Nehéz feladat körülírni, egyértelműen meghatározni, mit jelent a liberalizmus. Egyesek számára annyit tesz: „Élni, és élni hagyni.” Mások a szabadelvűséget, az individualizmust, vagy éppenséggel a szabadpiacot, sőt akár a nemzet szuverenitását érthetik alatta. Még az sem egyértelmű, mi a liberális ellentétje: illiberális? Konzervatív? Szocialista? Milyen a liberális kormányzás, vagy a liberális szakpolitika? Főleg a jelenkorban, amikor a jelzők és a tartalom ilyen élesen elválaszthatók, tulajdonképpen bármi és bárki lehet liberális, ha annak hívjuk; Így lehetséges, hogy egyszerre liberálisnak titulálják az egész magyar ellenzéket, annak ellenére, hogy egyetlen magát liberálisként definiáló párt sem része, ahogyan az sem különös, hogy az USA-ban a kulturális szempontból liberális Demokrata Párt és a gazdasági liberális Republikánus párt verseng a hatalomért. A Fidesz-KDNP kormány akkor definiálta magát illiberálisként, amikor gazdasági értelemben önmagához képest a legliberálisabb intézkedéseit hozta, és mostanra, amikor szocialista gazdaságpolitikát idéző eszközökkel kezdett operálni, retorikáját teljesen átforgatta, képzelt ellenségének liberalizmus helyett a baloldaliságot választva.
Egyértelmű a fogalomzavar a liberalizmus körül, és ez egy globális jelenség: Ha nemzetközi liberális kongresszust szerveznénk, témakörök széles köréből válogathatunk, amin a magukat a világ különböző pontjain liberálisnak nevező résztvevők halálosan összevesznének.
A Republikon Intézet éppen 10 évvel ezelőtt, 2013-ban adta ki „Párhuzamos liberalizmusok: Kik a liberális szavazók Magyarországon?” című elemzését, amelyben a magyar liberálisokat három fő csoportra, emberi jogi, kapitalista és önbevallásos liberálisokra osztva jellemezte. Sok minden változott a magyar közéletben az elmúlt 10 évben, ami kihatással volt a választók identitására is. Alábbi elemzésünkben legfrissebb kutatásun alapján kíséreltük meg a magyar liberalizmus különböző árnyalatainak bemutatását, részben felidézve a tíz évvel ezelőtti elemzésünk megközelítési módját, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk: A liberálisok csoportja a magyar társadalomban népes és heterogén, eltérő igényekkel rendelkező választók alkotják, mégis, vannak olyan általános értékek, amelyek megkülönböztetik a liberálisokat a magyar népesség kavalkádjától.
A kutatásunk főbb összefoglalói:
• Éppen tíz évvel ezelőtt, 2013 áprilisában jelent meg a Republikon párhuzamos liberalizmusokról szóló elemzése, amely a magyar liberálisokat három fő csoportra, emberi jogi, kapitalista és önbevallásos liberálisokra osztva jellemezte. Sok minden változott a magyar közéletben az elmúlt 10 évben, ami kihatással volt a választók identitására is. Alábbi elemzésünkben ismét terítékre kerül a kérdés: Mit jelent a liberalizmus Magyarországon?
• A magyarok 36 százaléka mondható liberálisnak. A választók meglehetősen nagy csoportja, 19 százaléka mondható önbevallásos liberálisnak, emellett 15 emberi jogi, és 10 százalékuk gazdasági liberális, ezek a csoportok részlegesen fedik egymást, és együttesen a társadalom 36 százalékát teszik ki, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyarok 64 százaléka semmilyen szempontból nem liberális.
• 2013-as kutatásunkhoz képest nőtt a liberálisok aránya Magyarországon, akkor ugyanis hasonló módszertant követve mindössze a lakosság 29 százaléka volt liberális.
• Jelentős szakadék van azok között, akik liberálisnak vallják magukat, és azok között, akik politikai véleményük alapján kaptak liberális besorolást. Az önbevallásos liberálisok 69 százaléka, azaz több, mint kétharmada ugyanis semmilyen emberi jogi vagy gazdasági liberális értékkel nem értett egyet, tehát tulajdonképpen csak névleg liberális.
• Demográfiai jellemzőiket tekintve, a liberálisok némileg fiatalabbak, iskolázottabbak, lakhelyüket tekintve inkább városokban laknak, de az arányuk falvakban is jelentős, emellett magasabb a politikai részvételük és jobb az anyagi helyzetük, mint a teljes népességnek.
• A liberalizmus Magyarországon szorosan kapcsolódik a baloldalisághoz. A liberálisokhoz közel állnak a baloldali nézetek, míg a jobboldaliság és a kormánypártok nem népszerűek a körükben.
A teljes kutatás ITT tölthető le.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja.