épül fel, hogy szűk egyharmad Fidesz-KDNP szavazó mellett ott van egyharmadnyi bizonytalan szavazó, akik minden valószínűség szerint távol maradnak az urnáktól a duplaválasztáson, és a maradék bő egyharmad ellenzéki szavazó, akiket természetesen nem szabad egy kalap alá venni, így hiába van több szavazója az ellenzéki pártoknak, ez nem jelenti, hogy az ellenzék győzelemre áll; nem beszélve a Mi Hazánk kétes szerepéről, a Kutyapárt kívülállóságáról, vagy arról, hogy nem minden ellenzéki párt akar a Jobbikkal, vagy akár a DK-val közösen indulni a választáson.

Módszertan: A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült január 15-20. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/- 3,2%.

 

A kutatási prezentáció EZEN A LINKEN tekinthető meg!

 

Eu Co Funded En

A Republikon működését az Európai Unió támogatja.