A magyar kormány Európai Uniót támadó kommunikációja ellenére az EU megítélése Magyarországon is hasonló, mint más tagországokban. Az Unióval való azonosulás még a jobboldaliak körében is magas az országban – derül ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet az Eurobarometer hat országban felvett adatai alapján készített.
A rendszerváltás utáni politika kevés konszenzusának egyike Magyarország európai integrációja volt. A 2010-es választás után azonban az Európai Unióval szembeni kormányzati magatartás is alapvető fordulatot vett. Az Unió a kormányzati kommunikációban olyan politikai szereplőként jelent meg, amellyel szemben a magyar érdekeket kell meg kell védeni.
Elemzésében a Republikon a visegrádi országok (Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia) a hagyományosan EU-párti Románia, valamint az EU-alapító Hollandia válaszadóinak az Unióval kapcsolatos véleményeit vizsgálta meg.
A legpozitívabb EU képpel a román és a lengyel megkérdezettek bírnak, Magyarország Hollandiával együtt a középmezőnyben található. A 2010-es évek elején a korábban is inkább euroszkeptikus cseh válaszadók részéről alakult ki kevésbé pozitív kép az Európai Unióról, az évtized végére azonban pozitívabb lett az EU-ról kialakult képük és immár megelőzik Szlovákiát.
A 2021-es adatok szerint nincs lényeges különbség a bal-, a jobboldali és a magukat középre helyező válaszadók között abban, hogy mennyien gondolják magukat az EU polgárának. Összességében az EU megítélése Magyarországon hasonló tendenciát mutat, mint más vizsgált országokban, ez pedig az EU-val kapcsolatos magyar kormányzati narratíva korlátaira mutat rá.
A teljes elemzés itt olvasható!
A Republikon működését 2018-22 között
az Európai Unió „Europe for Citizens" programja támogatja.