A kis pártokkal is számolnunk kell 2024-ben

A Republikon Intézet novemberi pártpreferencia-kutatása

 
 
dec.
06.

A kis pártokkal is számolnunk kell 2024-ben

Republikon Intézet
 

"Nem hozott új szavazókat a nemzeti konzultáció a Fidesznek, és a Momentum népszerűsége sem változott Donáth Anna Gyurcsány ellen indított háborúja után" – számolt be a Republikon Intézet legfrissebb kutatásáról a Telex.

 

 A kutatás fő megállapításai:

Novemberben alig változott a pártok támogatottsága. A Fidesz-KDNP továbbra is magabiztosan vezeti a népszerűségi versenyt, a teljes népesség 29, a pártválasztók 43 százaléka szavazna a kormánypártokra.

A DK továbbra is az ellenzék legerősebb pártja, a teljes népesség 12, a pártválasztók 18 százaléka szavazna a pártra.

A Mi Hazánk az egyetlen párt, amelynek csökkent a népszerűsége a hónapban, hibahatáron belül, 1 százalékponttal a teljes népesség és a pártválasztók körében. Jelenleg 6 és 9 százalék szavazna a pártra.

A Momentum és az MKKP változatlanul fej-fej mellett állnak, a teljes népesség 5, a pártválasztók 7 százaléka szavazna ezen pártokra.

Az MSZP továbbra is a teljes népesség 3, a pártválasztók 5 százalékának támogatásával bír. Az LMP hasonlóképpen 3 és 5 százalékot tudhat magáénak. Jelenleg mindkét párt bekerülne a parlamentbe.

A Jobbikra változatlanul a teljes népesség 3 százaléka szavazna, a pártválasztók körében 1 százalékponttal nőtt a népszerűségük, 4 százalék szavazna a pártra, azaz jelenleg nem jutna be a parlamentbe.

A Párbeszéd továbbra is a teljes népesség 1, a pártválasztók 2 százalékának szavazatával bír.

A bizonytalanok arányának növekedése folytatódik, hibahatáron belül, 1 százalékponttal nőtt novemberben. Jelenleg a teljes népesség 34 százaléka bizonytalan.

Az utóbbi hetekben feszült figyelemmel követte a magyar sajtó az ellenzéki egyeztetés folyamatát, és még inkább, a DK és Momentum közötti konfliktust, mely sokak szemében nem más, mint az ellenzék vezetéséért folytatott küzdelem, ez azonban több okból is téves meglátás. Először is, a két párt támogatottsága nem azonos szinten áll, sőt, a második legerősebb ellenzéki párt a Mi Hazánk, a Momentum pedig a Kutyapárttal áll fej-fej mellet. A 2024-es választások nem országgyűlési választások, a részvétel alacsonyabb lesz, a bizonytalanok valószínűleg otthon maradnak, és minden párt a saját szavazóinak mobilizálásért fog kampányolni, a Momentum sem a bizonytalanokat kell, hogy megszólítsa. Másfelől, a 2024-es duplaválasztás során minden ellenzéki pártnak fontos a szerepe. A Demokratikus Koalíció már 2022 óta nyíltan kommunikálja, hogy az ellenzék legnagyobb pártjaként összefogásban gondolkodnak, de úgy érzik, erős alkupozícióban vannak, nem szándékoznak mindenben kompromisszumot kötni náluk kisebb pártokkal az egyeztetések során. A Momentum az elmúlt időszakban határozott DK és Gyurcsány Ferenc ellenes kommunikációt folytatott, a kis pártokat „bedarált pártoknak” tekintette, bár az utóbbi napokban, a DK-Párbeszéd-MSZP budapesti paktuma, valamint a választási törvény módosításának híre kapcsán ismét felmerült a teljes jelöltkoordináció, és a közös lista gondolata.

2022 óta újra és újra elhangzik, mind választói, sajtó, de politikusi körökben is, hogy csak a „nagy ellenzéki pártok” versenye számít a továbbiakban, a kisebb pártok szerepe elhanyagolható, ez azonban nincs így. Jelenleg az MSZP-LMP-Jobbik-Párbeszéd együtt a teljes népességben 9, a pártválasztók körében a szavazatok 16 százalékát birtokolják; ha az MKKP-t is a kisebb pártok közé számoljuk, a pártok együtt a pártválasztók közel egynegyedének támogatásával bírnak. Mind az önkormányzati, mind az EP választások során rengeteg áll vagy bukik ezeken a pártokon, és az összefogáson, a jelöltkoordináción. Az EP választás során a küszöböt el nem érő, külön listán induló pártokra leadott szavazatok nagyrészt elvesznek, első sorban a Fidesz-KDNP szereplését erősítik. Jelenleg külön indulás esetén az ellenzéki szavazatok 6 százaléka veszne el, de potenciálisan 14 százaléknyi szavazat is „kieshet”, ha az MSZP és az LMP sem érik el az 5 százalékot. Az önkormányzati választáson, legyen az az eddigi, vagy egy újraírt rendszer szerint, a kisebb pártok szerepe fontos, egyfelől, mert a polgármesterek választása többségi rendszerben zajlik, másfelől, ezen pártoknak több inkumbens polgármesterük is van Budapesten és vidéken.

Így aztán 2024 nem arról szól, kik lesznek elsők között az utolsók, ugyanis, ha nincs együttműködés, az ellenzék csak veszíteni tud. Felgyorsultak az események a kormánypártok háza táján is, nyilvánvalóvá vált a Fidesz-KDNP és Mi Hazánk együttműködése, érkezik a szuverenitásvédelmi törvény, valamint zajlik a nemzeti konzultáció – a kormány ráfordult a 2024-es kampányra, és az ellenzék kénytelen lesz venni a kanyart.

Módszertan: A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült november 17-24 között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/- 3,2%.

 

A kutatási prezentáció EZEN A LINKEN tekinthető meg!

 

Eu Co Funded En

A Republikon működését 2018-23 között az Európai Unió programja támogatja.