A választásra jogosultak 62 százaléka menne el mindenképpen szavazni, ha most lennének az országgyűlési választások. Alapvetően hibahatáron belül mozgott a pártok támogatottsága júniusban, az erőviszonyok nem alakultak át. A Fidesz-KDNP és az ellenzéki pártok között némileg zárult az olló, jelenleg 46-41 százalék az állás a kormánypárt javára a pártválasztók körében, ha a 2022-ben együttműködő, mostanra külön utakat járó hat ellenzéki pártot vesszük figyelembe – derül ki a Republikon legfrissebb, júniusi kutatásából, amit elsőként a Telex.hu közölt.
A kutatás megállapításai
• Január óta először csökkent a Fidesz-KDNP támogatottsága júniusban. A teljes népesség körében egy, a pártválasztók körében két százalékpontot veszítettek támogatásukból a kormánypártok, jelenleg 33, illetve 46 százalék a támogatottságuk. Az elmúlt időszakban több esemény is hatással lehetett a Fidesz-KDNP népszerűségére, többek között az oktatási tüntetéshullám, a státusztörvény kérdése vagy az EU szinten rekord mértékű infláció. Egyéb, várhatóan megosztó ügyek, mint például az árstop kivezetése vagy a családtámogatási rendszer átalakítása még nem látszódhatnak ezekből az adatokból, de várhatóan nem lesznek népszerű intézkedések.
• A DK elvesztette a lendületet, ami az elmúlt évben sok szavazót hozott a pártnak, sőt, kis mértékben tovább csökkent támogatottsága, a teljes népesség 12, a pártválasztók 16 százaléka szavazna a Demokratikus Koalícióra. Ezzel még mindig az ellenzék legerősebb pártja, de ha az előttünk álló hónapokban további csökkenés jön, hosszú távon kérdésessé vállhat a DK dominanciája az ellenzéki oldalon.
• A Momentum az előző hónap enyhe visszaesése után erősödni tudott. A teljes népességben egy százalékponttal, 6 százalékra, a pártválasztók körében 2 százalékponttal, 9 százalékra növekedett a párt támogatottsága. Ezzel megelőzte a Mi Hazánkot, és a második legerősebb ellenzéki párttá lépett elő. Korábban arról írtunk, a Momentum az oktatás ügyére és Donáth Annára kezdett építkezni, és a következő hónapok mérlege fogja tanúsítani, ez jó döntés volt-e a részükről. A mostani erősödés összefüggésben lehet az új stratégiával, azonban egy erős hónap után ezt nem lehet magbiztosan megállapítani.
• A Mi Hazánk támogatottsága változatlanul 5 százalékon áll a teljes népesség körében, viszont egy százalékponttal csökkent, 7 százalékon áll a pártválasztók csoportján belül. A 2022 második felében látott gyors növekedés után folytatódik a párt lassú visszaesése, ami tulajdonképpen 2023 egész első felét jellemezte.
• Az MSZP negyedéves stagnálás után először erősödni tudott a teljes népesség körében, 1 százalékponttal, jelenleg 4 százalékon áll. A pártválasztók körében tartja a bejutó helyet 5 százalékos támogatottsággal. Bár a változás hibahatáron belüli, a 2022-es választás óta nem volt rá példa, hogy az MSZP erősödni tudott volna, ezért mindenképpen érdemes róla megemlékezni.
• A múlt hónapban számoltunk be arról, hogy az MKKP elérte a parlamenti küszöböt, amire korábbi felméréseink szerint eddig nem volt példa. Júniusban pedig nem csak, hogy bejutó pozícióban maradtak, de képesek voltak tovább erősödni, 1-1 százalékponttal a teljes népesség és pártválasztók körében is. Jelenleg a teljes népesség 5, a pártválasztók 6 százaléka szavazna a pártra, ami ezzel az eredménnyel majdnem a Mi Hazánkkal vetekszik (bár nem ugyanazon szavazókért).
• Az LMP pár hónap után másodszor is el tudta érni a parlamenti küszöböt, 5-5 százalékra erősödött mind a teljes népesség, mind a pártválasztók körében. Úgy tűnik, az LMP konzekvens zöld erőként meg tudja találni a szavazóit. Témánál maradva, a legújabban zöld Párbeszéd idén először erősödni tudott a teljes népesség körében, 1 százalékról 2 százalékra. A pártválasztók körében továbbra is a 2 százalékot hozza a párt.
• A Jobbik az egyetlen párt, ahol semmi nem változott az elmúlt hónapban, a teljes népesség körében 3, a pártválasztóknál 4 százalék szavazóval bírnak, jelenleg a Párbeszéd mellett egyedüliként kieső helyen.
• Alapvetően hibahatáron belül mozgott a pártok támogatottsága a hónapban, az erőviszonyok nem alakultak át, de a Fidesz-KDNP és az ellenzéki pártok között némileg zárult az olló, jelenleg 46-41 százalék az állás a kormánypárt javára a pártválasztók körében, ha a 2022-ben együttműködő, mostanra külön utakat járó hat ellenzéki pártot vesszük figyelembe.
• Látható, hogy az elmúlt évben az együttműködési hajlandóság hiánya azt eredményezte, hogy a szavazók jobban megoszlanak az ellenzéki pártok között, elkezdtek a magyar választók külön indulással számolni, mivel összefogásról nem kaptak hírt. Ennek köszönhetően a kisebb pártok kissé felszívták magukat, és megpályázták az 5 százalékot. Minden bizonnyal tovább nehezíti az ellenzéki pártok koordinációját, hogy többek számára kilátásba került a magányos mandátumszerzés az EP választáson, ami arra ösztönözheti a kis pártokat, hogy ne működjenek együtt. Természetesen ez magával hordja a veszélyt, hogy 2024-ben ott állunk a duplaválasztás másnapján, négy darab 4 százalékot szerző ellenzéki párttal, és rekord alacsony EP mandátummal.
Módszertan: A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült június 19-23. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/- 3,2%.
A kutatási prezentáció INNEN tölthető le!
A Republikon működését az Európai Unió támogatja.