Egy évtizede és tavaly sem voltak jó véleménnyel a demokrácia állapotáról a magyarok – derül ki egy európai közvélemény-kutatás 2012-es és 2021-es adatainak összehasonlításából. Az adatokból öt szempont alapján készített elemzést a Republikon Intézet.
Elsősorban a 2010-es évek elején, közepén uralta a közbeszédet a demokrácia állapota, a demokratikus intézmények megfelelő működése és azok kormányzati megszállása. A demokrácia állapotáról szóló diskurzus apropóját akkor az új Alaptörvény és Orbán Viktor illiberális demokráciáról szóló okfejtése adta.
A vizsgálatba öt dimenziót vontunk be, ezek a választások tisztasága, a média szabadsága, a kisebbségek jogainak védelme, a kormány leválthatósága és a társadalmi különbségek enyhítése.
A kilenc év különbséggel felvett adatok összehasonlításából kiderül, hogy a magyarok szerint elsősorban a média szabadsága, a választások tisztasága és a kisebbségek jogainak védelme volt kevésbé jellemző 2021-ben, mint 2012-ben. Ezzel ellentétben a demokrácia szociális dimenziójával kapcsolatban javulást érzékelnek a kutatásban résztvevők. Ez betudható annak, hogy a 2008-as pénzügyi válságnak súlyos lakossági következményeit még 2012-ben is érezni lehetett.
Míg 2012-ben az ellenzéki szavazók véleménye még közelebb állt a teljes népességhez, addig 2021-ben jelentősen rosszabb a véleményük minden tekintetben, de különösen a választások tisztaságáról és a sajtószabadságról. A választások tisztasága és a kormány megbüntethetősége tekintetében azonban még a Fideszhez közelálló választók esetében is felfedezhető a különbség az elvárás és a tapasztalat között.
Az elemzést a Republikon Intézet a European Social Survey 2012-es és 2021-es reprezentatív kutatási adatainak felhasználásával végezte el. A 2012-es hullámban 2014, a 2021-esben 1849 válaszadó szerepelt a mintában.
A teljes elemzés ITT olvasható!
A Republikon működését 2018-24 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.